Magyar Tudomány, 2005/8. 971. o.

Onkológia 2005

Tompa Anna

MD, PhD, Dsc, az MTA doktora, igazgató, egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet, Budapest - tompa.okbi @ antsz.hu

A környezeti ártalmak rákkeltő hatása


Bevezetés

Az evolúció során a lassú klímaváltozásokon kívül az embernek a saját tevékenysége miatt jelentős változásra nem kellett számítania. Az emberiség életformája évezredeken át szorosan beilleszkedett a természet rendjébe, követte annak törvényszerűségeit, és fokozatosan alkalmazkodott a változó környezethez. Ez az alkalmazkodás olyan egyének kiválogatódását eredményezte, akik túlélési esélyei jobban megfeleltek a körülményeknek. A természetes szelekció az ember vonatkozásában is működött. Ez tette lehetővé, hogy az emberi faj benépesítse a Földet. Az elmúlt ötszáz évben, de különösen az utóbbi száz évben a civilizáció eredményeként gyökeresen megváltozott az emberiség élő és élettelen környezete. Az ipari forradalom kapcsán az emberiség rohamosan átalakította a környezetet, uralma alá hajtotta a meg nem újuló energiakészleteket, és eszeveszett pazarlásba kezdett a Föld kincseinek kihasználása révén. Az ökológiai egyensúly az utóbbi néhány emberöltőn át egyre gyorsuló tempóban bomlott meg. Joggal mondhatjuk, hogy az ember kisajátította a Földet, és így veszélybe sodorta az érzékenyebb fajok többségét. A mesterséges anyagok előállításával olyan termékeket hozott létre, amelyek megváltoztatták a világ megszokott atmoszféráját. Jelenleg kb. 10 millió vegyszert tartanak nyilván a világon, és ezekből 50-75 ezer megtalálható az ember közvetlen környezetében is. Merőben új helyzet teremtődött, amihez az alkalmazkodás még mindig folyamatban van. A műanyagok mellett új társadalmi környezet is kialakult. A kisközösségek száma csökkent, a család intézménye fellazult, a hagyományok és a kultúra védőfala megrepedezett. A változások rendkívül gyorsan következtek be, ami a test és a lélek alkalmazkodóképességét egyaránt kimerítette. Megnőtt a civilizált népesség átlagos szorongási szintje, a neurotikus és pszichés betegségek már gyermekkorban kialakultak. Az emberek tömegesen fordultak a gyógyszerek, nyugtatók, kábítószerek, alkohol és a dohányzás felé, s ezek használatától remélték az új egyensúly kialakítását. A család oltalma alól kikerült gyermekek káros befolyás alá kerültek, ami tovább növelte a frusztrációt. A háztartások felbomlása miatt uralkodóvá vált a gyors és a tömegétkeztetés, ami főleg a mennyiség, és nem a minőség javára tolta el a táplálkozási szokásokat. A társas kapcsolatok helyett az egyéni szórakozási formák váltak általánossá (videó, tévé, számítógép, játékterem). Mindezen változások eredményezték azt, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek száma fokozatosan emelkedik. A daganatos betegségek megjelenése továbbra is elsősorban a hatvan év fölöttieket veszélyezteti, de a gyermekkori daganatok száma is növekedett a magas kockázatú családok esetében. Ilyenek lehetnek a mezőgazdasági munkások, nehézfémmel dolgozók, uránbányászok és a kőolajipari munkások gyermekei. A dohányzás valamennyi daganatos betegség esélyét növeli, így a legfontosabb rákkeltő tényezőként tartják számon (Doll - Peto, 1981). Környezetünkben előfordulhatnak növényi vagy állati eredetű toxinok, gombamérgek (például az aflatoxin), hormonok, amelyek szintén fokozzák a rákos megbetegedések számát. Ez a mesterséges környezet szinte provokálja sejtjeinket arra, hogy szaporodjanak, de ugyanakkor a szaporodást leállító mechanizmusokra nincsenek hatással. A sokirányú egyensúly megbomlása, valamint a várható élettartam jelentős emelkedése vezetett a daganatos betegségek világméretű elterjedéséhez (Bradlow et al., 1995).

A ráksejtek kialakulásának többlépcsős folyamata

A daganatok kialakulását ma többlépcsős folyamatnak tartják (Weinstein et al., 1997). Az első lépcső, amikor a rákkeltő ágens kontaktusba kerül a DNS-molekulával (iniciáció), és létrejön az első mutáció. Örökletes daganatok esetén az egyén már hordozza ezt az első mutációt. A második szakasz (promóció) hosszú folyamat, amelynek során a szervezet javító mechanizmusai igyekeznek kiküszöbölni a hibás genetikai kóddal rendelkező sejteket (repair, apoptózis), illetve a rákkeltő és egyéb, rákot elősegítő gyulladásos folyamatok segítik az újabb mutációk kialakulását és a tumoros szövet kifejlődését. A harmadik szakaszban (progresszió) nyílik lehetőség a daganat klinikai felismerésére, amikor a daganat már kimutatható, és esetleg a mérete vagy agresszivitása miatt tüneteket okoz, és a beteg az orvoshoz fordul. Ez a szakasz olyan mértékű progressziót jelezhet, ahol már gyakran jelennek meg az áttétek. A folyamatot a 1. ábra szemlélteti.

A végeredményt, a daganatsejteket, minden esetben a genetikai állomány módosulása (mutáció) jellemzi. Az átalakulás (transzformáció) kapcsán a sejtreguláció megbomlik, és új tulajdonságok jelennek meg a mutációk révén, ami a daganatos sejtburjánzásnak kedvez. Ennek a genetikai fenotípus-változásnak két fontos forrása lehet. Az egyik - egy domináns faktor -, az onkogének aktiválódása. A másik - egy recesszív faktor -, az onkogéneket féken tartó szuppresszor gének aktivitásának fékeződése, ami funkciókieséssel járó folyamat (Müller-Hermelink et al., 1997). Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az onkogének serkentik, a szuppresszor gének gátolják a sejtszaporodást. A tudomány eddig több mint száz onkogént, illetve szuppresszor gént tart nyilván, és a sor még nem zárult le. A szuppresszor gének közül a legismertebb a P53 gén, ami központi szerepet játszik az onkogének által elindított proliferációs folyamatok gátlásában és a programozott sejthalál elindításában. A környezeti ártalmak okozta mutációk gyakran a P53 gént érintik, ugyanis a rosszindulatú daganatok több mint felében leírták ezen gén mutációit. A P53 gén mutációjának ismerete prognosztikai és terápiás következményeket rejt magában. Általában csak az egyik allél mutálódik, de ha mindkettőn megtalálható, akkor biztos a tumor kialakulása. Ebben döntő szerepük van azoknak a rákkeltő vegyületeknek, melyek kovalens módon képesek kötődni a nukleinsavakhoz (adduktképződés), és képesek eltorzítani a makromolekulák szerkezetét (Perera, 1988). Ez a torzulás teremti meg a mutáció kialakulásának lehetőségét. A folyamatot vázlatosan a 2. ábra szemlélteti.

A megelőzés (prevenció) az egyetlen hatékony megoldás

Az Egészségügyi Világszervezet mérési adatai alapján 1996-ban már 10 millió új rákos megbetegedés történt világszerte, 2002-re pedig évente 14,7 millió új esetet jósoltak. Sajnos ezek a jóslatok beteljesedtek, és 2004-ben az Egyesült Államokban a rák lett a vezető halálok. Manapság minden eddiginél gyakrabban idézik Richard Doll és Richard Peto (1981) klasszikus mondatát, hogy "a rák megelőzhető betegség, mert a legtöbb kóroki tényezője kiküszöbölhető", ezért az onkológiai kutatásokon belül a hangsúlyt a terápiával kapcsolatos kutatásokról a prevenciót szolgáló irányzatokra kellene áthelyezni (Rose, 1992). Mivel a rák oka és a prevenció kérdései szorosan összefüggnek, ebben a közleményben a daganat keletkezésének legfontosabb környezeti tényezőivel fogok elsősorban foglalkozni, a teljesség igénye nélkül.

Környezeti ártalmak forrása

Mint már a bevezetőben említettem a nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma a 2000-es évekre elérte a 10 milliót, amiből, az ipari fejlettségtől függően, 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ennek eredményeként egy élet során kb. 3-4 kg növényvédő szer jut be a szervezetbe az elfogyasztott élelmiszerrel. Az iparilag relatíve fejlett, volt szocialista országokban a legrosszabb a helyzet, mivel az iparfejlesztéssel nem tartott lépést a környezetvédelem és a természetvédelem (Tompa, 1985). Ezért a helytelen környezetvédelmi és ökológiai gyakorlat miatt a talaj, a felszíni és az ivóvízkészletek súlyosan károsodtak, így a szennyezés bejuthat az élelmiszerláncba. Az atmoszférában található szennyeződések főleg az emberi tevékenység kapcsán keletkeznek. A természeti katasztrófák, erdőtüzek, vulkánok a levegőszennyeződéseknek csupán néhány százalékát teszik ki. A veszélyesanyag-kibocsátás elsősorban a közlekedésből, a háztartások fűtéséből, az ipari létesítmények működéséből és a mezőgazdaságból származik. A bioszféra természetes körforgása (szél, csapadék, meteorológiai viszonyok) révén a szennyeződések nem állnak meg a forrásnál, hanem távoli területekre is eljutva globális problémákat okoznak. A hajtógázok (freonok) széleskörű alkalmazása miatt a légköri ózonréteg elvékonyodása felerősítette a Nap UV-B tartományának sugárzását, ami világszerte jelentősen megemelte a melanóma és az egyéb bőrrákok esélyét a fehérbőrű lakosság körében.

Levegőszennyeződés

A légszennyező anyagok jelentős számban, koncentrációban vannak jelen a lakóhelyi outdoor és lakóépületen belüli, indoor környezet levegőjében, de az ökológiai válság részjelenségeként a természetes "vad" környezet levegője is számottevő szennyezettséggel bírhat. A külső levegő fő szennyező forrása a lakóhelyeken (főként a városokban) a gépjárműforgalom (kb. 50 %), az ipari és háztartási energia-felhasználás, fűtés (kb. 20-25 %), valamint a különböző régiók, települések szennyezését sajátos mintázatúvá tevő ipari objektumok, mezőgazdasági tevékenységek vegyianyag-emissziója (az összes szennyeződés kb. 25-30 %-a). Külön fejezetben szerepelnek a munkahelyeken előforduló rákkeltő levegőszennyeződések (Tompa, 1996a). Magyarország területének 13 %-án szennyezett a levegő, ami a lakosság 49 %-át érinti. A leggyakoribb légszennyező anyagokat az 1. táblázatban tüntettük fel.

Belső levegőszennyezés

Forrása a lakótér fűtésére, meleg víz előállítására (kályhák, kazánok, bojlerek), a főzésre és sütésre (fritőz, mikrohullámú sütő, gáztűzhely) használt háztartási eszközök üzemeltetése során keletkező, gázok, gőzök és a füst. A bútorok, falfelületek és egyéb építészeti elemek (faburkolat, lépcső) festésére, konzerválására használt anyagok kigőzölgése, amelyek számos festéket, pácot, (xyladekor, xylamon, olajfestékek, lakkok) és ragasztókat tartalmazhatnak. Ezek közül a formaldehidről is bizonyították, hogy állatkísérletekben rákkeltő hatása van. A lakások levegőjét tovább rontja a lakók dohányzása (passzív dohányzás), vagy valamilyen szabálytalan otthoni ipari tevékenység (fröccsöntés, cipőragasztás, kerámiagyártás, festéküzem, nyomdai vagy ruhatisztító tevékenység, autó-, motorszerelés). A belső levegő minőségének legfőbb meghatározója, hogy dohányoznak-e az épületben, vagy sem (Tompa, 1996 b). Nem véletlen, hogy a nem dohányzók védelmében született törvény elsősorban arra irányul, hogy a középületekből, munkahelyekről kitiltsa a dohányzókat.

A 3. ábrán a belső levegő minőségét rontó tényezőket tüntettük fel. A nitrogénoxidok (NO, NO2, N2O, N2O4) főleg a földgázzal működő tűzhelyekből, sütőkből, konvektorokból, kazánokból, vízmelegítőkből jutnak a levegőbe, és ott 130-2500 µg/m3 koncentrációt is elérhetnek. Hatásukra daganatkeltő nitrozó-származékok (pirén, krizén, bifenilek, aromás nitrovegyületek) jöhetnek létre és a szekunder, tercier aminokból rákkeltő nitrozaminok keletkeznek. A jó közérzet biztosításához elengedhetetlen, hogy a munkavégzésre és lakás céljaira használt épületek belső klímája egészséges legyen. Ennek egyik kritériuma az épület falainak szárazsága, a levegőszennyezés hiánya és az élő kórokozók minimális koncentrációja. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, az épület klímája a benne élőket megbetegíti és állandó rossz közérzetet okoz, amit angol kifejezéssel élve sick building szindrómának nevezünk (2. táblázat).

Az aktív oxigéngyökök és a rák

Az aktivált oxigén expozíciója kapcsán sejtkárosodás alakulhat ki, különösen elhúzódó gyulladások kapcsán a makrofágok és a fehérvérsejtek tevékenysége során szabadulhat fel nagy mennyiségben aktív oxigén (peroxidációs folyamatok). A krónikus gyulladások különösen a tüdőben (dohányzás, porártalom, azbeszt, radon), a vastagbélben, gyomorban és a bőrben fokozzák a tumor kialakulásának esélyét (Trush et al., 1985). Toxikus dózisú karcinogének sejtelhalást is okozhatnak, aminek környezetében steril gyulladás alakulhat ki. A sejtkárosodás reverzibilis szakában összecsapzódik a sejtmag kromatin állománya, és a citoplazmában levő ionkoncentráció megváltozik. A gyulladás környezetében előforduló fehérvérsejtek növekedési faktorokat és a sejtfelszínt aktiváló anyagokat termelnek, amivel a környező szövetek permeábilitása megnő. A sejtek magas aktív oxigén tartalma és az arachnoidsav kiáramlás iniciálhatja a tumorképződést. A karotinoidok, a flavonoidok, a fitokémiai anyagok, a vitaminok és a különböző antioxidánsok éppen ezen folyamatok gátlása révén gátolják a daganatok kialakulását. Az aktív oxigén megtámadja a kromatin állományt, ami kivédhető Cu, Zn superoxide dismutáz segítségével. Az aktív gyökök képesek bázispár-mutációkat okozni (H,K, N-ras mutáció) a 12-13-as codon két guanin-citozin párja cserélődik fel, vagy pontmutációt a P53, vagy az RB gén esetén. Oxigéngyökök DNS-törést okoznak az endonukleázok aktiválásával, amivel megzavarják a kromatin szerveződését. A hisztonok poly-ADP- ribozilációjának fokozásával a kromatin tovább bomlik, így az aktív oxigén nem csupán a genetikai állományt károsíthatja, hanem a génátíródást a génexpressziót is a citoplazma szintjén. Ezek a biokémiai folyamatok nem közvetlenül a DNS-molekulára hatnak, ezért epigenetikus hatásokról beszélünk. A szabad gyökök szerepet játszanak a sejt fizikai vagy hő hatására kialakuló stresszes állapotában is a stresszgének indukciója révén. Indukálják a hemoxigenaset, a glutathion S-traszferázét és számos fos regulált gént. Az epigenetikus mechanizmus másik lehetséges útja a Ca anyagcsere megzavarása, ami a DNS-t körülvevő fehérjék stabilitását csökkenti.

A táplálékból származó rákkeltők

Vannak olyan rákkeltők az élelmiszerekben, amelyek az elkészítés során a főzés és sütés hatására keletkeznek. Kimutathatók, hogy a felmelegített fehérjék mutagén hatásúak, a hevített aminosavak karcinogének lehetnek. Az erős kávésok között gyakoribb a petefészek-, hólyag-, hasnyálmirigy és végbélrák (Doll - Peto, 1981).

Több kísérlet is bizonyítja, hogy kalóriaszegényen táplált rágcsálóban csökkent a daganatok gyakorisága, kialakulásukhoz hosszabb idő kellett, a már megjelent tumorok sokkal lassabban nőnek és képeznek áttétet. UV-sugárzás okozta bőrrák jól táplált egerekben gyakrabban fordult elő, mint a kevesebb szénhidrátot kapó társaikban, ugyanis a sejt DNS-javító enzimek működéséhez jóval több energiára van szükség, mint a DNS-replikációjához. Az élelmiszerekben kis mennyiségben előfordulnak növényvédőszer-maradékok, talajjavítók, élelmiszer adalékok (E-anyagok); ez utóbbiak döntő többsége ártalmatlan, hormonként viselkedhetnek és becsapják a sejteket (hormon-disrupterek, xenoösztrogének). A hamisítások kapcsán rákkeltő anyagok kerülhetnek az élelmiszerekbe, például az importált paprika esetében rákkeltő penészgomba-toxinok (aflatoxin) jelentek meg szennyeződésként. A rákkeltők 70 %-át az élelmiszerekkel visszük be a szervezetbe. A vízszennyezés miatt arzént, higanyt, egyéb nehézfémsókat tartalmazhatnak főleg a vízi élőlények, halak, rákok, amelyek szerveikben fel is dúsítják ezeket az anyagokat. A tejtermékek feldúsítják a dioxinokat, a gyógyszereket, hormonokat, antibiotikumokat. A rendszeres halfogyasztók között jelentős nehézfém- és arzénterhelésre lehet számítani.

Fizikai kórokok

A Föld létének első milliárd éve során az ultraibolya fotonok támadása a komplex szerves molekulák fennmaradását lehetetlenné tette, ezért az élet - a legnépszerűbb elmélet szerint - csak a tengerekben keletkezhetett. A tengerek zöld planktonjai - az elmélet szerint - oxigént pumpáltak a légkörbe a fotoszintézis révén, amiből a lágy ultraibolya fotonokat elnyelő ózonréteg keletkezett. Az ózonpajzs védelme alatt foglalta el az élet a szárazföldeket. Az élő szervezetek működését ma is ez a réteg teszi lehetővé, jóllehet a környezetszennyeződés miatt egyes helyeken már jelentősen elvékonyodott.

Mesterséges sugárforrások

A mesterséges sugárforrások közül a legnagyobb veszélyt az atomenergia békés felhasználása kapcsán keletkező hulladékok és az esetleges balesetek jelentik. Kisebb és egyre jelentéktelenebb az orvosi diagnosztikus és terápiás beavatkozások során elszenvedett sugárterhelés. A személyzet számára viszont még mindig jelentős lehet a sugárterhelés, ha nem alkalmazzák a megfelelő személyi védőfelszereléseket. Az izotópos diagnosztika és terápia rövid felezőidejű anyagokat alkalmaz, ezért ezek hatása mind a betegre, mind a személyzetre elhanyagolható. A fizikai kórok közé sorolhatók azok a szervetlen porok is, amelyek elsősorban speciális sajátosságaik (méret: 1-5 mm) révén daganatkeltők, és lényegében a szervezet reaktivitásának megváltozásával alakítják ki a tumort (azbeszt, szilíciumoxid, talcum). A WHO (World Health Organisation) lyoni rákügynöksége az IARC (International Agency for Research in Cancer) legutoljára 1999-ben vizsgálta felül a humán rákkeltők listáját (3. táblázat), amelyben a vegyszerek, fizikai, kémiai kórokok mellett a keverékek és a gyógyszerek is szerepeltek. Ez a lista nagy vihart kavart főleg azzal, hogy az orális fogamzásgátlókat és a hormonpótló szereket is szerepeltette a rákkeltők között. Saját, korábbi vizsgálatunk (Major et al., 1996) az egri nővérek körében, ahol az etilénoxid okozta magasabb rákelőfordulást igazoltuk, elősegítette, hogy az etilénoxid a 2A csoportból az 1-es veszélyesebb kategóriájú, obligát humán rákkeltők csoportjába kerüljön át.

A munkahelyi kockázati tényezők (Tompa, 1996b)

A munkahelyi ártalmak döntő többsége jelenleg zajártalomból származik. A zajos munkahelyeken bekövetkező halláscsökkenés megállapítása nem ütközik különösebb nehézségbe. Nem ilyen egyszerű a helyzet a vegyszerek okozta egészségkárosodással. Ha nem mérgezésről van szó (aminek akut tünetei vannak), akkor rejtve maradhat a kóroki tényező. A daganatos betegségek esetében a munkahely szerepét kideríteni még nehezebb. A daganatkeltő anyagokkal nem csupán a munkahelyeken, hanem a mindennapi életben is találkozhatunk. A daganat kialakulásához hosszú látenciaidő szükséges (1. ábra: promóciós fázis), így sokszor a munkahelyi eredet a betegség diagnosztizálásának időpontjában fel sem merül. Az IARC évenkénti kiegészített és megújított kötetei részletesen tartalmazzák azokat a munkafolyamatokat, amelyek ezeken belül különösen veszélyesek. Ebben az összeállításban külön címszó alatt szerepelnek azok a tevékenységi körök, amelyek éppen a komplex, egymást erősítő körülmények miatt rákkeltők, és soha nem vezethetők vissza egyetlen ágensre. Azokat a munkahelyeket, amelyeken a dolgozók magas rákkockázatnak vannak kitéve, a 4. táblázatban tüntettük fel. A táblázat tartalmazza azt is, hogy főleg milyen típusú daganatokra lehet számítani, és áttekinthetjük a rákkeltők IARC szerinti besorolását is.

A munkahelyi ártalmak okozta daganatok kérdése Magyarországon

Amikor kíváncsiak vagyunk arra, hogy ma hazánkban körülbelül hány ember dolgozik például rákveszélyes munkahelyen, akkor az érintett iparágak dolgozói közül különösen a fizikai állományt kell veszélyeztetettnek tekinteni. A veszélyt tovább növeli a hazai géppark elavultsága és az automatizálás alacsony volta. A bejelentett foglalkozási daganatok száma Magyarországon mindössze 8-10 eset évente. Ezek is szinte kizárólag volt uránbányászok közül kerülnek ki. A valódi számot csak becsülni lehet. A nemzetközi irodalom szerint a munkahelyek átlagosan 4-6 %-ban felelősek a daganatos halálozásért. A hazai statisztikák ismeretében, ahol évente 30 ezer körül van a rákban elhunytak aránya, ez azt jelenti, hogy több mint ezer munkahelyi rákot kellene felismerni évente! A munkahelyi rák megelőzésének fontos eszköze lehet, ha a munkavégzés kezdetekor (egy munkahelyre belépéskor), a munkaalkalmasság megállapításánál és az időszakos orvosi vizsgálat során - legalább a genotoxikus expozícióval veszélyeztetett munkahelyre belépő esetében - adekvát citogenetikai vizsgálatokat is elvégeznek. A munkahelyi daganatok megelőzésének kérdése külön közleményt érdemelne.

Összefoglalás

A daganatos megbetegedések kockázatát az egyéni adottságok, az életmódbeli sajátosságok, a környezeti, táplálkozási szokások és a munkahelyi ártalmak együttese határozzák meg. Ezek jó része elkerülhető, de többségük már úgy beépült a mindennapi életünkbe (alkohol, dohányzás, stressz, kalóriadús táplálkozás), hogy nélkülük a civilizált életforma már szinte el sem képzelhető. Mégis, mit tehetünk a daganatos betegségek elkerülésére? Fel kell ismerni a környezetben előforduló rákkeltőket, ezek kibocsátását szigorúan szabályozni kell, és az előírásokat pontosan be kell tartatni. Különösen érvényes ez a munkahelyi rákkeltőkre, ezek veszélyének a munkáltató nem teheti ki a dolgozót, és nem veszélyeztetheti a dolgozó egészségét. Ez adja az erkölcsi alapját annak, hogy a toxikológus a rákkeltő anyagok esetében is meghatározzon határértékeket. E határérték az eltűrhető kockázatot jelenti, amit szinte egyénenként lehet csak meghatározni. Ezért a jelenleg érvényben lévő magyar szabványok és határértékek rákkeltők esetében csupán technikai jellegűek. A népesség és a munkavállalók többségének védelmét szolgálják, de nem jelentenek abszolút védelmet a rákkeltőkkel szemben. Ez különösen igaz a fokozottan érzékeny egyedeknél (gyermekek, nők, terhesek), mert ezeknek kritikus dózisuk van az egyéni különbségek miatt. A legelterjedtebb és legismertebb rákkeltő a dohányzás esetében pedig feltétlenül érvényt kell szerezni a nemdohányzók védelmének, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy a dohányzók száma jelentősen csökkenjen. A dohányzás mértékének csökkenése valamennyi daganatféleség esetében, de különösen a felsőlégúti és tüdőrákok előfordulásának jelentős csökkenést eredményezheti. Az életmód megváltoztatása és az egészségtudatos magatartás gyermekkori elsajátítása hosszú távon segíthetné a daganatos betegségek kialakulásának megelőzését. Az elsődleges (primer) prevencióval jelentősen csökkenthető lenne a daganatos betegségek kialakulásának esélye különösen a középkorú munkaképes lakosság körében.


Kulcsszavak: környezeti rákkeltők, munkahelyi ártalmak, a kémiai karcinogenezis mechanizmusa, szabad gyökök, prevenció



Iniciáció: ->-> > Mutáció

Promóció: ->->-> Mutáció fixációja 

látencia idő (5-20 év)

Tumor: ->->-> Progresszió:

v -> v

Metasztázis 

1. ábra * A többlépcsős karcinogenezis modell



2. ábra



         Gáz	        			Hatás

Szén-monoxid - 				Csökkenti az oxigenizációt,
tökéletlen égés				szív és agyi leépülés, 
(kazánok, gépkocsi, kályha)		akut mérgezés, halál	
Nitrogén-monoxid (NOX) 			tüdőirritáció, asztma,
kipufogógázok 				krónikus bronchitis	
Szénhidrogén - (pl. benzol)		daganatok, leukémia, 
gázolaj, kipufogógázok			impotencia

Ólom, króm -  ipari szennyeződés,	a fiatalok mentális fejlődését gátolja,
gépkocsi kipufogógáz			tüdőkárosító, rákkeltő, reproduktív 		
					toxicitás	

Ózon (O3) - fotokémiai reakció során	nem irritáló, tüdő- és torok-
keletkezik a NOX-ból és más		gyulladások, valamint fejfájás,
szerves anyagokból 			asztma, bronchitis, savas eső	

Szén-dioxid 				greenhouse- (üvegház-) hatás, 
Gépkocsi-kibocsátás			globális felmelegedés

Kén-dioxid (SO2) 			az irritatív anyag 
Gázolaj, szén, kipufogógáz		savas esőt okoz

1. táblázat * Környezeti levegő- (outdoor) szennyeződés



3. ábra * A belső (indoor) levegőszennyezés (főleg a nők, az öregek és a gyermekek érintettek)



      Tünetek	        		Okok	

Fejfájás			gyenge szellőzés
Kötőhártya-gyulladás		mikrobiológiai fertőzés (gomba, baktérium)	
Orr-garat-szárazság		fertőzött klímaberendezés
Hányinger			ózonkibocsátás (Xerox)	
Verejtékezés			mérges gázok:  CO, CO2, NOX
Gyakori felsőlégúti hurut	dohányfüst	

2. táblázat * "Sick building syndroma" - beteg épület-tünetcsoport



Ipari anyagok

4-Aminobifenil
Arzén, arzénvegyületek
Benzol
Benzidin
Berilium, berilliumvegyületek
Bis(klórmetil)éter, klórmetil metil éter
Etilénoxid 
Kadmium, kadmiumvegyületek
Króm [VI] vegyületek
Mustárgáz (Kénmustár)
2-Naftilamin 
Nikkelvegyületek
2,3,7,8-Tetraklór-dibenzo-para-dioxin
Vinilklorid 

Biológiai ágensek

Aflatoxinok (természetben előfordulók)
Epstein-Barr-vírus 
Helicobacter pylori (fertőzés)
Hepatitis B vírus (krónikus fertőzés)
Hepatitis C virus (krónikus fertőzés) 
Humán immundeficiencia vírus, 1. típus
Humán papilloma vírus, 16. típus
Humán papilloma vírus, 18. típus
Humán T-sejt limfotróp vírus, I. típus
Opisthorchis viverrini (fertőzés)
Orális fogamzásgátlók, kombinált
Orális fogamzásgátlók, szekvenciális
Schistosoma haematobium (fertőzés)

Fizikai kórokok

Azbeszt
Erionit 
Kvarc, kristályos (munkahelyi expozíciónál, 
      inhalálva kvarcos cristobalite formában)
Napsugárzás 
Radon és bomlástermékei
Talkum azbesztszerű szálakkal

Gyógyszerek

Azatioprin 
N,N-Bis(2-klóretil)-2-naftilamin (Chlornaphazine) 
1,4-Butándiol-dimetánszulfonát (Busulphan;  
    Myleran)
Chlorambucil 
1-(2-Klóretil)-3-(4-metilcyclohexil)-1-  
     nitrozourea (Methyl-CCNU; Semustine) 
Cyclosporin 
Ciklofoszfamid 
Dietilsztilbösztrol 
Melfalán
8-Metoxipszoralén (Methoxsalen) + 
     ultraibolya A sugárzás
MOPP + alkiláló ágenseket tartalmazó    
     kombinált kemoterápia
Ösztrogénterápia, posztmenopauzális
Ösztrogének, nemszteroidok
Ösztrogének, szteroidok
Tamoxifen 
Thiotepa
Treosulfan 

Keverékek

Alkoholos italok
Altató keverékek fenacetintartalommal
Ásványi olajok, kezeletlen és enyhén kezelt
Bétel, bagó dohánnyal
Dohányfüst
Dohánytermékek, tubák
Fapor
Korom  
Kőszénkátrány-szurok
Kőszénkátrányok
Palaolajok 
Sózott halak (kínai módra) 
Expozíciós körülmények
Alumíniumelőállítás
Auramin, gyártás
Bútor- és szekrénygyártás
Csizma- és cipőgyártás és javítás
Erős inorganikus savköd kénsav-
     tartalommal (munkahelyi expozíció)
Festés (mint munkahelyi expozíció)
Fukszingyártás
Gumiipar
Hematitbányászat (mélyszíni) + radon 
Izopropanolgyártás (erős-sav eljárás) 
Kokszgyártás
Szén elgázosítás 
Vas- és acélkohászat

3. táblázat * Emberben bizonyítottan rákkeltő vegyületek és fizikai hatások (1. csoport, IARC 1999)



Alumíniumgyártás (1, tüdő, hólyag)		Hematit föld alatti bányászat, 		
radon (1, tüdő)	
Auramingyártás (1, hólyag)			Vas- és acélöntés (1, tüdő)

Hajógyártás és -javítás (1, leukémia, hólyag)	Izopropanol gyártás
						(1, száj- és  orrüreg, tüdő)

Cipőgyártás és -javítás (1, leukémia, hólyag)	Magentagyártás (1, hólyag)	
Kokszgyártás (1, bőr, here, tüdő)		Festők (1, tüdő)
	
Széngázgyártás (1, bőr, here, tüdő)		Olajfinomítás (2A, leukémia, hólyag)

Bútoripar (1, orrüreg)				Művészi üveg, üvegtartályok  és 
						préselt szigetelők gyártása (2A, tüdő)

Fodrászat (2A, hólyag)				Gumiipar (1, hólyag)

4. táblázat * Munkahelyi rákkeltők listája az IARC 1 és 2A csoportba sorolás szerint (Megjegyzés: egyes esetekben más munkahelyek is lehetnek rákveszélyesek - például egészségügy)


Irodalom

Bradlow, H. Leon - Osborne, M. P. - Veronesi, U. (1995): Cancer Prevention from the Laboratory to the Clinic: Implications of Genetic, Molecular, and Preventive Research. Annals of the New York Academy of Sciences, 768, New York Academy of Sciences, New York

Doll, Richard - Peto, Richard (1981): The Causes of Cancer: Quantitative Estimates of Avoidable Risks in The United States Today. Journal of the National Cancer Institute. 66. 1191-1308.

Major Jenő - Jakab M. G. - Tompa A. (1996.): Genotoxicological Investigation of Hospital Nurses Occupationally Exposed to Ethylene-Oxyde: I. Chromosome Aberrations, Sister-Chromatid Exchanges, Cell Cycle Kinetics, and UV-Induced DNA Synthesis in Peripheral Blood Lymphocytes. Environmental and Molecular Mutagenesis. 27, 84-92.

Müller-Hermelink, Hans Konrad - Neumann, H.-G. - Dekant, W. (1997): Risk and Progression Factors in Carcinogenesis (Recent Results in Cancer Research): 143. Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg

Perera, Frederica P. (1988): The Significance of DNA and Protein Adducts in Human Biomonitoring Studies. Mutation Research. 205, 255-269.

Rose, Geoffrey (1992): The Strategy of Preventive Medicine. Oxford University Press, New York

Tompa Anna (1985): Lázadó sejtek. Gondolat Zsebkönyvek. Gondolat, Budapest

Tompa Anna (1996a): Környezet és egészség. Subrosa, Budapest

Tompa Anna (1996b): Tények és gondolatok a rákról. Rákbetegek Országos Szövetsége, Budapest

Trush, Michael A. - Seed J. L. - Kensler, T. W. (1985): Oxidant Dependent Metabolic Activation of Polycyclic Aromatic Hydrocarbons by Phorbol-Ester Stimulated Human Leukocytes: Possible Link Inflammation and Cancer. Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA, 82, 5194-5198.

Weinstein I. Bernard - Begemann M. - Zhou P. - Han E. K. H. - Sgambato A. - Doki Y. - Arber N. - Ciaparrone M. - Yamamoto H. (1997): Disorders in Cell Circuitry Associated with Multistage Cercinogenesis: Exploitable Targets for Cancer Prevention and Therapy. Clinical Cancer Research. 3. (12 II): 2696-2702.


<-- Vissza az 2005/8. szám tartalomjegyzékére