Magyar Tudomány, 2004/12 1434. o.

Kitekintés


Idén már harmadik alkalommal mutatjuk be a decemberi számban, év végi mulatságul, az év Ig Nobel-díjasait. Ezért ezúttal csak röviden emlékeztetünk a díj jellemzőire. Olyan támogatókra számítanak, akik nyilvánosan is bevallják, hogy kedvelik a tudományt, és van humorérzékük. A közvélemény a tudományt és a tudósokat sajnos unalmas, bonyolult, rémisztő, undorító jelenségnek/figuráknak tartja a mozgalom honlapja szerint, e téves álláspont ellen, a tudomány mellett kíván fellépni az Annals of Improbable Research (AIR) folyóirat által szervezett mozgalom. Az IgNobel díjazottai olyan eredményeket értek el, amelyeken először nevetünk, de később gondolkodóba esünk. A díjjal a szokatlanra irányítják a figyelmet, a képzelőerőt ismerik el, és mindezt azzal a céllal, hogy felkeltsék az emberekben az érdeklődést a tudomány iránt.

A díjra bárki jelölhető, az előterjesztő önmagát is jelölheti. A jelöléseket a marca @ chem2.harvard.edu címre várják. Ez Marc Abrahamsnak, az AIR szerkesztőjének, az Ig Nobel mozgalom motorjának a címe. A győzteseket a Board of Governors választja ki. A testület tagjai közt van több Nobel-díjas, továbbá tudományos szakírók, sportolók, köztisztviselők és néhány más többé-kevésbé kiemelkedő személyiség. A hagyományoknak megfelelően, a kiegyensúlyozottság érdekében a végső döntéshozatal napján egy véletlenszerűen kiválasztott utcai járókelőt is felkérnek a részvételre. Idén már a 14. alkalommal ítélték oda a díjakat, átadásukra a Harvard Egyetemen került sor.

Az orvosi díjat két amerikai kutató nyerte el a Social Forces című szaklapban közölt A countryzene hatása az öngyilkosságra című tanulmányával. A szerzők felmérése szerint egy nagyvárosi körzetben annál több a fehérek között az öngyilkosság, minél több countryzenét sugároznak a rádiók. Magyarázatuk szerint az egyébként is öngyilkosságra hajlamosak körében azért erősödik fel a késztetés, mert a countryzene az öngyilkosjelöltek problémáival foglalkozik: házastársi viszályok, alkoholizmus, a munkától való elidegenedés. Sajnálattal állapították meg, hogy kevés szociológiai munka foglalkozott eddig a művészetek és a társadalom viszonyával. Az öngyilkosságot elemző korábbi művek a zenét nem említették, csak a tévéfilmek és szappanoperák hatását vizsgálták eddig.

A fizikai díjat a hulahoppozás dinamikájának vizsgálatáért és magyarázatáért ítélték oda két amerikai kutatónak, tanulmányukat a Biological Cybernetics-ben közölték. Hulahoppozásnál a test rendezett mozgása tartja a karikát a földdel párhuzamos stabil oszcilláló mozgásban. Abból a feltevésből indultak ki, hogy a láb oszcillációk keltésére képes sok szabadsági foka néhány kontroll szabadsági fokra bontható fel. Kísérleteik igazolták a feltevést.

A közegészségügyi díjat az "ötmásodperces szabály" tudományos érvényességének ellenőrzéséért kapta egy chicagói főiskolai hallgatónő, kísérleteit az Illinoisi Egyetemen végezte nyári gyakorlata alatt. A közismert szabály szerint a földre esett étel elfogyasztható, ha öt másodpercnél rövidebb ideig érintkezett csak a padlóval, a földdel. Állítólag már Dzsingisz kán is foglalkozott ezzel a problémával, ő nagyjából tizenkét órában szabta meg a fogyaszthatóság határát. Néhány tézis a nyertes fontosabb eredményei közül. Felmérése szerint a nők 70, a férfiak 56 %-a ismeri a szabályt. Mikrobiológiai szempontból az egyetemi padlók meglepetésre figyelemreméltóan tisztának bizonyultak. A nők inkább megeszik a földre esett élelmet, mint a férfiak. A földre esett cukorkát inkább megeszik, mint az ugyenezen sorsa jutott brokkolit. Ha a padló mikroorganizmusokkal szennyezett, akkor az élelmiszer már öt másodpercnél rövidebb idő alatt is elszennyeződik. Ehhez a vizsgálathoz előzőleg sterilizált csempelapokat szennyeztek E. coli baktériumokkal, majd vizsgálták a leejtett élelem szennyeződésének mértékét az idő függvényéban. A csempét és a leejtett tárgyat pásztázó elektronmikroszkóppal is megnézték.

A kémiai díjat a brit Coca-Cola társaság nyerte el azért a fejlett technológiáért, amely-lyel a Temze vizét a Dasani nevű, átlátszónak vagy tisztának nevezett vízzé alakították át. Az új termékhez óvatosságból nem juthatnak hozzá a fogyasztók. A The Guardian brit lap összefoglalója szerint a Coca-Cola "tiszta" palackozott vizéről, a Dasaniról először az derült ki, hogy közönséges csapvíz. A cég szerint viszont egy nagyon korszerű, a NASA űrtechnológiáján alapuló tisztítási módszert alkalmaztak. Ez a technológia (fordított ozmózis) jól ismert, több házi víztisztító készülékben alkalmazzák. A következő lépésben a cég kénytelen volt a Dasanit kivonni a piacról, mert kiderült, hogy rákkeltő szennyezést tartalmazott. Ezt a vegyületet az ízesítő adalék tartalmazta. A londoni ivóvíz felügyelet is utánanézett a történetnek, és igazolta, valóban a Temze vizét használták, az viszont nem tartalmazta a rákkeltő anyagot...

A mérnöki Ig Nobelt apa és fia nyerte el 1977-ben szabadalmaztatott találmányával, a hajáthidaló fésűvel. A találmány hivatalos megnevezése: módszer a részleges kopaszság elrejtésére. Aki felül kopasz, de oldalt nő a haja, az növessze meg a haját, két oldalról fésülje felfelé, majd kapcsolja össze fésűvel, csattal.

Az irodalmi díjat a floridai Amerikai Nudista Kutató Könyvtár kapta a nudizmus történelmének megőrzéséért, hozzáférhetővé tételéért. Az 1979 óta működő könyvtár anyaga csak helyben tanulmányozható, nem kölcsönöznek. Elsősorban a nudista mozgalom észak-amerikai dokumentumait gyűjtik, de nem hanyagolják el a világ többi részét sem.

A pszichológiai díjazott igazi tudományos munka, nem illik a kopaszság elleni megoldás vagy a Coca-Cola vizespalackja alkotta sorba. A Harvard Egyetemen végzett kutatás eredménye a Perception című folyóiratban jelent meg 1999-ben, talán a címe érdemesítette az Ig Nobelre: Gorillák körünkben: tartós akaratlan vakság dinamikus eseményekre. A kutatók bemutatták, hogy ha az emberek erősen figyelnek valamire, akkor könnyen észrevétlen marad számukra valami más, például a gorillának öltözött ember. Az önként jelentkező főiskolások rövid, 75 másodperces filmbejátszásokat néztek videón. Két háromtagú csapat játszott egy labdával, a megfigyelőnek a különböző labdaátadási módok előfordulását kellett megszámolnia. Az egyik jelenetben egy magas nő sétált át a színen kinyitott esernyővel, a másikban egy alacsonyabb, tetőtől talpig gorillának öltözött hölgy volt látható. A vizsgálat megerősítette és új részletekkel gazdagította a korábbi hasonló vizsgálatok eredményét.

A közgazdasági díj nyertese a Vatikán, mert a vállalati gyakorlatban bevált módszert, a kiszervezést (outsorcing) alkalmazta az imádkozásra. A kiszervezés oka tisztán gazdasági: munkaerőhiány és árelőny. Kevés a pap az Egyesült Államokban, ezért munkájuk egy részét indiaiak vették át. Kanadából és Európából is továbbítanak Indiába, elsősorban Kerala államba mise- és imádságkérelmeket. Leggyakrabban az elhunytakért mondandó, továbbá hálaadó és az újszülöttekért fohászkodó miséket, imákat kérnek. A kéréseket a hagyományos levél mellett már e-mailen is továbbítják.

A békedíj nyertese az a japán úr, aki kitalálta a karaokét, és ezzel teljesen új lehetőséget teremtett az emberek számára egymás tolerálásának elsajátítására. Inoue Daisuke 1970-ben kezdett el zenélni egy bárban, 71-ben adta lízingbe első karaokegépét. Készüléke hamar nagyon népszerűvé vált, de nem gazdagodott meg belőle, mert nem szabadalmaztatta. A karaoke 1996-ban már egy tízmilliárd dolláros üzletág volt. Inoue csak 1999-ben, 50. születésnapját ünnepelve használta első ízben találmányát. A Time Asia cikkírója szerint Inoue oly mértékben változtatta meg az ázsiaiak éjszakáit, ahogy Mao Ce-tung és Gandhi a nappalaikat változtatta meg. A karaoke harminc év alatt olyan ismert lett világszerte, mint a pizza vagy a diszkó.

Az Ig Nobel-díjak honlapján a biológiai díj került a felsorolás végére. A londoni Royal Society kiadásában megjelenő Biology Letters és az Aquatic Living Resources szaklapokban kanadai, dán és svéd kutatók feltárták, hogy a heringek szellentéssel kommunikálnak egymással. Éjszakánként szokatlan hangokat bocsátanak ki, ezeket a hátsó nyílásukon kieregetett légbuborékok hozzák létre. Még megfejtésre vár, hogy miről beszélgetnek egymással éjszakánként a heringek.

Jéki László


<-- Vissza a 2004/12 szám tartalomjegyzékére