Magyar Tudomány, 2004/1 92. o.

Tudós fórum

Kitüntetések

A Magyar Tudomány Napja alkalmából


a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életművük elismeréseként

EÖTVÖS JÓZSEF-KOSZORÚVAL tüntette ki:

Lackó Miklóst, a történelemtudomány doktorát, az MTA Történettudományi Intézetének nyugalmazott osztályvezetőjét, aki a magyar társadalomtörténet, a 20. századi nemzetközi politikatörténet és a modern magyar kultúra, szellemi élet kutatása, európai eszmei összefüggései terén végzett sok új forrást feltáró eredményes munkát;

Mőcsényi Mihályt, a mezőgazdasági tudomány doktorát, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar Kertművészeti Tanszékének egyetemi tanárát a tájépítészet szak- és tudományterületén elért tudományos munkáságáért. Szakmai és tudományos tevékenysége itthon és külföldön egyaránt széleskörűen elismert. Kiemelkedő szerepet játszott a tájépítészet szakterületének hazai elismertetésében, a tájtervezés, a tájrendezés diszciplínájának hazai megteremtésében és egyetemi szintű oktatásának bevezetésében. Meghatározó szerepe van a tájépítészmérnök-képzés fejlesztésében és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen a Tájépítészeti Kar létrehozásában. A települések fejlesztésének és a táj rendezésének ökológiai szempontjai, elvei kidolgozásában elért tudományos eredményei korszakos jelentőségűek;

Sugár Jánost, az orvostudomány doktorát, a Nyírő Gyula Kórház Patológia nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárát, nyugalmazott tudományos főigazgatót a rákmegelőző állapotok felismerése, jellemzése, valamint a rákra ható kemoterápiás szerek hatásosságának és hatásmechanizmusának vizsgálatában elért tudományos eredményeiért, oktató és tudománypolitikai tevékenységéért. Több mint kétszáznyolcvan hazai és elsősorban nemzetközi folyóiratban megjelent közleménye, könyvei és könyvfejezetei kivételes aktivitását példázzák;

Dulácska Endrét, a műszaki tudomány doktorát, a BME Szilárdságtan és Tartószerkezetek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát, professor emeritust a tartószerkezetek elméletében kifejtett széleskörű, úttörő jelentőségű, nemzetközi színvonalú elméleti eredményeiért és azok gyakorlati hasznosításáért;

Braun Tibort, a kémiai tudomány doktorát, az ELTE-MTA Tudományelemzési Kutatócsoport vezetőjét a nukleáris kémia, a tudománymetria és a fullerénkémia területén kiemelkedő tevékenységéért. Eredményeit kétszázhatvan dolgozatban és tíz könyvben publikálta, és az azokra történt hivatkozások száma azt jelzi, hogy publikációit több mint kétezer kutató használta fel vizsgálataihoz. Három, nemzetközi publikációs fórummá vált folyóiratot alapított. Ezek: Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry (1968), Scientometrics (1978), Fullerene Science and Technology (1993). Ezek a folyóiratok a magyarországi tudományos közélet tekintélyét is növelik;

Román Zoltánt, a közgazdaságtudomány doktorát, az MTA Ipar- és Vállalatgazdaságkutató Intézet nyugalmazott igazgatóját a magyar vállalat-gazdaságtani, illetve alkalmazott közgazdaságtani kutatások végzésében elért iskolateremtő munkásságáért. Tudományos eredményei több területen is kiemelkedők, különösen a kisvállalat-fejlesztési és innovációs politika terén szerzett nagy nemzetközi hírnevet. Legújabb kutatásaiban a nemzetközi felzárkózást segítő magyar technológia- és K+F politika megalapozásával kapcsolatban ért el jelentős eredményeket;

Gyarmati Borbálát, a fizikai tudomány doktorát, az MTA Atommagkutató Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadóját, aki az Atommagkutató Intézetben évtizedek óta működő és nemzetközileg elismert elméleti magfizikai iskola megalapítója és évtizedeken át meghatározó tudósegyénisége, a debreceni rezonanciaiskola megteremtője. Tanítványai: Vertse Tamás, Gazdy Béla, Lovas Rezső, Kruppa András, Cseh József, Papp Zoltán, Wolf György, Csótó Attila és újabban egy tanítványának tanítványa Varga Kálmán, akik sikerrel vitték tovább az általa elkezdett kutatást, a rezonanciákkal kapcsolatos vizsgálatokat, melyekben a debreceni iskola továbbra is a nemzetközi élvonalba tartozik.

az Arany János Közalapítvány a Tudományért Kuratóriuma

NAGYDÍJBAN részesítette

Ormos Mária akadémikust sokoldalú alapkutatásokra épülő, mély elemzésekben realizált, nemzetközileg is elismert, szakmai igényességgel, elmélyültséggel, szintézisre törekvéssel végzett tudományos munkásságáért, példamutató oktató, iskolateremtő, utánpótlás-nevelő, valamint igen jelentős oktatásszervező és tudományos közéleti tevékenységéért;

Szántay Csaba akadémikust a biológiailag aktív, természetes szerves anyagok kémiája és a sztereoszelektív szintézisek területén elért nemzetközileg kiemelkedő tudományos eredményeiért, iskolateremtő és oktatói munkásságáért, a magyar tudomány, ezen belül a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tudományos és tudományszervezői munkájáért;

Székely György akadémikust az idegszövet szerveződése terén elért, nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos eredményeiért, amelyek arra utalnak, hogy az egyes idegi struktúrák működésének meghatározásában a morfológiai kapcsolatok csupán a keretet biztosítják az idegsejtek közötti interakciók számára, valamint magas színvonalú neurobiológiai iskolateremtő munkásságáért és igen értékes oktatói, tudományszervezői és tudományos közéleti tevékenységéért.

az Arany János Közalapítvány a Tudományért Kuratóriuma szakkuratóriumainak javaslatára kiemelkedő tudományos kutatómunkájuk elismeréseként

SIMONYI KÁROLY-díjban részesítette

Janszky Józsefet, az MTA levelező tagját és

Zombori Lászlót, a műszaki tudomány doktorát;

WIGNER JENŐ-díjban részesítette

Pónya József mérnököt;

a Magyar Tudományos Akadémia Peter Munk közérdekű felajánlásának felhasználásával alapított

MUNKÁCSI BERNÁT- díjat adományozott

Fónagy Ivánnak, az MTA külső tagjának a magyar nyelv hangrendszerének, a költői nyelvnek, a nyelvi változás elméletének nemzetközi szintű műveléséért és

Steindl Imre-díjat adományozott

Jurcsik Károlynak, Ybl-, Állami és Kossuth-díjas építésznek, aki a jelenkori magyar építészet iskolateremtő mestere, tanítványai közül a magyar építészet meghatározó egyéniségei kerültek ki;

a Magyar Szabadalmi Hivatal

Akadémiai Szabadalmi Nívódíj-ban részesítette

Antal Sándort, a műszaki tudomány kandidátusát, a nagyterhelésű, különleges műszaki, elsősorban nagyterhelésű olajipari tömlők kifejlesztése terén elért, világszínvonalú, széles körben hasznosított és szabadalmakban is testet öltött találmányaiért,

Járdán Rafael Kálmánt, a PhD tudományos fokozat tulajdonosát a közúti gépjárművekben használt középfeszültségű konverterek és az Európa számos repülőterén megtalálható nagyfeszültségű konverterek és más, szabadalmakkal védett rendszerek kifejlesztéséért és

Láng Lászlót, a mezőgazdasági tudomány kandidátusát, aki eddigi munkássága során negyvennégy őszibúza-fajta és öt őszi durumbúza nemesítésében vett részt, amelyek közül huszonhat fajta szabadalmi oltalmat kapott.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Richter Gedeon Részvénytársaság által alapított díj kuratóriuma

Bruckner Győző-díjat adományozott

Tóth Gábornak, a kémiai tudomány doktorának a mágneses rezonancia spektroszkópiával a szerves kémiai szerkezetkutatásban elért kimagasló eredményeiért, iskolateremtő tevékenységéért, és

Kotschy Andrásnak, a kémiai tudomány kandidátusának a heterociklusok fém-katalizált reakcióinak területén elért kiváló eredményeiért;

a Magyar Tudományos Akadémia - a Magyar Államvasutak Részvénytársaság kötelezettségvállalásával - a magyar vasutak fejlesztését szolgáló, kiemelkedő tudományos teljesítmények jutalmazására alapított

MIKÓ IMRE-díjat adományozott

Gittinger Tibornak életművéért, a MÁV személyszállítási szolgáltatásainak hosszú időn át tartó ötletgazdag fejlesztéséért, valamint a korszerű európai vasúti menetrend-szerkesztési gondolkodás meghonosításáért, valamint

Dr. Mosóczi Lászlónak aktív napi munkájáért, a vasút automatizálási rendszereinek, azok megbízhatóságának hazai és nemzetközi szinten kifejtett elméleti és gyakorlati munkásságáért, valamint a szakmai utánpótlás oktatása területén végzett tevékenységéért;

a SOMOS Alapítvány támogatásával a Magyar Tudományos Akadémia Radiokémiai Bizottsága és a Magyar Kémikusok Egyesülete által alapított

HEVESY IFJÚSÁGI ELŐADÓI díj

I. fokozatát Boros Márton,

II. fokozatát Radó Krisztián

III. fokozatát Gméling Katalin nyerte el

a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára

FŐTITKÁRI DICSÉRETBEN részesítette

Benussi Silvió Antóniót,

Czeglédi Katalint,

Deme Ilonát,

Dózsa Ildikót,

dr. Szabó Gábort,

Gáti Gábornét,

Kerék Károlynét,

Konczos Gézát,

Szabó Klárát,

Takács Gabriellát.


<-- Vissza a 2004/1 szám tartalomjegyzékére