Adatok és tények Kazincbarcikáról

Népességi adatok

Kazincbarcika lakóinak a számában jelentős változás történt 1997-ben, mégpedig tovább csökkent azoknak a száma, akiknek a lakhelye városunk volt.

A polgármesteri hivatal népesség nyilvántartási adatai szerint az 1996. december 31-ei 37 619 (B.-A.-Z. Megyei Statisztikai Hivatal 1997. évi kiadványában 34 601 fő szerepel) fővel szemben 1997 végén 36 208 lakója volt Kazincbarcikának. Ebből a nők száma 18 579, a férfiaké 17 629, vagyis a nők 1,054-szeresen vannak többen.

A lakosság korcsoportonkénti megoszlása a következő:

Korcsoport, év férfi összes lakó
0-9-ig 2 188 2 004 4 192
10-18-ig 2 405 2 508 4 913
19-55-ig 10 148 10 307 20 455
56-60-ig 938 1 153 2 091
60-100-ig 1 950 2 607 4 567
Összesen: 17 629 18 579 36 208

A lakónépesség csökkenésének oka kizárólag az elvándorlás, ugyanis a születések és elhalálozások különbözete - amint a továbbiakban olvasható lesz - pozitív.


Születések

hist46.jpg (15010 bytes)1997-ben a vidékiekkel együtt 777 csecsemő született Kazincbarcikán, 22-vel kevesebb, mint az előző évben. Kevesebb, 289 azoknak az újszülötteknek a száma is, akiknek a szülei kazincbarcikai lakosok (1996-ban 297 volt). Míg azonban 1996-ban több leány született, mint fiú, 1997-ben a fiú újszülöttek voltak többségben, vagyis 154 fiú, és 135 a leány újszülött.

Az ikerszülés is több volt 1997-ben. Az 1996-os hárommal szemben kilenc esetben születtek kettes ikergyerekek, egy kivételével vidéki szülők gyermekeiként. Jelentősen növekedett a házasságon kívül született gyermekek száma is. 1996-ban minden ötödik gyermek született házasságon kívül, 1997-ben viszont már minden negyedik gyermek. Az összesen 163-ból 72 kazincbarcikai született házasságon kívül.

1997 első újszülöttje Forgács Eszter volt, aki január 1-jén, 1 óra 50 perckor született 3 kg 50 dkg súllyal. A legtöbb újszülött fiú december és április hónapban jött a világra (20, illetve 17), a leányok közül a legtöbben februárban és szeptemberben születtek (16 és 15).


Névadás

1997-ben is változatos volt az újszülöttek nevének megválasztása. A fiúknál 59-, a leányoknál 80-féle név fordult elő. A leggyakoribb nevek: a Gábor (9), a Zsolt (7), a Dániel, a Dávid, az István és a Tamás (6-6), valamint a Gergő és a Márk (5-5), illetve az Alexandra (8), a Vivien (5) és a Fanni, a Gréta, a Krisztina, a Martina (4-4).

54 kazincbarcikai újszülött kapott két utónevet. Az előző évhez képest új utónévként a fiúknál az Edgár, a Kornél, a Soma, a Szilveszter és a Trisztán, a leányoknál az Annabella, az Aida, a Debora, a Dézi, a Gerda, a Johanna, a Sara, a Szimonetta, a Titania és a Virginia név fordult elő.

A vidéki újszülötteknél egy Kincső és egy Stella utónevű kislány is szerepel.


Házasságok

Kazincbarcikán 1997-ben 226 házasságot kötöttek, hárommal többet, mint az előző évben. Ennek a fele volt olyan házasság, amelynél mindkét házasuló fél kazincbarcikai lakos volt; 39 esetben csak a vőlegény, 28 esetben pedig csak a menyasszony volt kazincbarcikai, míg 46 esetben mind a menyasszony, mind a vőlegény vidéki lakos volt (a vidéki alatt minden nem kazincbarcikai lakos értendő, akkor is, ha a házasuló fél valamelyike budapesti vagy külföldi). Egyébként egy svéd és egy olasz férfi kötött házasságot kazincbarcikai nővel, míg egy orosz, három ukrán és egy moldáv nő ment férjhez kazincbarcikai férfihoz.

Egy rövid életű, mindössze 7 hónapig tartó házasság fordult elő, amit május 3-án kötöttek, és december 10-én a bíróság már kimondta a válást.

Változás figyelhető meg a házasságkötés idejében. Korábban a legtöbben szeptember és október hónapban mondták ki a boldogító igent, az utóbbi években viszont a júliust és az augusztust választják legtöbben az egybekelés idejéül. Tavaly pl. júliusban 43, augusztusban pedig 49 párt eskettek a kazincbarcikai anyakönyvvezetők. Népszerű még a május, amikor 28, és a június, amikor 22 házasságot kötöttek. Januárban viszont mindössze 5 pár esküdött örök hűséget.


Halálozási adatok

1997-ben összesen 479 elhalálozott személyt anyakönyveztek a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatalban. Közülük 234 volt a kazincbarcikai és 245 a vidéki lakos. Mind a kazincbarcikaiak, mind a vidékiek esetében gyakoribb a férfiak elhalálozása (129 férfi és 105 nő kazincbarcikai, illetve 129 férfi és 116 nő vidéki elhalálozott). Életkor szerint a férfiak közül legtöbben 61-70 és 71-80 éves korban, a nők közül 71-80 és 81-90 éves korban hunytak el. Az elhalálozás idejét tekintve vezet a szeptember (15), március (13), január (12), az április, a november és december 11-11 elhalálozással. A nők esetében a sorrend: január (15), október (13) és április (12). A többi hónapban 10 alatti az elhalálozottak száma.

A legidősebb elhunyt kazincbarcikai lakos az 1901. október 4-ei születésű Czakó Józsefné volt, aki 1997. február 17-én távozott az élők sorából. A legfiatalabb pedig, aki 1997. április 1-jén született és 1997. árpilis 18-án elhalálozott.

Sajnos, tavaly az elhunytak között is voltak olyan személyek, akik valamely oknál fogva közel álltak e kiadvány szerkesztőjéhez. dr. Gulya Imre, Paczali Istvánné, Ollári Istvánné, Kövesdi Béla, Szalánczi János és Sebő Zsigmond.

* * *


Az 1997/1998-as tanév adatai

Óvodák

Az óvodák számában, szervezeti rendjében, az óvodák vezetőinek személyében az előző oktatási évhez képest nem volt változás. Továbbra is három óvoda 12 egységében és a Berentei Általános Iskolához tartozó óvodában folyik az 1449 beíratott gyermek gondozása és nevelése, az óvodai férőhelyek 98%-os feltöltöttsége mellett. (Az előző évben 36 óvodással több volt.) A gyerekekkel 64 csoportban folyik a foglalkozás, a következő létszámokkal: 20 csoport működik 10-20 fővel, 23 csoport 21-25 fővel, és 21 csoport 26-30 fővel.

Az óvodásokkal 153 pedagógus foglalkozik, akik közül mindössze 3 a középfokú végzettségű. Munkájukat 82 dajka és 4 gondozó segíti. Az óvodák gazdasági ügyeit 22 ügyviteli, míg a konyhai munkákat 17, a karbantartást pedig 8 fizikai dolgozó végzi.


Általános iskolák

Az általános iskolai oktatás az 1997/98-as tanévben városunk 10 általános iskolájában folyik. Ezekben az oktatási intézményekben összesen 4130 tanulóval kezdődött a tanév. (Az előző tanévben 4172 volt a tanulók száma.) Alsó tagozaton 2105, felső tagozaton pedig 2025 a beiratkozott tanulók száma. A legnépesebb évfolyam a 4., amelyen 583 a tanulók száma, a legkevesebben – 439-en – a 8. évfolyamon tanulnak. 520 elsős kezdte el a tanulást.

Iskoláinkban a napközis ellátást 1003, a tanulószobát 464 tanuló veszi igénybe, a menzások száma 2620 fő.

A tanulókat 326 pedagógus oktatja, akik közül 163 az általános, 13 a középiskolai tanár, 97 a tanító és 53 a szakkollégiumi tanító. A tanév elején 5 pedagógusállás volt betöltetlen. Az oktató-nevelő munkát segítők (pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező) száma 10, az adminisztratív dolgozóké 35, a kisegítőké pedig 117. A tanulók oktatására 155 osztályterem, 24 napközis szoba és 14 tornaterem áll rendelkezésre.

Az iskolaigazgatók személyében az előző tanévhez képest egy változás történt: a nyugállományba vonult Bátor Béla (Berentei Általános Iskola és Óvoda) helyett megbízott igazgatóként Veres Istvánné vezeti az iskolát.


Középiskolák

Az 1997/98-as tanévben városunk önkormányzatának fenntartásában három iskolában (Ságvári Endre Gimnázium, Irinyi János Középiskola és Jókai Mór Középiskola), a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában pedig a Surányi Endre és a Deák Ferenc Szakképző Iskolában folyik középfokú oktatás.

Az intézetnek 543 tanulója van, ebből 173 hat- osztályos gimnáziumi tanuló, míg 370-en négy évfolyamosak. A vidékről bejárók száma 120 fő, 9 tanuló kollégista és 377 menzás.

A főállású pedagógusok száma 42, mégpedig 30 közép- és 12 általános iskolai tanár képesítésű. Nem pedagógus munkakörben 20 főt foglalkoztat a gimnázium. Közülük 1 fő műszaki, 5 gazdasági és 14 egyéb kisegítő munkát végez. Ezenkívül három nem főállású dolgozója is van az intézetnek. Az oktatás 18 iskolai és 7 egyéb oktatási helyiségben folyik.

Az intézet igazgatója Petróczi Gábor.

Az intézet 961 tanulója közül 79-en vesznek részt hatosztályos gimnáziumi oktatásban, míg az iskola különböző szakjain 882-en tanulnak. A vidékről bejáró tanulók száma 340, akik közül 139 kollégista és 262 a menzás tanuló.

Pedagógus munkakörben 66 főállású és 13 óraadó tanár dolgozik. Gazdasági tevékenységet 11-en, kisegítőt 20-an végeznek. A tanulók képzése 32 osztály- és két tornateremben, egy tanműhelyben, három műhelyteremben, 136 gyakorlati munkahelyen és 20 egyéb oktatási helyiségben folyik.

Az intézet igazgatója Balázs László.

Az intézetben pedagógiai, közművelődési, egészségügyi, felnőttszakápolói, ápolói, valamint gyermek- és ifjúsági ügyintéző szakon 502 a beiskolázott tanulók száma. Közülük 192 tanuló vidékről jár be naponta, 154-en kollégiumban laknak és 85-en menzások.

Az oktatást 32 főállású, 22 óraadó és 6 egyéb nem főállású tanár végzi. A gazdasági teendőket 3, a kisegítő munkákat 11 fő végzi. Az oktatás 24 iskolai helyiségben, 144 gyakorlati munkahelyen folyik.

Az intézet igazgatója Ivády Miklós.

Az intézetben szakmunkás-, szakközépiskolai és gimnáziumi képzés folyik, nappali tagozaton 1238 tanulóval, és a szakmunkások szakközépiskolájában levelező tagozaton 314 hallgatóval.

Szakmunkásképzésben 646 tanuló vesz részt az alábbi szakokon: géplakatos, vegyi- és élelmiszer-ipari gépszerelő, erősáramú berendezés szerelő, élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő, felszolgáló, szakács, fodrász, karosszérialakatos, autószerelő, autóvillamossági szerelő. Szakközépiskolai képzésben 583 tanuló részesül a következő szakokon: integrált gépjármű-technikai szerelő, irányítástechnikai műszerész, integrált kereskedő, erősáramú berendezés szerelő, integrált kereskedelmi technikus. 54 tanuló gimnáziumi oktatásban vesz részt. Az intézethez tartozó kollégiumnak 133 intézetbeli lakója van.

A tanulókat 88 pedagógus képezi. Közülük hét a vezetők száma (igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatást vezetők, kollégiumi vezető), 59 a tanár és 22 fő a segédoktató. Rajtuk kívül 19 ügyviteli és 48 technikai dolgozó látja el az intézet működésével kapcsolatos feladatokat, és 15 óraadó segíti az oktatást.

Az intézet igazgatója Eperjesi Dezső.

Az intézetben szakmunkás-, szakközépiskolai és technikus-, valamint szakiskolai képzés folyik. E képzési formákban összesen 810 tanuló vesz részt, melyből 240 a kazincbarcikai tanuló, 469 a bejáró és 101 a kollégista.

Szakmunkásképzésben 532 tanuló részesül az alábbi szakmákban: hegesztő, központifűtés- és csőhálózat-szerelő, nőiruha-készítő*, gázvezeték- és készülékszerelő*, ács-állványozó*, szobafestő-mázoló-tapétázó*, kőműves*. (A *-gal jelzett szakokon négyéves képzés folyik.) Szakközépiskolai és technikusképzésben 226 tanuló vesz rész ruhagyártó, épületgépész-technikus és ruhaipari technikus szakmában, míg szakiskolai képzés 52 fővel folyik gép- és gyorsíró, valamint háztartás-gazdaságtan szakon.

Az intézetben a tanulók képzésével kapcsolatos feladatokat 91 fő végzi, mégpedig 34 tanár, 25 szakoktató, 10 ügyviteli és 22 technikai dolgozó. A tanulók gyakorlati oktatásban részben iskolai tanműhelyekben, részben a BorsodChem Rt., a Vegyépszer Rt., a Borsodi Energetikai Kft. és az Edelényi Konfekcióipari Kft.-nél vesznek részt.

Az intézet igazgatója Ruszkay Sándorné.

Összességében városunk középiskoláiban az 1997/98-as tanévben 676 a gimnáziumi, 2191 a szakközépiskolai és 1226 a szakmunkás- és szakiskolai tanulók száma.


Egyéb iskolák

Az 1997/98-as tanév 1546 tanulóval kezdődött el, 80 tanár, illetve oktató vezetésével. A zeneművészeti ágon 956-an, a táncművészetin 352-en és a képző- és iparművészetin 238-an tanulnak. A képző- és iparművészeti ágon új tanszakokat (bőrműves, fatárgykészítő, kerámia, textil, kézművesség) indított be az iskola.

A város önkormányzata 1997-ben hárommillió forintot juttatott az intézménynek hangszerek vásárlására, melyekkel a zeneművészeti ág tárgyi feltételei javultak. Az oktatás körülményeit javította, hogy az intézmény két tánctermet hajópadló burkolattal látott el. Viszont továbbra is jelentős gond a Jószerencsét u. 8. sz. alatti “anyaépületben” a tanteremhiány. Ezt némileg enyhíti, hogy foglalkozásokat tartanak a Herman Ottó, az Árpád Fejedelem Téri és a Pollack Mihály Úti Általános Iskolában, de a szétszórtság csak időleges megoldás lehet a művészeti iskola számára.

Az intézet igazgatója Hámori György.

Immáron 10 éve működik városunkban, Herbolyán egy különleges oktatási intézmény, melynek nappali tagozatán az 1997/98-as tanévben 300, a levelező tagozatán pedig hatvan 14-26 éves fiatal kezdte el a tanulást. Az általános iskolai oktatás mellett jelenleg nyolc szakmában is folyik képzés (hegesztő, síknyomó gépmester, cipész, nőiruha-készítő, szobafestő-mázoló-tapétázó, kőműves, női-férfi fodrász, vízvezeték- és készülékszerelő). Az oktatást-képzést 37 pedagógus végzi, és munkájukat 24 technikai dolgozó segíti.

Az oktatási intézmény az új tanévben 70 fős kollégiummal gyarapodott. 1997. október 4-én páter Havasi József, a szalézi rend magyarországi tartományfőnöke szentelte fel Berentén, a volt ifjúsági nevelőotthon épületében a Don Bosco iskola tanulói által felújított és kialakított kollégiumot, amely a tanulóknak a hét minden napján elhelyezést és foglalkoztatást nyújt.

Az intézet igazgatója Lukács Barnabás.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés az 1997. december 18-án tartott ülésén a 105. sz. Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola nevét Surányi Endre Szakképző Iskolára, a 112. sz. Alpár Ignác Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola nevét Deák Ferenc Szakképző Iskolára változtatta.

 

Deák Ferenc (1803. október 17-1876. január 28.) a XIX. század magyar történelmének egyik legkiemelkedőbb alakja. Államférfi, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A reformkor vezéregyénisége; az első független felelős kormány igazságügyi minisztere. Az 1867-ben létrejött kiegyezésben kiemelkedő szerepe volt, ekkor kezdték a “haza bölcsé”-nek nevezni. A jobbágykérdésben, a lengyelek érdekében, valamint a vallás- és szólásszabadság ügyében tartott szabadelvű felszólalásaival csakhamar a reformellenzék vezéregyéniségei közé emelkedett. Az új kormányban nem vállalt szerepet, de az országgyűlés többségi pártját, amelyet róla neveztek el, ő irányította. Jelentős szerepe volt a kiegyezés utáni első évek liberális polgári középnemesség érdekeinek szolgálatában.

Surányi Endre (1913. április 23.-1996. december 4) autótechnikus, szakíró és feltaláló, autószerelő, fuvarozó, garázstulajdonos és igazságügyi szakértő volt. 1945 után elsősorban az Autó Tudományos Kutató Intézetnél folytatott tudományos munkája alapján vált ismertté. Ekkor született meg a világszenzációnak számító benzintakarékos készüléke, majd a teljesen új elven működő karburátor. A Népszabadság, a Magyar Hírlap, az Autó-Motor és az Autósélet külső munkatársaként is dolgozott. Motorkerékpár- és motorcsónak-versenyző többszörös bajnok címet ért el. Több szabadalma ismeretes: a fával, fagázzal működő autó, a törpeautó és az új rendszerű porlasztó. Kutatási eredményeinek elismeréseként a Budapesti Műszaki Egyetemen is oktatott, sporteredményeinek köszönhetően pedig az Autó-Motorsport Szövetség főtitkári tisztét töltötte be. Tizenhat műszaki és négy irodalmi jellegű könyve jelent meg. Nevét sokan a jogosítvány megszerzéséhez szükséges műszaki ismeretek elsajátításakor ismerték meg.


Az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár 1997-es esztendejéről

A művelődési központ célja 1997-ben elsődlegesen az volt, hogy a millecentenáriumi (1996) év valóságos rendezvényhangulatát követően is bőséges és színvonalas legyen az új esztendő kulturális kínálata. Fontosnak tartottuk a hagyományos rendezvények megtartása mellett az újak meghonosítását. Nagy valószínűség szerint állandó programmá válik a kazincbarcikai diáknapok, az országos rejtvényfejtő csapatbajnokság és a sajóvölgyi folklórfesztivál is.

A rendezvények látogatottsága, a folyamatos működés és szolgáltatások mellett két 1997-es eredményre lehetünk meg büszkék:

  1. Városunk 1997-ben elnyerte a Magyar Népművelők Egyesülete által alapított és adományozott "Önkormányzatok a közművelődésért" díjat, és
  2. 1997-ben városunk lakói személyi jövedelemadójuk 1 %-ának a felajánlásával 562 000 Ft-tal támogatták intézményünket. Az összeget a művelődési központ, a kiállítótermek, a mozi, a Gyermekek Háza és a könyvtárak technikai fejlesztésére fordítottuk.

Adatok a rendezvényeinkről

A művelődési központ 118 művészeti rendezvényt szervezett, melyeknek 43 ezer 110 résztvevője volt. Rendezvényeink között 26 színházi előadás szerepelt 9890 nézővel. Komolyzenei, népzenei és jazzkoncertet 28 alkalommal rendeztünk. Ezeknek 9190 résztvevője volt, míg a könnyűzenei hangversenyeknek 3350. Legtöbb nézője a március 8-án tartott Indul a bakterház című előadásnak volt (430 fő), legkevesebben, mintegy százan a Padlás című előadásra voltak kíváncsiak. A legnagyobb sikere a július 5-én Sajógalgócon megrendezett Benkó Dixieland-koncertnek volt, amely mintegy 900 résztvevőt vonzott, viszont az augusztus 1-jén a görög katolikus templomban tartott General Harmony-koncertnek csak 70 hallgatója volt.

A könnyűzenei hangversenyek közül a március 7-ei Zámbó Jimmy-koncertet 420-an, október 24-én a KOX Blues Band, december 12-én a Razzia koncertet csak 60-60-an hallgatták meg.

Gazdag volt a kiállítótermeink programkínálata is. Összesen 26 kiállítást tartottunk az év folyamán; a Városi Kiállítóteremben nyolcat, a Kisgalériában hetet és a Gyermekgalériában 11-et. A legérdekesebb kiállítások a következők voltak: Zajácz Tamás bőrműves, Mitsui Sen szobrászművész, Gyulai Líviusz grafikusművész, Sajdik Ferenc karikaturista, illetve Bucskó Béla öntöttvas kályhákból álló magángyűjteménye, Fülöp Tibor kovácsoltvas munkái, a Nagybarcai Óvoda és Általános Iskola, az Éltes Mátyás Általános Iskola "Együtt a család" című rajzverseny anyaga.

A 450, s ebből 31 magyar mozielőadást 37 779-en tekintették meg. A magyar filmeknek 5417 nézője volt. Legtöbben a Honfoglalás (4212), a 101 kiskutya (3367) és Az elveszett világ: Jurassic Park (1970) című filmet nézték meg.

A művelődési központhoz tartozó 5 könyvtár beiratkozott olvasóinak száma 4757 fő volt, s a könyvtárakat 59 872-en látogatták. A könyvtárak 172 409 db dokumentumot kölcsönöztek.

A könyv- és egyéb gyarapodás 3783 db-ot tett ki, több mint 3 és fél millió forint értékben. A könyvtári állomány 1 671 103 db-ra nőtt, amiből 161 017 a könyvek, 3189 a hangzó dokumentumok, 670 db a videók, 2185 a diafilmek és 42 db a számítógépes dokumentumok száma.

Újdonsága az intézménynek az 1997 őszétől bevezetett Internet-szolgáltatás, valamint az 1996-ban bejegyzett Kazincbarcikai Könyvtárpártoló Közalapítvány 1997-es támogatásainak köszönhetően a megvalósított jelentős technikai fejlesztés.


A munkanélküliség alakulása

Manapság gyakran halljuk, hogy hazánk gazdasága már túljutott a mélyponton, megkezdődött a kilábalás a válságból, köszönhetően a privatizációnak, a nyugati tőke beáramlásának és a gazdasági szerkezet átalakulásának. A B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ Kazincbarcikai Kirendeltségének adatai mintha nem támasztanák ezt alá, hiszen 1997-ben sem csökkent városunkban és térségében a munkanélküliek száma, sőt egy év alatt több, mint 1000 fővel növekedett (lásd a grafikont), és az év végén már 7267 munkanélkülit tartottak nyilván. Erről, és ennek kapcsán e probléma kezeléséről kérdeztük Káli Lajosnét, a kazincbarcikai munkaügyi kirendeltség vezetőjét. Először is a munkanélküliek számának grafikon szerinti változásáról kértünk magyarázatot.

Káli Lajosné: A regisztráltak száma február végére ugrásszerűen megnőtt, több mint 10%-kal (643 fővel), sőt a növekedés tovább folytatódott, és márciusra meghaladta a "bűvös" 7000 fős határt (a március 20-ai létszám 7189 fő volt).

Az év eleji regisztrált létszám folyamatos növekedésének oka az, hogy az energiaszektor privatizációja következtében a Borsodi Energetikai Kft.-től és Lyukóbányáról az ún. önkéntes távozási csomaggal elkerült mintegy 1300 fő, a BorsodChem Rt. is folyamatosan építette le a létszámát, mintegy 200-250 főt negyedévenként. A Sajószentpéteri Üveggyár Rt. és az IPC Műanyagipari Kft. létszám-racionalizálása folytán további 400 főt bocsátottak el.

Az évközbeni regisztrált létszám csökkenésének oka, hogy a munkanélküliek egy része, 350-400 fő normál közhasznú munkán vett részt márciustól, valamint júliustól környezetrehabilitációs közhasznú foglalkoztatás keretében dolgozott. A nyári hónapokban a pályakezdők megjelenése is emelte a regisztrált munkanélküliek számát.

Barcikai Históriás: A 7267 munkanélküli hogyan oszlik meg nem, életkor, iskolai végzettség és a munkanélküliség időtartama szerint?

Káli Lajosné: Az év végén nyilvántartottak adatai szerint 4446 férfi és 2821 nő volt munka nélkül. Életkor szerint a következőképpen alakult az összetétel:

19 év alattiak 20-29 évesek 30-39 évesek 40-49 évesek 50-59 évesek
424 2295 2248 1913 387

Közülük a szakmunkásképzőt végzettek voltak a legtöbben, szám szerint 3218-an. Őket az általános iskolát végzettek követik 2105 fővel, 437 munkanélküli a 8 általánosnál kevesebb iskolával rendelkezik, 674 a szakközépiskolai, 437 a gimnáziumi, 229 a technikusi végzettségű. A munkanélküliek táborát 87 főiskolai és 15 egyetemi végzettségű személy is gyarapítja.

A munkanélküliség időtartama szerinti összetételt tekintve 0-1,5 éve van munka nélkül 5834 személy, az 1,5-2 év közötti munkanélküliek száma 651, a 2-2,5 év közöttieké 335, a 2,5-3 év között 168 és 3 évnél hosszabb ideje 279 személy van munka nélkül.

Barcikai Históriás: Mit tesz a munkaügyi központ a munkanélküliség csökkentése érdekében?

Káli Lajosné: A munkaügyi központ a munkanélküliek munkába helyezését tekinti elsődleges feladatának. Ehhez pénzügyi eszközök állnak rendelkezésére a foglalkoztatási alapból.

A legfontosabb a közvetítés, de a munkáltatók is szívesen alkalmaznak olyan munkaerőt, akinek a foglalkoztatásához a munkaügyi központ is nyújt anyagi segítséget.

A bértámogatás, mint az egyik legfontosabb aktív eszközünk segítségével 1997-ben 379 fő elhelyezésére került sor, ami mintegy 38 millió Ft-ot tett ki. A támogatás 1 éves foglalkoztatás mellett 1/2 évig adható, mértéke a munkanélküli státuszától függően 70-től 100%-ig terjedhet.

A közhasznú foglalkoztatás keretében olyan általában képzetlen vagy alacsony képzettségű munkanélküliek foglakoztathatók, akik egyébként nem találnának munkahelyet. A közhasznú foglalkoztatás keretében 378 kérelmet önkormányzatok, 15 kérelmet iskolák, óvodák, közintézmények nyújtottak be. A közhasznú foglalkoztatással elhelyezett létszám 329 volt, 67 millió Ft költségvonzattal. Novemberig, évközben újabb 135 fő foglalkoztatása valósult meg, 9 millió Ft-os költséggel. Összességében a normál közhasznú foglalkoztatás keretében 464 fő részére nyílott munkalehetőség.

A környezetvédelmi közhasznú foglalkoztatás keretében az év második felében lehetőség nyílt 308 fő foglalkoztatására, 4-5 hónapos időtartamra, mintegy 29 millió Ft felhasználással.

Azoknak a munkanélkülieknek, akik önállóan szeretnének maguknak munkahelyet teremteni, a munkaügyi központ vállalkozóvá válási támogatást nyújthat a munkanélküli- járadék mértékéig, további 6 hónapig. 1997-ben 46 fő kapott támogatást mintegy 4 millió Ft költségráfordítással.

A pályakezdők elhelyezését elősegítő eszközeink a munkatapasztalat-szerzési támogatás és a foglalkoztatási támogatás. 1997-ben a munkatapasztalat-szerzési támogatást 64 munkáltató vette igénybe 84 főre, a foglalkoztatási támogatást 11 munkáltató 12 fő pályakezdőre. A két eszköz költségvonzata mintegy 10 millió Ft volt az elmúlt évben.

A munkanélküliek elhelyezéséhez igyekszünk olyan módon is hozzájárulni, hogy ha a munkahelye nem a lakóhelyével azonos helységben van, akkor útiköltség térítést adunk. A munkáltató és a munkavállalók részére is 100%-os mértékben térítjük a távolsági buszbérlet árát. 1997. évben 94 fő részére 4 millió Ft-os támogatást nyújtottunk.

Minden évben lehetőség nyílik munkahelyteremtő támogatás igénybevételére pályázat útján. 1997. évben 19 pályázóból 12 munkáltató kapott 31 millió Ft-os támogatást, mintegy 46 fő foglalkoztatására.

A munkanélküliek részére a munkaügyi központ átképzéseket is szervez azért, hogy ismereteiket kiegészíthessék olyan szakképzettséggel, amely jobban keresett a munkáltatók részéről. A képzésben részt vevők száma 342 fő, ennek költségvonzata 50 millió Ft volt.

Barcikai Históriás: Mi várható térségünkben 1998-ban a munkaerőpiac terén?

Káli Lajosné: 1998. I. fél évében újabb 350-400 fő regisztrálása várható a hőerőművi és a BorsodChem rt.-s létszámleépítéssel összefüggésben. A munkába helyezések révén mintegy 600-800 fős csökkenéssel számolhatunk, de újabb pályakezdő létszám is megjelenik a nyár folyamán. 1998. év végéig összességében a regisztráltak száma elérheti a 7500-7600 főt.


V á l l a l k o z á s o k

A vállalkozások száma városunkban 1997 végén 45-tel kevesebb volt az év elejinél. Az egyéni vállalkozások számában következett be a csökkenés, mégpedig úgy, hogy 194 új vállalkozás kezdődött, 283 pedig megszűnt, ami főleg a kereskedelmi profilban következett be. A tényleges csökkenés 89. Ugyanakkor a társas vállalkozások száma a 18 megszűnés ellenére 44-gyel nőtt, mivel 62 új társas vállalkozás kezdte meg a működését.

A vállalkozások zöme a kereskedelemben működik, szolgáltatást és egyéb ipari tevékenységet 662 végez, 156 vállalkozó pedig vendéglátó tevékenységet folytat.


L á t l e l e t
a bűnügyi helyzetről

Városunk rendőrkapitányságához tartozó területen a bűnelkövetés csúcspontja 1992-ben volt, amikor 2491 bűncselekmény vált ismertté. A következő években csökkent, majd 1996-97-ben ismét emelkedett a bűnesetek száma (1996: 2010, 1997: 2082). A bűnözés szerkezete nem változott, 1997-ben is a vagyon elleni cselekmények fordultak elő a legnagyobb számban (1453) és arányban (29,8%). E kategórián belül legmagasabb a lopások száma, 812, ami 6,14%-kal több az előző évinél. A lopások zöme kisebb értékű alkalmi lopás, s közülük sok a kerékpár-, fa-, színesfém-, és a boltokban elkövetett lopás. Kevesebb volt a zsebtolvajlás, az energia-, a termény- és az erkélyről a ruhalopás. De a betöréses lopások száma 1997-ben jelentősen, 257-ről 389-re emelkedett. Az ilyen lopások célpontjai a hétvégi házak, a borházak, a garázsok és a gépkocsik. Az utóbbiaknál a magnók és akkumulátorok a lopás tárgyai. Szintén jelentősen, 33,33%-kal, az 1996. évi 12-vel szemben 16-ra nőtt a rablások száma, amiket elsősorban ittas személyek sérelmére, pénz megszerzése céljából csoportosan követtek el. Aggasztó, hogy a csoportos rablásokban nagy számban vettek részt fiatalkorúak. A rablások főleg Kazincbarcikán, Sajókazán és Rudabányán fordultak elő. Egy eset, a dédestapolcsányi postarablás elkövetői ún. utazó motorkerékpáros bűnözők voltak.

A bűnesetek másik nagy kategóriáját a személyek elleni cselekmények képezik. E kategóriában 1997-ben öttel több, összesen 126 bűncselekmény fordult elő, amiből 4 emberölés és 3 emberölési kísérlet volt. 78-ról 87-re emelkedett a súlyos testi sértések száma. E cselekmények közül a legtöbb családon belül vagy szomszédok között történik, általában alkohol hatása alatt, és sokszor végződik orrcsont-, kéz- vagy bordatöréssel. Kedvező e kategóriában, hogy csökkent a házasság, a család és az ifjúság elleni bűntettek száma, az erőszakos nemi közösülés kivételével, ugyanis 1996-ban és 1997-ben is 3-3 vált ismertté.

Mind a gazdasági, mind a közlekedési jellegű bűncselekményeknél 1997-ben csökkenés tapasztalható. Az előbbiek száma néggyel, az utóbbiaké 197-ről 169-re csökkent.

A bűnügyi helyzet alakulásában kedvezőtlen, hogy 1997-ben 246 erőszakos, garázda jellegű bűncselekmény fordult elő (41-gyel több az előző évinél). Ezek a cselekmények főleg Kazincbarcikán, Sajókazán és Sajószentpéteren fordultak elő szórakozóhelyeken vagy azok környékén, de bérházak lépcsőházaiban is. Az alkohol szerepe e bűncselekményeknél is fellelhető.

A városi rendőrkapitányság munkájának nagy területét képezi a közlekedésrendészet, melyet az alábbi főbb adatok jellemeznek: 146-ból 143 esetben eredményes nyomozást folytatott a közlekedésrendészeti osztály, s 11 ismeretlen tettes elleni nyomozásból tízet felderített (90,9%-os eredményesség). Nyomozást folytattak ittas állapotban való járművezetés, közúti baleset okozásának, járművezetés tiltott átengedésének és cserbenhagyás vétsége, továbbá segítség elmulasztásának és a közlekedés biztonságának veszélyeztetése miatt.

Az aktív rendészeti tevékenység ellenére a közlekedési balesetek száma 63-ról 71-re emelkedett, a halálos kimenetelű baleseteké 5-ről 4-re, a súlyos sérülésekkel járóké 32-ről 26-ra csökkent, viszont a könnyű sérülésekkel járó balesetek száma 26-ról 41-re nőtt. A közúti baleseteknél 92 személy sérült meg, melyek közül 5 volt halálos, 30 súlyos és 57 pedig könnyű sérülés. A balesetek okai között 7 esetben játszott közre az ittasság, ami figyelemre méltó javulás az 1996. évi 16-tal szemben! 27 esetben gyorshajtás, 12 esetben szabálytalan előzés, 10 esetben elsőbbség meg nem adása, 8-ban gyalogos hibája, 7-ben szabálytalan előzés, egyben műszaki hiba és 3-ban egyéb ok váltotta ki a balesetet. A legbalesetveszélyesebb a 12-18, és a 7-12 óra közötti időszak, de gyakran fordult elő baleset az esti órákban is.

Az osztály 245 esetben tett feljelentést közlekedési szabálysértés miatt, és 966 személyt helyszíni bírsággal sújtott. Ez 864-el kevesebb az 1996. évinél.

Rendőreink a nem mindig legjobb személyi és technikai feltételek ellenére 1998-ban tovább kívánják javítani a bűnmegelőző és bűnüldöző munkájukat, növelve városunk és a környék lakóinak biztonságérzetét.

A "Látlelet"-ben vázolt helyzet illusztrálására bemutatunk egy 1997-ben történt rablási kísérletet és egy rablást.

S z a b á l y s é r t é s e k

Városunk önkormányzatának polgármesteri hivatalához 1997-ben 590 szabálysértési feljelentés érkezett 556 személy ellen. Ebből 160-at szabálysértés, vagy bizonyítékok hiánya, valamint egyéb okból megszüntettek, 75 esetben pedig figyelmeztetéssel lezárult az ügy. A szabálysértési eljárás során 366 esetben 1 millió forintot megközelítő összegben pénzbírságot szabott ki az ügy elbírálója, s ebből a bírság meg nem fizetése miatt 138 elzárásra változott.

Az elkövetett szabálysértések eléggé változatosak. Legtöbb, 153 a tulajdon elleni szabálysértés, az orgazdaság és a jármű önkényes elvétele. Tankötelezettség megszegése miatt 62, köztisztasági szabályok megsértéséért 50, csendháborításért szintén 50 feljelentés történt. 34 volt az építésügyi szabályok megsértése miatti feljelentés, de indult eljárás jogosulatlan kereskedés, becsület- és magánlaksértés, honvédelmi és polgári védelmi, közlekedési, mező-, erdő- és vízgazdálkodási szabálysértések miatt is.

A közterület-felügyelők 280 esetben szabtak ki helyszíni bírságot, mégpedig 98 esetben kutyával való veszélyeztetés, 83 esetben szabálytalan parkolás, 25 esetben közterület engedély nélküli használata, 16 esetben parkrongálás, 27 esetben az útügyi szabályok megsértése és 31 esetben egyéb okok miatt. A kiszabott helyszíni bírság összege 140 500 Ft volt. Egy cselekmény átlagosan 502 forintjába került a szabálysértőnek.


Tűz- és egyéb káresetek

A Kazincbarcikai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság embereit 1997-ben 283 esetben riasztották különböző káreseményekhez a működési terület 43 településére, vagy a települések közötti erdőkben, tarlókon előfordult tüzekhez. Ebből 107 riasztás a fenntartó kazincbarcikai önkormányzat területére esett. Az előző öt év átlagával összehasonlítva 1997-ben valamelyest kevesebb eset fordult elő. Az 1991-95-ös évek átlaga ugyanis 294,2 eset.

Kazincbarcikán és közvetlen vonzáskörzetében 65 esetben tűzoltáshoz, 25 esetben egyéb káresethez, ún. műszaki mentésre hívtak. 11 alkalommal kaptunk téves jelzést, és további hat esetben ugratás volt a riasztás.

Az ipar területén a legjelentősebb tűz 1997. június 14-én fordult elő, amikor az AES Borsodi Energetikai Kft. (erőmű) VIII. számú főtrafója villámcsapástól kigyulladt. Egységünk kiérkezésére az erőmű szakemberei a trafót már áramtalanították, és a létesítményi tűzoltók megkezdték a beavatkozást. Egységünk hűtősugárral visszahűtötte az égő trafót.

Több alkalommal volt dolgunk lakást és más ingatlant érintő tűzesettel. A legveszélyesebb az 1997. június 9-ei volt, amikor a Pollack Mihály út egyik toronyházának ötödik emeleti lakásában keletkezett tűz. Kiérkezésünkkor megállapítottuk, hogy egy lakás konyhájának valamennyi berendezése ég, a füst a lépcsőházban megrekedt és más lakásokba is beszivárgott. A tűz oltásával egy időben megkezdtük a feljebb lévő emeletekről a lakók kimentését. A beavatkozást vízsugarakkal, kézi tűzoltó készülékekkel és más kézi eszközökkel sikeresen végrehajtottuk. A tűz oltása során személyi sérülés nem történt, de a lakásban alvó személyt a mentők füstmérgezés gyanújával kórházba szállították. Emlékezetes számunkra (és az érintetteknek is) az 1997. április 2-ai esemény, amikor nem sokkal éjfél után az Egressy Béni út 4. sz. lakói gázszivárgást jeleztek. A mi riasztásunkkal egy időben értesítették az Émászt, a Tigázt, a mentőket és a rendőrséget. A helyszínen megállapítottuk, hogy az egyik első emeleti lakásból szivárog a gáz. Az ajtó felfeszítése után a lakásba bejutva egy idős nőt eszméletlen állapotban találtunk, akit a mentőknek átadtunk. Szerencsére tűz, vagy robbanás nem történt. Szeptember 9-én a déli órákban a Mikszáth Kálmán úton egy III. emeleti lakás konyhájában keletkezett tűz úgy, hogy a huzat következtében az ablak összezárta a függönyt, amely így a tűzhely közelébe ért és lángra kapott. A lakás tulajdonosa észrevette ezt, és előbb törülközővel kezdte oltani a tüzet, majd pedig egy fazék vízzel sikerült megfékeznie azt.

A közlekedés területét érintő három súlyos esemény közül a legmegrázóbb az 1997. február 9-ei volt. 10 óra 9 perckor jelzés érkezett tűzoltóságunk ügyeletére, mely szerint a Kazincbarcika-Mucsony közötti út-vasút kereszteződésben közlekedési baleset történt, egy személygépkocsi vasúti szerelvénnyel ütközött össze. A vasúti átjárótól messzire repült Skoda Favorit gépkocsiból, azt szétvágva, két elhunyt személyt emeltünk ki, valamint egy súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett kisgyermeket, akit a mentők kórházba szállítottak.

Kazincbarcika területén, illetve vonzáskörzetében a mező- és erdőtüzekhez 30 alkalommal riasztották parancsnokságunkat. A tavasszal és ősszel sorozatban bekövetkező erdő-, avar- stb. tüzek rendkívüli módon próbára teszik mind tűzoltóinkat, mind pedig a nagy értékű tűzoltó eszközeinket. A tűzoltók kilométereket gyalogolnak a több hektárra kiterjedő tüzek oltása során, de gyakran a tűz helyének megközelítéséhez is.


Egyéb jelentősebb tűz- és káresetek

1997. március 10-én a dédestapolcsányi szociális otthon tetőszerkezetében keletkezett tűz, amit vízsugárral és kéziszerszámokkal sikerült megfékezni; március 23-án pedig a sajószentpéteri vasútállomásra érkező szerelvény dízelmozdonyának a teteje égett. Ezt a tüzet haboltóval és hűtősugárral fékeztük meg. Április 4-én Bánhorvátiban a Kossuth úton egy lakó- és melléképület tetőszerkezete gyulladt ki. A tüzet az ózdi és a szendrői tűzoltók közreműködésével oltottuk el. Edelényben a Hősök tere egyik lakóépületében ágyban való dohányzás okozott tüzet, és a dohányzó ember halálát. Szeptember 23-án Lak községben a termelőszövetkezet magtárában tárolt napraforgómag égett. A tüzet nehezen tudtuk megfékezni, mivel a közelben nem volt az oltáshoz víz, azt a 4 km-re lévő szomszédos községből tűzoltóautóinkkal kellet a helyszínre szállítani. Jelentős kár keletkezett az október 27-ei lakástűznél, amely Boldván a Táncsics út 8. szám alatti lakóházban keletkezett. A lakásban három PB-gázpalack veszélyeztette a helyzetet, de azokat sikerült időben kimenteni és így a robbanást és a személyi sérülést elkerülni.

A leírt esetek tanulságait érdemes megszívelni. Nagyobb óvatossággal, körültekintéssel valószínűleg az említett tűz- és egyéb események nem következtek volna be.

Kővári Zsolt
tűzoltó százados


Adatok a helyi adózásról

A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. szerint a települési önkormányzatok helyi adók - vagyoni típusú adók, kommunális jellegű adók és helyi iparűzési adó - bevezetésére jogosultak. Kazincbarcika Város Önkormányzatának képviselő-testülete 1991. július 1-jével vezette be illetékességi területén a helyi iparűzési adót, amelynek mértéke az elmúlt években többször változott.

A képviselőtestület 1988. január 1-jétől az iparűzési adó mértékét 1,4%-ban határozta meg. A korábbi kedvezmények (1 millió forint nettó árbevétel alatt 6%, kezdő vállalkozókat megillető kedvezmények) hatályban maradtak. 1997-ben 1983 adózó tartozott iparűzési adót fizetni 824 millió 526 ezer 307 forint összegben. Az év folyamán befizetett összeg 817 millió 581 ezer 441 forint volt, ami 99,15%-os teljesítésnek felel meg.

A vállalkozók kommunális adója 1992. január 1-jétől van érvényben a törvényi maximum szintjén (2 000 Ft/fő/év). 1997-ben 2220 adózónak 11 370 átlagos korrigált statisztikai létszám után 24 millió 107 ezer 701 forintot kellett fizetnie. A teljesítés 22 millió 780 ezer 859 forint, 98,6%-os.

Építményadót szintén 1992. január 1-jétől kell fizetni az önkormányzat illetékességi területén. Az adó alanyai 1995. december 31-ig csak magánszemélyek voltak. 1996. január 1-jétől az önkormányzat illetékességi területén az adó hatálya kiterjed a jogi személyre, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülésére is. Az adókötelezettség a nem lakás céljára szolgáló épületre (építményre) terjed ki. A lakások mentesek az adófizetési kötelezettség alól. Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, mértéke pedig 50 Ft/m2/év. 1997-ben az önkormányzat illetékességi területén 3896 adózó volt kötelezve 22 millió 063 ezer 535 forint fizetésére. Az év végéig 21 millió 412 ezer 230 forintot fizettek be, vagyis 97,04%-ra teljesült az építményadó befizetése.

A három adónemből befolyó összeg teljes egészében az önkormányzat költségvetésének a bevétele. Városunkban a fentieken kívül 2856-an gépjárműadót fizetnek. Az előírt adó összege 47 millió 704 ezer 951 forint, a teljesítés 46 millió 078 ezer 207 forintot tett ki, míg az összeg többi része a központi költségvetésbe került.


Változások a Szociális Szolgáltató Központ intézményeinél

1. Alapellátást biztosító intézményeknél

A gyermekek napközbeni gondozásában (bölcsődék) jelentős pozitív változás a gondozási díj eltörlése és a helyébe lépő étkezési díj fizetése. Ezzel a változással a bölcsődék kihasználtsága növekedett, és az intézmény a lakosság igényeihez jobban tud alkalmazkodni.

A szociális étkeztetés iránti kérelmek száma folyamatosan növekszik, részben a városi lakosság öregedése, részben az idős beteg rászorultak számának emelkedése és a szociális helyzet romlása miatt. A bővítési lehetőségek számbavételére az önkormányzattal közösen az év elején igyekszünk reális megoldást találni.

A családsegítő szolgálat szakmai munkájában jelentős változást hozott két új szolgáltatási forma bevezetése.

1. Az aktív korú tartós munkanélküliek rendszeres szociális segélyezésének mentális, lelki gondozása, kiscsoportos foglalkozások keretében. 2. Gyermekjóléti szolgálat működtetése, melynek a veszélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak felderítése és az ilyen családok segítése a feladata.

Továbbra is eredményesen működik a telefonos lelkisegély szolgálat.

Házi szociális gondozás: Gyakorlatilag a minőségi feladatellátásra összpontosít, hiszen igény mutatkozik az otthoni ápolásra, gondozásra, amely a rossz egészségi állapot következtében növekszik.

2. Szakosított ellátás területén

A nappali gondozást nyújtó idősek klubja változatlanul magas szakmai színvonalon tölti be szerepét. Maximális a kihasználtsága, olyannyira, hogy az esetleges bővítés lehetőségét is fontolóra kell vennünk a jövőben.

A gondozóház teljes kapacitással és óriási igényháttérrel végzi a város szociális gondoskodásának egyik fontos feladatát. Az évek során bebizonyosodott, hogy az időszakos ellátás már nem elégséges a gondozásra szorulók számára. Éppen ezért az önkormányzat képviselő-testülete megszavazta egy emelt szintű idősek otthonának kialakítását a városban. Ez jelentősen javítaná az elhelyezés iránti nagyszámú érdeklődő élethelyzetét.

Éjjeli menedékhely: A múlt év jelentős eseménye volt a menedékhely férőhelyeinek növelése 25 főre, és pályázat útján a nappali melegedő kialakítása (20 fő részére). Ezzel a városban minőségi változást értünk el a hajléktalanok ellátása terén.

Csősz Béláné,
a Szociális Szolgáltató Központ
igazgatója


Egyéb adatok

Városunk területe 1997-ben nem változott, 45,9 km2 volt. Szintén nem változott a lakásállomány nagysága, 1997 végén ugyanannyi, 12 923 db volt, mint az előző év december 31-én. Az újonnan épült és a megszűnt lakások száma egyaránt 9-9 volt. Új lakások főleg a Kertváros V. ütemének területén ("Rózsadomb") és Herbolyán épültek. A lakások megszűnésének oka pedig a legtöbb esetben a bolt céljára való igénybevétel. A város lakásállományából 1040 db az önkormányzati kezelésű, a többi pedig szövetkezeti és magánlakás. A még meglévő 1040 db önkormányzati lakásból 326 db van kijelölve értékesítésre. E lakások a Béke téren, a Hámán Kató úton és az Építők útján találhatók. Névjegyzék alapján 10 család jutott lakáshoz, pályázat útján pedig 8 lakást utaltak ki. Az önkormányzat 100 első lakáshoz jutót támogatott mintegy 19 millió forinttal.

Tovább gyarapodott városunk közműhálózata, ami újabb lakások víz-, gáz-, csatornaellátásába való bekapcsolását tette lehetővé. A város ivóvízhálózata 1997-ben a Széchenyi utcában és a Toldi Miklós úton (Berente) épített 102, illetve 96 fm 100-as vezetékkel gyarapodott. Szennyvízcsatorna Herbolyán, csapadékcsatorna szintén Herbolyán, a Szt. István téren és a Paál László úton épült.

A vezetékes ivóvízhálózatba 12 ezer 190 lakás, a lakások 94,3%-a volt bekapcsolva, míg a csatornahálózatba 11 375 lakás, 88%. Egy átlagos család havi vízfogyasztása 4,6 m3 volt.

A vezetékes gázhálózatba bekötött fogyasztók száma is tovább nőtt az elmúlt évben, és az év végére elérte a 9861-et. Ennek zöme, 9705 háztartási fogyasztó volt, s ebből 5090 fogyasztó fűtésre használta a gázt. Az általános fogyasztók száma 153, a nagyüzemeké pedig 3 volt. A város gázhálózatának hossza az év végén 72 975 volt, s az éves gázfogyasztás 10 millió 200 ezer m3-t tett ki.

Út és parkoló épült a Szt. István téren és a Bocskai István téren (10 894 m2 út és 165 m2 parkoló). az új utak építésén kívül 17 436 m2 utat és 3911 m2 járdát újított fel az önkormányzat. Az út felújítása a Jószerencsét, a Dózsa György, a Herbolyai, a Rákóczi Ferenc, a Budai Nagy Antal utat és az M épület udvarát érintette. Járda felújítása a Jószerencsét úton, az Augusztus 20-a téren, a Hriszto Botev téren, a Tavasz, a Vasút, a Táncsics Mihály és az Esze Tamás úton történt.

hist61.jpg (26034 bytes)