Kisebbségkutatás - 11. évf. 2001. 4. szám

Távol a szülőföldtől

Az Osztrák Dunatáj és Közép-Európa Intézet évente Anton Gindelyn-díjjal jutalmazza a Közép-Kelet- és Délkelet-Európára vonatkozó történettudományi kutatásokban kimagasló eredményt produkáló egyetlen történészt. Ezt a rangos nemzetközi kitüntetést az idén szerkesztőbizottságunk elnökének, Niederhauser Emil akadémikusnak adta át az osztrák követségen Gerhard Busek, aki alkancellár és az említett intézmény elnöke. A kitüntetéshez szívből gratulálunk, és a professzor úrnak jó egészséget, még hosszú, tevékeny életpályát kívánva buzdítjuk egyben a fiatal pályatársakat a példa követésére. A díjazott is nyilván erre gondolt, amikor a Gindely-díj teljes összegéből alapítványt tett évente egy-egy fiatal történész ösztöndíjas támogatására. Mostani számunk első tanulmányát épp Niederhauser Emil jegyzi, írásában a francia forradalom hármas jelszavának 19. századi utóéletét vizsgálva. Gondolatmenetében arra a megállapításra jut, hogy még a kelet-európai munkásosztály elkötelezettsége is a nemzetállami irány felé fordult: az egyenlőségtől eljutott a szabadságig, persze a nemzetállami szabadságig. A harmadik jelszó, a testvériség azonban még a rá való hivatkozás szintjén sem tudott hatást gyakorolni a közgondolkodásra. Fried István Emigráció és labirintus (Kelet-közép-európai létformák és tudatok) című tanulmányában sokoldalúan és több életpályával illusztrálva vizsgálja az emigráns alkotói helyzet sajátságait. Máraira hivatkozva figyelmeztet a "labirintus-lét" veszélyeire, amelyek közül a legsúlyosabb az autentikus beszéd elvesztése, hiszen ez a feltétele az értésnek és megértésnek. Másfelől viszont, amikor Magyarországon (és a többi kelet-európai szatellit-államban) nem kaphatott teret az avantgárd és neoavantgárd irodalom és művészet, akkor a modern irányzatokkal dialogizáló magyar emigráns alkotók munkásságukkal jól kiegészítették az egységes magyar irodalmi rendszert. Stark Tamás a (2. világ)háborús események nyomán kialakult (és kényszerített) népességmozgásokat veszi sorra. A folyamat elindítóinak célja az etnikai homogenizáció kikényszerítése volt, amelyre bizonyíték, hogy a migráció a háború után is folytatódott. S noha a hivatalos ideológia egyik fő eleme a proletár internacionalizmus jelszava lett, a németség és a vészkorszakot túlélő zsidóság fokozatos kivándorlásával a hagyományosan soknemzetiségű Románia, Csehszlovákia és Lengyelország minden korábbinál közelebb került az annyira óhajtott nemzetállam megvalósításához.

Az év végéhez közeledvén a mi óhajaink egészen más természetűek. Minden kedves olvasónknak áldott, békés karácsonyt és sikeres, tartalmas új esztendőt kíván – megköszönve az idén tíz évessé lett Kisebbségkutatáshoz való hűségét a szerkesztőség és a kiadó nevében

Cholnoky Győző

Budapest, 2001 decemberében

Vissza