Kisebbségkutatás 9. évf. 2000. 4. szám

Cigány motívumok a szlovák irodalomban és a szlovákiai roma irodalom kialakulása

Andruška, Peter: Cigánske motívY a prvé rómske pokusy o literárbu tvorbu. =Slovenské pohl'ady, IV. + 116 roč. 2000. 6. no. 95 -99. p.

Közép-Európában először a csehországi Dalimil krónika emlékezik meg a cigányokról, mégpedig mint egzotikus és vándorló etnikumról. Ugyanezeket a jellegzetességeket domborítják ki a róluk szóló immár világirodalmi rangú alkotások is, pl. Karel Hynek Mácha, Alexander Szergejevics Puskin, Victor Hugo és Prosper Mérimée e témakörben született művei.

A szlovák irodalomban a kortárs - nem cigány - alkotók írásaiban (v.ö. Ladislav ažký , Vincent Šikula, Viliam F. Šikula és Július Balco vonatkozó prózáival)

a cigányság motívumait ugyancsak titokzatos események, bonyodalmak ábrázolása során fedezhetjük fel. E külsődleges és esetleges "másságot" a hatvanas évek első felében megjelent riportkötetekben kezdik belülről, a cigányok nézőpontjából megközelíteni mint holmi - mindinkább komplex módon jelentkező - kulturális, szociális és politikai problematikát.

A költészetben kevésbé szervetlenül, kevesebb idegenséggel jelent meg a cigányság. Ez a trend Dezider Banga 1964-ben és Vojtech Mihálik 1980-ban kiadott cigány népköltési antológiája nyomán bontakozott ki, hogy aztán az elsőként említett költő szuverén lírai oeuvre-jében szerves komponensként szerepeljen. Banga úttörését az irodalomkritika első antológiai szereplésétől fogva (1963) összegyűjtött verseinek kiadásáig (1992) folyamatosan figyelemmel kísérte és nagyra értékelte.

A kilencvenes évektől Bangát a cigány életérzés kifejezésének útján több költőnő követte, mint például Daniela Hivešová és a több más műfajban is jelentkező Bohuslava Vargová. A cigány motívumú és a par excellence cigány irodalmi hatás is közrejátszott a szlovák nyelvben (hivatalosan az 1991. évi népszámláláskor) a "roma" meghonosodásában.

A cigány irodalomban vezető szerepet játszik a mese műfaja. Az első meseantológiát 1969-ben Dezider Banga adta ki, majd 1992-ben megint egyet. Őt követték többen is (hol egy, hol többszerzős, hol szlovák, hol bilingvis könyvvel) úm. Karol Seman, Bohuslava Vargová, Ján Berki, Katarína Patočková és Elena Lacková (ő meséken kívül színdarabokat is ír). Akadt egy trilingvis mesekönyv is (Ravasz József: Jileskero Kheroro - Domček v srdci - Szívházikó).

A vázolt fejlődési folyamatot az irodalomkritika meglehetősen intenzív figyelemben részesítette, és segítő szándékkal elemezte. A fejlemények tanulmányozása nyomán tesz fontos kijelentést Peter Liba irodalomtörténész: "Európa szívében a roma művészetnek az a sajátossága, hogy meghaladja az etnikum határait, a nemzet, az állam határait, állandóan magában hordja bizonyos szikráját az intertextualitásnak, a hatást gyakorló példákhoz való felnövésnek. Ezért a saját roma művészet tanulmányozásán kívül figyelemmel kell kísérni a nemzeti kultúrák és irodalmak közegében való tükröződését és képmását is. "

Remélhető, hogy a nyitrai pedagógiai főiskolán szervezés alatt álló roma kulturális tanszék mintegy intézményesíti az ígéretesen fejlődő roma kisebbségi irodalmakkal való foglalkozást mind szlovákiai, mind pedig szélesebb - közép-európai - összefüggésekben.

Futala Tibor

Vissza