Kisebbségkutatás                                                                                                                   8. évf. 1999. 4.szám

Az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa, Max van der Stoel felszólalása Macedónia ügyében

Helsinki Monitor, 1998. 9. vol. 4. no.76-80. p.

Amióta Macedónia függetlenné vált, sok nehézségen lett úrrá. Sikerült kívül maradnia a fegyveres konfliktusokon és az erőszakon, mely a korábbi Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlását kísérte. A koszovói erőszakot nem engedte be a határain. Helyzete az európai államok közösségén belül megerősödött azáltal, hogy felvételt nyert az EBESZ-be és az Európa Tanácsba.

A parlamenti választások után hatalomra került új kormány egyik legfontosabb teendője a harmonikus interetnikai kapcsolatok előmozdítása lesz. Max van der Stoel ezért a következő ajánlásokat fogalmazta meg:

1. Miközben a különböző etnikai csoportok természetszerűleg jogosultak sajátos érdekeik érvényesítésére, minden etnikai csoportnak tudatában kell lennie, hogy számos közös érdekük van a többséggel (pl. a béke, gazdasági fejlődés stb).

2. Valamennyi etnikai csoportnak kötelessége tiszteletben tartani az állam területi integritását, mert az alapvető alkotmányos szabályok figyelmen kívül hagyása elkerülhetetlenül az állam destabilizációjához és erőszakhoz vezet.

3. Tovább kell lépni az egységes államrendet fenntartani kívánó macedón pártok és az azt megváltoztatni akaró albán pártok közötti vitában. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy egy egységes államon belül is lehet jelentős lépéseket tenni a kisebbségek kívánalmainak kielégítése terén.

Az albán nyelvű oktatásról

Az albán nyelvű iskolák színvonalát emelni kell az általános és középfokú oktatásban. Ami a felsőoktatást illeti: a pristinai albán nyelvű kurzusok megszüntetése 1991-ben negatív hatással volt az albán közösségre.

A kép azonban nem ennyire sötét. 1993 óta fokozatosan nő az albán nyelvű középiskolába járó albán diákok száma. Ugyanígy nőtt a skopjei és a bitolai egyetemre járó albán hallgatók számaránya is: az 1992/93-as tanév 3,4 %-áról 1998/99-re 9,57%-ra. Ugyanakkor ez az arány még mindig jóval elmarad az albán népességnek az ország lakosságában képviselt arányához képest. Ez kedvezőtlenül befolyásolja az albán kisebbség esélyeit abban, hogy vezető pozíciókra tegyenek szert az állami szervekben, a helyi közigazgatásban, a hadseregben és a rendőrségben. Az oktatási minisztérium kvótarendszer bevezetésével próbált segíteni e helyzeten.

Max van der Stoel e kérdés végleges megoldására egy albán nyelvű állami egyetem felállítását ajánlja, ahol tanárokat képeznének az általános iskolák felsőbb osztályai és a középiskolák számára.

Az egyetem felállításával kapcsolatos ajánlások:

A tanmenetnek bele kell illeszkednie az államban általánosan alkalmazott tanárképzési rendszerbe;

A tanmenetben legyenek macedón nyelvi kurzusok ;

A kurzusok legyenek nyitottak mind a macedón, mind más nemzetiségű érdeklődő hallgatók számára;

Az egyetemi karok tükrözzék a felső tagozatokon és a középiskolákban tanított tantárgy-csoportokat;

Az egyetemnek kizárólag a tanárképzésre kell koncentrálnia;

6. A skopjei egyetemmel kötendő együttműködési megállapodásnak biztosítania kell ezen az egyetemen a macedón hallgatókkal közös kurzusokat, melyek keretében modern nyelveken új tantárgyakat tanítanának, mint pl. polgári ismereteket és emberi jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait.

Idővel az alsó osztályokban tanító tanárok képzését is át kell helyezni erre az egyetemre. Reális az az elképzelés, hogy az albán közösség nem fog tudni elegendő tanárt adni az egyetemnek, ezért kezdetben macedón nemzetiségű tanárokat és olyan albán születésű tanárokat kell alkalmazni, akik jelenleg nyugaton vagy az USA-ban élnek.

E terv megvalósításához nyilvánvalóan nemzetközi segítségre lesz szükség. Először természetesen szükség van egy megvalósíthatósági tanulmányra és a költségek felmérésére. Stoel nagyon fontosnak tartja az új tárgyak közös tanulását albán és macedón hallgatókkal, sőt nyári táborok szervezését is ajánlja, ahol a különböző nemzetiségű diákok a társadalmi integráció előmozdítását szolgáló tanfolyamokon vennének részt.

Az üzleti tevékenység és a köztisztviselők oktatására is nagy szüksége lenne az egész társadalomnak, nemzetiségtől függetlenül. Az elméleti oktatás mellett - különösen a jog terén - szükséges volna a politikai döntéshozatal és végrehajtás oktatása is. Az államigazgatás elméleti, normatív és gyakorlati szempontjai teljességének a megközelítése lenne kívánatos.

Stoel javaslata szerint az új intézménynek háromnyelvűnek kellene lennie. Ezek az angol, macedón és albán. Ami a magán felsőoktatási központ jogi alapját illeti, szem előtt kell tartani, hogy az alkotmány 45. cikkelye kifejezetten biztosítja "az oktatás minden szintjén a magániskolák" felállításának lehetőségét. A demokratikus országok gyakorlata szerint - és ez nem ellentétes a macedón alkotmánnyal sem - egy intézmény maga állapíthatja meg az oktatás nyelvét.

A helyi önkormányzatok és a kisebbségek

Az alkotmány 115. cikkelye szerint a helyi önkormányzatokban a polgárok közvetlenül is és képviselet útján is részt vesznek a helyi jelentőségű döntéshozatalban, különösen a várostervezés, kommunális tevékenységek, a kultúra, sport, társadalombiztosítás, gyermekgondozás, bölcsődei, óvodai, általános iskolai képzés, egészségügy és más, a törvény által előírt területeken. Ez a cikkely világossá teszi a decentralizációs szándékot.

Ajánlások:

*A helyi önkormányzatok hatékony működésében érvényesíteni kell az alkotmányos előírásokat.

*Biztosítani kell az állami költségvetésből a megfelelő források csoportosítását a helyi önkormányzatok számára.

*Meg kell erősíteni a helyi önkormányzatok végrehajtó hatalmát.

*Létre kell hozni a helyi önkormányzatok szövetségét a hatékony kommunikációs csatornák működtetése érdekében a helyi önkormányzatok és a központi kormányzat között.

Kincses Ágnes

Vissza