Kisebbségkutatás                                                                                                                   8. évf. 1999. 3.szám

A cigányok korstruktúrái a volt Csehszlovákiában és a szlovákiai Detrekőcsütörtökön

 Kumanová, Zúza: Veková štruktúra obyvatel'ov Plaveckého Štvrtka dőrazom na rómsku populáciu. = Slovenský národopis, 47. roč. 1999. 1. no. 42-50. p.

Az itt referált dolgozat szerzőjével és a detrekőcsütörtöki (Plavecký Štvrtok-beli) romák körében végzett vizsgálódásaival a Kisebbségkutatás oldalain korábban már találkozhattunk (vö. Romák identitása Szlovákiában. 1998. 3. sz. 337-339. p.)

Ezúttal roma korstruktúrákat mutat be a volt Csehszlovákiából és Detrekőcsütörtökről. Az 1970., 1980. és 1991. évi csehszlovákiai helyzet a következő volt:

Korcsoport Romák
1970-ben
Romák
1980-ban
Romák
1991-ben
Teljes népesség
1991-ben % arányban
0-14 49,6 42,5 37,6 21,0
15-29 26,7 30,7 30,5 21,8
30-59 20,5 22,3 28,4 39,4
60- 3,2 4,5 3,5 17,8

 

Az adatok igazolják azt a hosszú idő óta érvényesülő tendenciát, hogy a cigány népességre a progresszivitás jellemző: a korstruktúrát a gyerekek magas, az idősek alacsony részesedése jellemezte. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a civilizációs fejlődés következtében a gyerekkori halandóság évtizedről-évtizedre csökken, a roma népesség szaporodása mindenképpen biztosított.

Az 1991. évi csehszlovákiai és az 1996. évi detrekőcsütörtöki roma korstruktúrát veti össze a következő táblázat:

Korcsoport Roma népesség országosan
1991-ben (%)
Detrekőcsütörtöki roma
népesség 1996-ban (%)
0-14 37,6 42,3
15-29 30,5 27,2
30-59 28,4 27,2
60- 3,5 3,3

 

Ez a táblázat arról tanúskodik, hogy az országos helyzethez hasonlóan a detrekőcsütörtöki romák korstruktúrája ugyancsak progresszív jellegű: sőt még inkább az.

Összehasonlítás érdekében a szerző - mégpedig nemek szerinti megoszlásban - a romák és a nem romák detrekőcsütörtöki korstruktúráját is elénk tárja:

Korcsoport Roma férfiak
%-ban
Nem roma férfiak %-ban Roma nők
%-ban
Nem roma nők
%-ban
0-14 44,4 24,4 39,0 23,5
15-29 26,6 21,7 27,1 20,0
30-59 27,5 37,9 29,8 35,2
60- 2,5 17,0 4,1 21,3

 A levonható következtetések: mind a roma férfiak, mind a nők korstruktúrája progresszív; ezzel szemben a nem roma népesség korstruktúrája stacioner jellegű, a regresszív (kevés gyerek, sok idős korú) típus jegyeivel.

Szerző a cigány korstruktúrát öt éves intervallumokban is megadja. Az így kialakult korpiramis - egyetlen kivétellel - kvadrál az iméntiekkel. A kivétel: 1981 és 1985 között született lánygyerekek aránya kiugróan magas. Valószínűleg ebben az időszakban az állam intenzívebben ösztönözte a népszaporulat növekedését.

A roma népesség körében a gyerekkor egy évtizedig tart. A 10-14 éveseket félig-meddig már felnőttként kezelik, elvárják tőlük az önállóságot. Nem ritka közöttük az olyan (főként: lány), aki nemi életét is megkezdi. Házasságot általában a nagykorúság elérése után kötnek. A férfi ember tartozik családját eltartani, akkor is, ha még nem nagykorú. A romák nem nagyon ismerik (el) a felnőtté válás korát. A korai szülés következtében hamar bekövetkezik a nagyszülői kor, ám ezt igen kevesen érik el mind általában, mind pedig Detrekőcsütörtökön, ahol a 65 éven túliak aránya különösen alacsony. Az öregekre jellemző az apátia, sőt a szellemi leépülés is.

A nem romákat ingerli a romák életmódja, különösen ami a korai nemi életet illeti. Úgy tűnik, hogy az életnek ez a romák megszokta másfajta szakaszolása lehet az egyik oka annak, amiért olyan nehezen fogadja el őket a nem roma társadalmi többség.

Futala Tibor

Vissza