FĹ‘oldal

Korunk 1933 Január

A természetbeni adófizetés terve Romániában


Izsák László

 


Október folyamán az akkori kormánynak a természetbeni adófizetés bevezetésére irányuló tervéről) adott hirt a romániai sajtó. A tervek szerint a parasztság adójának teljes összegét fizethetné buzában, esetileg más gabonában is, ami napi áron kerülne elszámolásra. E híreket hivatalosan is megerősítették. Ha az időközben beálló kormányválság, továbbá valószinű más akadályok a terv megvalósítását egyelőre le is vették a napirendről, állandó felszínen maradása indokolttá teszi megvizsgálását.


A természetbeni adófizetés nem Romániában merült fel először. Eltekintve attól, hogy a feudális társadalom adózásának alapformája volt, újabb időben, a gazdasági válság kezdete óta Jugoszláviában és Lengyelországban próbálkoztak vele. Hogy ezek a kísérletek milyen eredménnyel jártak, azt csak a lengyelországi és jugoszláviai paraszt elégedetlenségekből következtetjük.


A román kormányt a természetbeni adózás tervének felvetésére szintén a fokozódó gazdasági válság indította.


A román költségvetés, mint általában, az egész román gazdasági élet, a mezőgazdaságon alapszik. Románia lakosságának 80 százaléka agrártermelő. A román ipar közvetlenül a parasztság-képezte piac ellátásán, vagy közvetve, az állami megrendelésieken keresztül, a mezőgazdaság hozamán nyugszik. (Exportipar csupán a petróleum- és a faipar.)


A nemzetközi agrárválság azonban katasztrófális kihatással volt Románia mezőgazdaságára, A válság a mezőgazdasági termékek eladhatatlansága és óriási árzuhanása formájában jelentkezett. 1929 januárjában a buza mázsánkénti ára még 80C— 810 lej, a kukorica 660—680 lej, 1930 januárjában 604, illetve 294 lej körül mozgott, 1930 októberében azonban már 320, illetve 275 lejre zuhant le. 1931-ben, az időközben bevezetett gabonaexport prémium dacára, a buza 200—250 lej körül ingadozott. A kukorica 1932 októberében 120—140 lejre sülyedt. Ami a buza 1932 második felében bekövetkezett nagy áremelkedését illeti, az valójában az idei árviz és rozsda-katasztrófa következménye. A buzatermelés 1932-ben jóformán az ország belső szükségleteit sem fedezi. Az áremelkedés Romániára korlátozódik és a polgári nézettel szemben, egyáltalán nem szolgál a parasztság javára. A romániai parasztság nagy tömegeinek az idén még a vetőmagszükséglete sincs fedezve. Az áremelkedés tehát a kis- és középparaszt gazdaságok pusztulásának következménye.


Ilyen körülmények között a parasztság fizetésképtelenné vált.


A román burzsoázia, amelynek igen tekintélyes része mint állami tisztviselő, vagy állami szállitó (hadsereg, közhivatalok, posta, vasut stb.) közvetlenül az állam bevételeiből él, felismerte a helyzetet. Hiszen a parasztság adófizetése lényeges jövedelmi forrása az államnak, A konverziós törvény létrehozásakor ugyan az a remény fütötte az akkori Iorga—Argetoianu-kormányt, hogy ha a sulyos kirobbanások elkerülése végett a mezőgazdasági adósságokat ilyen uton rendezi is, legalább az adóbehajtás fog jobban sikerülni a falvakon.


Ebbeli reményében azonban csalódott. Rövidesen kiderült, hogy a parasztság teljesen fizetésképtelen.


A pénzügyi hatóságok rengeteg foglalást eszközöltek a parasztgazdaságokban. Az árverezési kísérletekre azonban a parasztság vagy passzív bojkottal, vagy a még sűrűbb ellenállásokkal válaszolt.


Valamilyen formáiban azonban mégis kénytelen behajtani az állam.


A természetbeni adófizetés ilyenformán az erőszakos foglalások utján való adóbehajtás intézményesítése. Miután a foglalás révén amugyis az állam birtokába átment parasztjavakat a törvény előirta árveréssel lehetetlen pénzre átváltoztatni, azokat az állam veszi át. Ez a tervezet egyuttal annak a pesszimizmusnak a kifejezője, hogy a román burzsoázia nem hisz az agrárválság közeli megszűnésében.


De mást is jelent! Egy lépést a birtok-koncentráció és a finánc-kapitalizmusnak a román mezőgazdaságba való bevonulása felé! A mult év folyamán ugyanis a németországi Kampfmayor gabona-világcég kölcsönajánlatot tett Romániának a gabonaexport monopóliuma ellenében. Ez az ajánlat különböző akadályok miatt egyelőre meghiusult. De nem lehet tudni, hogy ez akadályokat nem sikerül-e a jövőben elhárítani. Ez utóbbi estben a természetbeni adófizetéssel létrejönne az az apparátus, amely a szétforgácsolt parasztgazdaságokat egy világcég kizsákmányolásában egyesitené. Ha figyelembe vesszük továbbá azt a körülményt, hogy a konverziós törvény egyik szakasza a konverzióban részesülő 20 holdon aluli birtokoknak a földművelésügyi minisztérium előírásai szerinti művelését mondja ki, e lehetőség konkrétabb képet ölt.


A természetbeni adófizetés már megvalósult rendszere háboru esetén a hadseregek ellátását hihetetlenül megkönnyítené.


A parasztság természetbeni adófizetésének terve tehát háboru vagy béke esetén egyaránt a romániai tömegek kiaknázásának új formáját jelenti. Hogy megvalósulására mily mértékben számithatunk, azt ma még nem lehet eldönteni. Tény az, hogy komolyan foglalkoztak a tervvel, de tény az is, hogy a döntést végeredményben a nemzetközi gazdasági viszonyok további alakulása és a román paraszttömegek magatartása fogja eldönteni. (Temesvár)


 


Vissza az oldal tetejére