FĹ‘oldal

Korunk 1931 Június

A spanyol forradalom

 


A spanyol eseményeket a lapok valahogy vállvonogatva kezelték és csak az újabb eseményeik törték meg a jeget, amikor egyre jobban kitűnik, hogy a ,,forradalom” tulajdonképpen még csak most kezdődik. Münzenberg lapja a Der Rote Aufbau ezt írja: „A köztársaság kikiáltása csak az uralkodó osztályokon belül Való eltolódást jelenti (a feudal arisztokrácia uralmát még csak most váltotta fel a burzsoázia uralma) ugyanakkor azonban utolsó sakkhuzást is jelcint: preventív védekezést a tényleges forradalom ellen. A köztársaság első rendelkezései világosan elárulják ezt: a magántulajdon elismerése, a földbirtok és az egyházi vagyon érintetlenségének garantálása, felhívás a munkásokhoz, hogy ne sztrájkoljanak, hisz ime vértelenül elértek mindent, a kommunisták üldözése, a tőke külföldre) menekülésének előmozdítása stb. Ugyanaz történik itt, mint. 1918-ban Németországban. Csak a címtábla változott, lényegében nem történt semmi Változás. Egyre világosabban látjuk hogy Spanyolország is úton van a dicső Noske-aera felé. A Tagebuch is így ítéli meg a helyzetet: „Ami most Spanyolországban történik az feltűnő hamar igazolja azok szkepticizmusát, akik nem voltak hajlandók fenntartás nélkül a ,,vértelen” forradalomnak ujongani. Ma már senki sem kételkedhetik, hogy ez a látszat-forradalom egy felülről elindított forradalom volt az alulról kiinduló igazi forradalom megelőzésére. Ami most van, az már a spanyol Liebknechtek forradalma, melyet Lütwitzok fognak vérbe fojtani.” A Weltbühne a spanyol kérdés sarkpontját a földreformban látja: „Ha a köztársaság meg akarja nyerni a tömegeket, akkor földet kell nekik adni. De, a föld a nagybirtokosok és az egyház kezében van. A köztársaság válaszuton áll: vagy tovább is a reakciósokra támaszkodik, vagy megmozgatja a tömegeket. A tömegeket, a parasztokat, picik még ma is a falusi plébános hatalma alatt állnak,” Bizonyos, hogy a legérzékenyebb veszteség a katholikus egyházat fenyegeti. A katholikus Schönere Zukunft nem foglal állást csak regisztrálja az eseményeket: „Dr. Seguray Saenz hercegérsek nyilvánosan kijelentette, hogy a köztársaság nagy csapás az országra és ez a csapás nem más, mint Isten büntetése. A spanyol köztársasági kormány interveniált a pápai nunciusnál, hogy a római kuria akadályozza meg ezeket a kilengéseket.” Az, aki nem tudná még ma sem, hogy mi volt „a spanyol forradalom oka”, az olvassa el okulásul a Szlovenszkón megjelenő Krisztus Királysága c. hitbuzgalmi lap legújabb számát. „Egy spanyol kat. lap a barcelonai El Mati a forradalom egyik okát abban látja, hogy a pép növekedésével nem tartott lépést a plébániák számla. Míg a népesség 15 millióról 25 millióra növekedett az utolsó 65 év alatt: addig a plébániák száma 19273-ról csak 20514-re emelkedett. Nem csoda, ha a zavargó elemek fel tudták borítani az ország békéjét.”


 


Vissza az oldal tetejére