Korunk 1930 December

Béke-beszéd, háborús-készülődés

 


A békepaktumokat és jegyzőkönyveket már ismételten aláirták. A mérgesgázok felhasználásáról azok az országok, amelyek továbbra is nagy mennyiségben gyártják ezeket a gázokat, már többször ünnepélyesen lemondtak. A háborút, minit a nemzeti politika eszközét, már többször megbélyegezték. S mégis: — Európában ma a bizonytalanság sokkal inkább érezhető, mint 1914 nyarán, a világháború előestélyén. Természetes, hogy Franciaországban ez a bizonytalanság világosabban észlelhető, mint a többi nagy európai államokban; hisz Franciaország helyzete győzelmének különleges körülményei miatt (amikor fénye és gazdagsága csökkenő lakossága ellenére a lehetőségen túl meggyarapodott) nagyon alkalmas ahhoz, hogy a szomszédok bosszúját és expanzió vágyát kihívja. Ahogy 1914 előtt azok a lázas törekvések, amelyek egy erőteljes béke-szervezet kiépítését célozták a küszöbön álló háború félelmének voltak tulajdoníthatók, úgy a mai paktumok és jegyzőkönyvek is egy küszöbön álló háború félelmének szimptomái s a legkevésbé sem gyógyszerei azoknak a bajoknak, amiket a legutolsó háború visszahagyott.


Az ríj háborúra való készülés jelei egyre világosabbak. A nyilt munka egyre határozottabban folyik... A felszerelésen kívül pl. az erődépítés...


A francia, belga és angol hadseregek 1914-ben kétségbeesett erőfeszítéseket tettek a németek északon való betörésének megakadályozására, amíg az entente nagy vezérkarának eszébe nem jutott, hogy a híres erődépítő mérnöknek, Vaubannak jó oka kellett hogy legyen, amiért bizonyos észak-kelet-francia-országi csatornák és zsilipek védelmére egész csomó izolált erődöt emelt. Felfedezték, hogy Vauban nagyon is világos terv szerint dolgozott, amikor Északfranciaország lapályát, amely legnagyobb részében a tenger színe alatt fekszik, massziv erődökkel szórta tele. Az öt folyóból levezetett öntözőcsatorna hálózat Franciaországnak ezt a részét az ország egyik leggazdagabb mezőgazdasági területévé tették. Vauban volt az első, aki ennek a földrésznek a stratégiai megvédését illetőleg tisztába jött. A tengeri zsilipek megnyitásával az egész területet a legnagyobb gyorsasággal víz alá tudta helyezni. Ha azonban ezt a műveletet lassan akarta végrehajtani, úgy csak a folyók vizének szabadon bocsátásáról kellett gondoskodnia. Amidőn 1914-ben a csatornakikötőkért folyó harc már-már elveszett, az entente hatalmak vezérkara elrendelte a Nieuwpoorti zsilip megnyitását, aminek a következménye volt, hogy a német hadsereg rövid idő alatt elakadt a mocsárban s az entente front legnagyobb része ezen a területen a víz védelme alá került.


Franciaország stratégiai megerősítésének új tervei között ez a „vízpáncél”-rendszer teljes tökéletességében érvényre jut. Ebből az egész területből most egy szószerinti csatateret építenek, amely hihetetlen bőven van ellátva a könnyű tűzérség s a gépfegyver-fészkek erődállomásaival.


A francia határ többi része, Németország felé, aránylag könnyen védhető azoknak a természetes erőd-szerű lehetőségeknek a révén, amelyek ezen a vonalon elhelyezkednek. Metz és Thionville között azonban tátong egy űr, amely a történelmen keresztül mindig alkalmas betörési kapuul szolgált Franciaországba kelet felől. Ezenkívül itt van Franciaország egyik fő kincse, a világ leggazdagabb vasérc telepeinek középpontja, Briey. Ez a helyiség mindjárt a világháború elején német kezekbe került s a legnagyobb veszteséget jelentette Franciaország hadiiparára. Most, hogy Metz Franciaországhoz tartozik, ennek a területnek a megvédése külön gondot jelent. A kelet felé való francia védekezésnek egész hálózata erre a pontra koncentrálódik.


A kiterjedt erődhálózat kiépítése azon a területen, mely Metzet, Thionwillét, Nancyt és Toult magába zárja, megkezdődött. Ezek a városok mind hatalmas erődkörzetek centrumává épülnek ki. Óriási földalatti barlangok készülnek itt, ahol egész városok helyőrségei a legsúlyosabb bombák, gránátok s a kémikusok legalattomosabb gáztalálmányai elől találnak majd védelemre. Földalatti villamos vonat járatokat terveznek az egyes erődcentrumok között a könnyű és nehéz tűzérség s a csapatok szállítására.


A Rajna mellett ugyancsak építés alatt áll a nehéz páncélzatú gépfegyver-fészkek folytonos vonalának kiépítése. Ezt a gépfegyverfészek-vonalat mértföldeken keresztül földalatti útak kötik össze. A svájci határon szintén folyik a munka azokon az erődökön, amelyek a szorosok, útak és hídak megvédését célozzák.


Az a lehetőség, hogy a mai Olaszország expanzív szelleme kirobbanáshoz vezet, ugyancsak rendszabályokra készteti Franciaországot. Pár év óta az olaszok lázasan építik és javítják azokat az útakat, amelyek a francia határ fele visznek s az Alpokon levő erődeiket szintén szaporítják és modernizálják. Franciaországnak aránylag még az Alpesek okoznak a legkevesebb gondot, miután ezek ép elégséges védelmet nyújtanak, ha pár erőddel, melyek a szorosokat uralják, megerősítik. Ezen a vidéken valójában csak az az út védetlen, amit a Riviera látogatója oly előnyösen ismer. Franciaország tehát most Nizza környékének a megerősítésére Tetette magát. Ez különben Franciaország két leggazdagabb vidéki városának, Marseillenek és Lyonnak is érdeke.


Mindezen tervek kivitelére a francia parlament a legutolsó napokban három milliárd frankot szavazott meg. A terveknek 1935-ig kivitelre kell kerülniök. Ezt a terminust a háborúnak a francia gyermekszaporulatra való kihatása határozta meg. Ezeknek az erődöknek és egyéb sztatikus stratégiai védlehetőségeknek 1935-re már kész kell lenni, mert ekkor a francia hadsereg ujoncállományában a háború következtében beállott születés-hiány már intenziven éreztetni fogja hatását. 1935-ben az évi 230 ezer hadköteles helyett 150 ezerrel lesz kénytelen számolni a francia hadvezetőség ...


Ime azokban a napokban, amidőn az emberek az egész világon a békéről beszélnek, a kontinentális Európa a leglázasabban újból és még mindig háborúra készül. (B. Z.)


 


Vissza az oldal tetejére | |