Főoldal

Korunk 1930 Május

Egy fajvédelmi törvénytervezet

 


A karikatura a legjobb jellemzés, az önkarikatura sokszor még ennél is jobb, mert a szerző, amikor csinálja, nem is gondol karikaturára. Mint ilyennek van érdekessége annak a törvényjavaslatnak, amelyet a német birodalmi gyűlés nemzeti szocialista frakciója (a nyilt fasizmust képviselő párt) benyujtott „a német nemzet védelméről”. Az alkalmat rá a most megszavazott Severing féle köztársaságvédelmi törvény adta, amely már maga is a polgári baloldal felfogása szerint is páratlanul reakciós. A német fasiszták törvényjavaslata tíz paragrafusban összefoglalja azt, ami az általuk álmodott faji alapon felépített német állam alapját kellene alkossa. Karikatura, de van egy pár millió német, aki komolyan veszi s ez ad neki szomorú jelentőséget. S egyben tájékozódni lehet belőle a német fasizmus szándékai felől is.


Az árulásoknak egész hosszú sorát sorolja fel a törvényjavaslat s bevezet egészen új árulás-fogalmakat, amelyekben nagyon találékonynak mutatkozik. Az első pont a hazaárulásról szól s halálbüntetéssel fenyeget meg mindenkit, aki közvetlen vagy közvetve egy külföldi kormány vagy a nagy nyilvánosság tudomására hoz olyan írásokat, rajzokat, híreket vagy más dolgokat, amelyeknek titokban maradása a német nemzet függetlenségére és biztonságára szükséges vagy egyáltalában olyan cselekedetet követ el, amely a német nemzet biztonságának és függetlenségének árt. E pontban még legfeljebb csak a halálbüntetés az új, amellyel egyébként nem spórol a javaslat.


A második paragrafus az általános hadkötelezettséget „morális alaptétellé” emeli. Aki ellene szóban vagy írásban, nyomtatásban, képpel másképpen harcol, azt tagadja vagy megvetésnek teszi ki, aki a testi, szellemi vagy gazdasági leszerelésért küzd, a hadi szolgálat megtagadására hiv fel, zendülésre csábit vagy akármilyen módon a német nép véderejét és védakaratát aláássa, védárulást követ el s halállal büntettetik.


De van népárulás is. Népáruló az, aki a háborús bünösség hazugságát elismeri, ami alatt nem csak Németország egyedüli bünösségének állítása értendő, hanem hogy egyáltalában bűnös volna a világháború kitörésében. Népáruló továbbá az is, aki az alkotmányszerű sajtó- és gyülekezési jog gyakorlásában a német nép életérdekeit sérti vagy politikai és kulturális érvényesülési akaratát bénítja. Halálbüntetés.


Kulturárulás: aki a német népiséget és a német kulturát „német szokások és erkölcsök meghamisításával” vagy idegen faji befolyások által aláássa, kulturáruló. Aki a német gazdaságnak árt vagy külföldi érdekeltségek kezére játszik német javakat, gazdaságáruló. Büntetés; életfogytiglani fegyház.


Ötödik paragrafus: fajárulásról intézkedik. „Aki a német nép természetes termékenységét mesterségesen gátolja vagy szóban, írásban vagy más módon ilyen törekvéseket elősegít vagy aki a zsidó vérközösséghez vagy színes fajokhoz tartozó egyénekkel való keveredés által hozzájárul a német nép faji leromlásához, fajárulás miatt fegyházzal büntettetik”.


Fegyházat vagy botbüntetést kap az, aki „élő vagy halott német nemzeti hősöket, hadvezéreket vagy a legmagasabb német vitézségi érem tulajdonosait, a nemzeti védelem szimbólumait, a kitüntetéseket, egyenruhát, zászlót kicsufolja, kigunyolja vagy más módon a nemzet méltóságát és tekintélyét aláássa”.


Végül „mindazok a nyomtatványok, képek és ábrázolások, amelyek az 1—6 paragrafusba ütköznek, megsemmisíttetnek”.


Igy képzelik a német fajvédők a „Harmadik birodalmat”, amelyet a második helyébe fel szeretnének építeni. (M. P.)


 


Vissza az oldal tetejére