Korunk 1930 Március

Erich Mendelsohn


Háy Gyula

 


Ez az az építész, aki nagy, albumalakú könyvekbe összefotografálta a világot jobbról és balról, Amerikából és Oroszországból. A világ két vége felől koncentrikusan haladva, végre eljutott a világ közepéhez: önmagához. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy túlzott egocentrizmust látok abban, ha egy negyvenkétéves építész önmagáról és műveiről könyvet ad ki, de hogy valamelyes egocentrizmust minden esetre látok benne, azt nem tagadom. Annál is kevésbbé, mert ezt nem károsnak, nem elítélendőnek, hanem ebben a speciális esetben egyenesen hasznosnak és indokoltnak találom.


Az építész korunknak fontos és különleges figyelmet érdemlő figurája. Az a lázas igyekezet, amelylyel az emberi civilizáció legelmaradottabb ága, a házépítés a többit utól akarja érni, meg az a tény, hogy a képzőművészetek közül az építeszet az egyetlen, ami valamenynyire megtalálta korszerű saját hangját, érdeklődésünkben fontos helyet biztosit az építész számára. E ich Mendelsohn Berlinnek ez az egyik legkeresettebb és valószínűleg legkeresőbb építésze, azért reprezentálhatja leginkább a ma építésztípusát, mert valóban épit. Szerencsés körülményei, és nagy aktivitása munkásságát állandóan gyakorlati téren tartják és majd minden tervét megvalósulásba viszik át. Az az egyszerűen, tisztán és elég magas szempontokkal gondolkodó ember, akinek Mendelsohnt Amerikáról és Oroszországról szóló könyveiből megismertük, bizonyára nagyobb elmélyedésre, százszázalékosabb megoldottságra is képes volna, mint aminőről mindig lendületes, mindig frappáns, de a mulékony aktualitás egy kis mellékízétől soha egészen meg nem szabaduló épületei tanúskodnak. De éppen ez az árnyalata a felületességnek, a hajszoltságnak, a blöffel való kacérkodásnak teszi Mendelsohnt olyan erősen a mai kor gyermekévé, a mát kutató ember számára annyira értékessé, hogy nagy nyereségnek kell tekintenünk egy olyan könyv megjelenését, mely semmi mást nem csinál, mint ezt a tipikusan jelenlegi és egyuttal tipikusan berlini művészt bemutatja. A 402 ábra között, ami a könyv tulajdonképeni tartalmát adja, sok befejezett épület fényképe, néhány terv és egész sereg vázlat van. A vázlatok általában mindig nagyon jellemzőek szoktak lenni egy építész egyéniségére. Mendelsohn azonban annyira tipikusan cselekvő ember, hogy nála nem a tervezett, hanem a végrehajtott cselekvések, nem a skicceit, hanem a fotografált épületei karakterisztikusak. A kitűnő kiállítású könyv egyetlen pillanatig sem akar szakszempontokat szolgálni, hanem ismerve az építészet átfogó érdekű aktualitását, a nagyközönség számára produkál komoly, értékes és itt-ott szenzációs ujdonságok erejével ható dokumentumokat. (Budapest)


* Erich Mendelsohn, das Gesamtschaffen des Architekten, Skizzen, Entwürfe, Bauten. Rudolf Mosse Buchverlag Berlin, 1930.


 


Vissza az oldal tetejére | |