Korunk 1929 Június

Kulturkrónika rövid hirekben

 


Gyalog a legbiztosabb


Egy, a napokban publikált berlini statisztika elmondja, hogy januárban ennyi és ennyi baleset történt s hogy e balesetekben ennyi és ennyi magánautó, autótaxi, teherautó, omnibusz, bicikli, villamos és gyalogos vett részt. A számok 360 között ingadoznak. 360 baleset érte az autótaxikat, 308 pedig a gyalogosok kontóiára esik.


A statisztikai kimutatások rendszerint igazak vagy hamisak, aszerint az álláspont szerint ahonnan az ember nézi. Ha a 360 szerencsétlenül járt autótaxival szemben 308 szerencsétlenül járt gyalogos áll, akkor a kettőre vonatkozólag az uccai közlekedés vajjon ugyanazzal a veszéllyel jár? Egyáltalán nem, — mintahogy alább ki fog derülni, ha az előbbi számokat egy másik oldalról világítjuk meg.


Berlinben január hó folyamán 29366 magánautó volt. Fel lehet tételezni, hogy ezek mindegyike naponta egyszer kint volt az uccán. Ezeket mindössze 73 baleset érte. Ezek szerint tehát minden 402. magánautóra esik egy szerencsétlenség.


Autótaxi volt Berlinben 9.131 s 360 baleset érte őket. Minden 25. autótaxira esik tehát egy baleset.


Teherautóból 879 volt forgalomban s 115 baleset történt velük. Minden 7. autóbuszra ját tehát egy szerencsétlenség.


Kerékpár volt forgalomban 29.139. A 37 baleset egyenkint tehát minden 800. kerékpárra vonatkoztatható.


Villamos 3.683 volt forgalomba. 136 esetben történt baleset, minden 27. villamosra esik tehát egy karamból.


Maradna a gyalogosokra vonatkozó statisztika. A gyalogosok száma ismeretlen s ezért csak feltevés szerűen lehet következtetni. Ha feltételezzük, hogy Berlin négy és félmillió lakosa közül csak háromnegyedrész, tehát körülbelül három és félmillió hagyja el naponta a lakását s átlag egy óra hosszat tartózkodik az uccán, úgy három és félmillió gyalogos órával kell számolnunk. Ha a napot 16 órának vesszük (az éjszakát ugyanis bátran kikapcsolhatjuk) úgy napközben minden pillanatban (a három és félmillió osztva tizenhattal) 200.000 gyalogos tartózkodik az uccán. A szám, amint látható nagyon alacsonyra van véve. A nani 200 000 gyalosgos a hónapra átszámitva hat millió Január hó folyamán tehát a hatmillió gyalogosra 308 baleset jútott, vagyis — más szavakkal — minden 200.000 gyalogosra egy szerencsétlenség.


Ezek után már igazán nem lehet beszélni az úttesten ujságot olvasó járókelőről, aki se nem lát, se nem hall, az ilyesmi már ember emlékezet óta nem fordul elő. Az előbbiekből azonban az is kiderül, hogy gyalog a legbiztosabb.


*


Gázmaszkok a lipcsei mintavásáron


Igen a gázmaszk, mint árúcikk megjelent a lipcsei mintavásáron és pedig nem szégyenlősen egy sarokban meghúzodva, hanem nagy dobbal uccai felvonulásban, húsz emberből álló gázmaszkba bujtatott csoport csinált reklámot a nagy jövőjű iparcikknek. Tessék sürgősen rendelni, mert a jövő héten megnyílik a 666. leszerelési konferencia.


 


Porosz biró az egyházak militarizmusáról


George Groszt kétezer márka pénzbüntetésre ítélte az első fokú biróság egy rajzáért, amelyen a keresztre feszített Krisztust gázmaszkkal és katonabakkancsban ábrázolta s a kép alá ezt írta: „Maulhalten und weiterdienen!” A másodfoku biróság most felmentette a művészt és Siegert biró (egyébként konzervatív és nacionalista) a következőket mondotta az itélet megokolásában:


„Az a fontos, ami a művész szándéka s amit e szándék révén kifejezésre juttat. A szóbanforgó képről nyert benyomás a háború tagadása, ami pedig olyan meggyőződés, amit ma millió és millió ember oszt. A művész ennek a felfogásnak a szolgálatába állt. Milliók megszólaltatójává tette magát s mint a grafika mestere az emberiségnek a háborúban való szenvedését ábrázolta. S ebben a rajzban azt bélyegezte meg, hogy a keresztény egyházak egy lényegüktől idegen dolgot szolgálnak, hogy támogatnak olyasmit, amit nem szabad támogatni s a felebaráti szeretetet és az ellenség szeretetét prédikálva az ellenség halálát dicsőítik. Ha George Grosz a jó ügy szolgálatában messzi, túlságosan messzi ment, sőt a legmagasabb rendű szimbolumot használta fel, úgy ez emberileg érthető. A művész eme szent buzgalmában kétségtelenül messzi ment. Számára azonban nem volt tudatos, hogy ezzel másokat megsérthet. Minden bizonnyal hiányzott belőle annak a tudata, hogy az egyházakat bántja. Elvégre minden körülményre nem is lehet tekintettel. A művészet szabad s a kultura érdekében semmiféle kényszerzubbonyt se szabad ráhúzni. Ha viszont az érdekeket kölcsönösen mérlegeljük, úgy ebben az esetben a művészet, mint kulturtényező sokkal fontosabb, mint az a félreértés, mely Georg Grosz képének egynémely szemlélőjében ébredhet”.


*


Nagy emberek árnyékában


Conrad Veidtnek igazán nagy szerencséje volt, egy hajóval érkezett meg Amerikából Max Schmelinggel. Hogy ez mit jelent? Azt, hogy — mint egyik nagy berlini lap irta — „a pályaudvar előtt összegyült óriási tömeg Konrad Veidt-nek is juttatott a meleg fogadtatásból”. A gyengébbek kedvéért: (amilyen e sorok írója is volt, mielőtt fel nem világosították)


Max Schmeling boxbajnok.


*


Egy manhattani grand élete és halála


„Paye Whitney 194 millió dollárra rugó vagyona a legnagyobb vagyon eddig, amely felől végrendelkeztek. Mr. Whitney vagyonából többek között 182 millió dollár papírokban, 3 millió dollár földbirtokban, egy házi csónak 16 ezer, egy szalonkocsi 57 ezer, automobilok 40 ezer, vadászfegyverek pedig 2200 dollár értékben leltározódtak. Könyvekben a boldogultnak mindössze 150 dollárja feküdt”. (Newyork Times).


*


Menyország és kereskedelem


Egy Sciota városbeli (Newyork állam) kereskedő levélpapírján a következő olvasható:


„Jöjjetek had perlekedjek veletek, monda az Úr, még ha a ti vétkezéstek vérvörös is, hófehérré kell annak lennie. (Jes. I. 18.) P. K. Jennett, rövidárú és gyarmatárú kereskedés, Sciota. Le a rummal, a dohánnyal és az Űr napjának megszentségtelenitésével! Mindez a menyországban nincs. Tedd meg az elszámolásod Istennel”.


*


Hála


Közvetlenül azután, hogy Lionel Licosish néger matróz a „Vestris” sülyedésekor 17 ember életét megmentette, jelentette ki James A. Farrell az U. S. Steel Corporation elnöke, hogy szégyen az, amiért amerikai hajókon még mindig foglalkoztatnak feketéket.


*


Munkabérek Italiában


A nemzetközi munkahivatal Népszövetség által kiadott bulletinjéből vesszük Európa külömböző államaiban érvényben levő mai reálmunkabérek alábbi áttekintését. Ha a londoni munkás száznak vett átlag-reálbérét vesszük alapul, akkor a következőkép alakul a skála: Amszterdam 82, Berlin 66, Páris 61, Brüsszel 57, Wien 48, Milanó 45, Róma 39. Vajjon kell-e még bizonyíték ahhoz, hogy a fascizmus uralma alatt az olasz munkás életstandardja a nyomor nívóra sülyedt?


*


A leggyakoribb halálos betegségek az alábbi összeállítás szerint a következők. Évente tízezer élő ember közül tuberkulózisban hal meg 21.5, rákban 20.3, tüdőgyulladásban 18.8, gyomorbajban 17.4, gutaütésben 13.1, öregkori gyengeségben 10.8, influenzában 4.5, infekcióban 2.3, himlőben 2.2, vakbélgyulladásban 1.3, diftériában 0.9, tifuszban 0.5 és sarlach 0.2. A tuberkulózis és a rák tehát még mindig a leggyakrabban előforduló halálos betegségek. A legtermészetesebb halálnem, az aggkori gyengeség mint látható aránylag nagyon ritka.


*


A hétórás munkaidő eredményéről számol be Henri Barbusse a Monde egyik legutóbbi számában. 1927 október 15 óta a szovjetoroszországi üzemekben fokozatosan egy órával leszállítják a munkaidőt, úgy hogy 1933-ban a hét órás munkaidő általános lesz az egész Szovjetben, persze a napi bér változatlan marad. Henri Barbusse tanulmányozta a hét órás munkarendszer eredményeit s nagyon optimisztikusan nyilatkozik róla. Nemcsak a munkás szabad ideje, tehát önmagát épitő alkalma lesz ezzel egy órával hosszabb, de a hét órán intenzivebben folyik a munka, a hét óra tényleg munkában telik el és emellett még, ha a rendszer már általánossá lesz, 500.000 munkanélküli kaphat általa alkalmazást. Milyen komoran hat ezzel szemben az a tény, hogy Európában már maholnap alig lesz ország, ahol legalább a 8-órás munkaidő megmaradhatott volna.


*


2% esztétika


Budapest főváros tanácsa kimondta, hogy ezentul minden építkezés költségeiből 2¬į/0-ot művészi díszítésre (ornamentális festés, freskó, mozaik, üvegfestmény, szobordísz, dombormű) fog fordítani. Kivételt képeznek az olyan épületek, melyeknek célja a művészi dísztést minden képen kizárja, vagy amiknek kültelken való fekvése nem teszi szükségessé annak díszesebb kiképzését.


Milyen szép gondolat ez! Ezentúl tehát minden épületben 2% erejéig alkalmazást fog nyerni a művészet. Legfőbb ideje, hogy jól megszabott kulcs szerint ezután az esztétika is aplikáltassék Budapest homlokzatára. Mert, hogy a szépet kívülről, idegen művészetek köréből lehet csak az építkezésbe behozni, ahhoz kétség sem férhet. Ugyanígy fognak talán hamarosan 2—10% alaprajzi megoldottságot, 8—15% mérnöki szellemet is alkalmazni az építkezésekben.


Vajjon lesz-e idő, amikor az időszerü, a világ haladásával lépést tartó, a szépet és esztétikust nem sültgalambként más művészetektől váró építészi gondolkodás számára is jut néhány százalék?


 


Vissza az oldal tetejére | |