Korunk 1926 Március

Mme Curie és a francia Akadémia

A Charles Freycinet halálával megüresedett helyet a Francia Akadémiában az elmult hetekben töltötték be. A választást érdekes és heves harc előzte meg, amely ha akarjuk a vén akadémikusok vaskalaposságét jellemzi, de lehet az idők jelét is látni benne. Ugyanis nem közönséges akadémiai választási hadjáratról volt jelenleg szó, hanem egy igen érdekes elvi kérdés eldöntéséről : enged-e végre rést törni az Akadémia a tradíció eddig minden támadást visszautasító bástyáin s beenged-e nőt tagjai közé ? Mert a pályázó Mme Curie esetében csak ezen elvi kérdésről lehetett szó. Arról, hogy a rádium zseniális felfedezője méltó-e a megtiszteltetésre, nem is lehet vitatkozni.


Minden esetre nagy megtiszteltetés lett volna Mme Curiere az első nő-akadémikusnak lenni. Nagyobb sokkal, mint egy férfire. Mert valahol az első posztot meghódítani sokkal nehezebb, mint később, kijárt uton beérkezni s az első nő-akadémikusnak egész bizonyosan sokkal nagyobb érdemeket kell felmutatni a megtiszteltetésre, mint a vele versenyző férfinek. Bár Emile Picard, akit megválasztottak Freycinet fotelébe kétségtelenül kitünő matematikus, mégis Mme Curie munkássága nagyobb nyomot fog hagyni a tudomány történetében.


Szóval az Akadémia nem engedett. Pedig tizenöten a tagok közül Mme Curie megválasztása mellett voltak, közöttük Painlevé, a kiváló matematikus és volt miniszterelnök s Franciaország legnagyobb élő filozófusa Bergson igen melegen pártolták pályázatát. A többség azonban, különösen az öregebb urak, kitartottak a régi tradíció mellett, amely kizárja a nőket az Akadémiából.


Mme Curie tehát megint nem lett akadémikus (t. i. 1911-ben már próbálkozott egyszer sikertelenül) s az Akadémia megint egyszer bizonyságát adta vaskalaposságénak. Az ügynek gyakorlati jelentősége nem nagy. Bizonyára Mme Curie-re nézve sem. A világ dolgait, még a tudományét sem az akadémiákban intézik. A dologban csak az elvi jelentőség érdekes. Az, hogy a nőmozgalom már annyira haladt, hogy a legnehezebben bevehető pontokért is megindíthatja a támadást. S a Mme Curie esetéből látszik, hogy nem is eredménytelenül. Mert, ha ma még nem is sikerült beválasztatni, a tagok egy jelentékeny részét sikerült megnyerni az ügynek. Elvileg tehát a kérdés nagy lépést tett előre s a nőmozgalom egy ujabb, komoly eredményről számolhat be.


 


K.


 


 


Vissza az oldal tetejére | |