FĹ‘oldal

Korunk 1926 Február.

Az erdélyi sajtó megváltozott helyzete

A Clopoţel János szerkesztésében Kolozsvárt megjelenő Societatea de mâine folyóirat januári számában Ghiulea egyetemi tanár az erdélyi román sajtó helyzetével foglalkozik. Megállapítja, hogy a román nemzeti ideálok megvalósulása óta az erdélyi romén sajtó helyzete nem hogy javult volna, hanem rosszabbodott. A magyar uralom alatt az erdélyi román lapok nem voltak üzleti vállalkozások, még csak kulturálisak sem, hanem nemzeti organumok. Tudatában voltak annak a magas hivatásnak, amit betőltöttek. Régebben az erdélyi román lap a lélekhez szólott és ideálizmus csengett ki belőle. Ezzel szemben a mai sajtó teljesen más. Nem képviseli sem a faj ideálizmusét, sem a mai közönség lelkét. A politikai egyesülés az erdélyi román lapokból hibrid alakulatokat teremtett. A régebbi tekintélyes napilapok megszüntek s a meglevő néhány pártlap is csak tengődik. Ghiulea tanár sürgeti, hogy részvénytársasági alapon alapítsák meg azt a nagy erdélyi román napilapot, amely ma hiányzik és amelyet ne a mai lapokhoz hasonló módon szerkesszenek, hanem lelkesedéssel, kulturával, színvonalasan. A cikk jól jellemzi a mai erdélyi román sajto helyzetét, nem vesz azonban figyelembe egy kétségtelen fényezőt, azt, hogy 1918 előtt Erdély románságának épen az erdélyi román sajtó volt egyedüli sajtója. Ami ezt a sajtót úgyszolván megőlte, az éppen az egyesülés következménye volt. Az erdélyi román sajtó nem tudta fölvenni a versenyt a most mát szabadon bejövő bukaresti lapokkal. Érdekes, hogy ugyanezen a folyamaton, csak hogy ellenkező értelemben, mentek át az erdélyi magyar lapok is. 1918 előtt a budapesti sajtó főlénye annyira nyomta őket, hogy minden erdélyi magyar lap csak kezdetleges vicinális organum volt. Mihelyest a budapesti lapok konkurrenciája megszünt és erdély magyar közönsége kizárólag az itteni sajtóra volt utalva, rövidesen egész csomó jólszerkesztett, komoly és a régi szinvonalat messze túlszárnyaló magyar napilap támadt.


 


 


Vissza az oldal tetejére