FĹ‘oldal

Korunk 1926 Február.

Bagdasar — Történelem és logikus megismerés

Történelem és logikus megismerés. E cimen Bagdasar ir rövid értekezést a Societatea de Mâine januári számában. Felujítja azt a kérdést, hogy a történelem exakt tudomány-e. Vajjon a történelem is képes-e olyan általános szabályok és törvények megállapítására, mint az exakt tudományok? Ha pedig nem, miben áll a történelmi tudományok logikai felépítése. Főleg Rickert elméletével foglalkozik, aki szerint a tudományok két csoportba oszthatók. Azokra, amelyek általános törvények megállapítására törekszenek és minden jelenséget ezek alá a törvények alá vonnak, másodszor pedig azokra, amelyek tárgya egyetlen, többé meg nem ismétlődő jelenség. Az első csoport általánosításokkal foglalkozik és kizárólag a közös tünetek vizsgálását tüzi ki céljául, ezek a nomotetikus tudományok. A második csoport főleg intuitív alapon a jelenségek egyéni jellegét vizsgálja, ezek az ideografikus tudományok. E csoportosítás szerint a történelem nem nomotetikus tudomány, mert egyéni jelenségek szerkezetével foglalkozik. A történelem egyénesít, a többi tudomány általánosít. A történelem tudománynak semmiféle más tudományra nincs szüksége, hogy önmagát megalapozza. Az ujabban felmerült törekvések, amelyek lélektani alapon akarják a történelem alapvonalait megvetni, éppen ezért kilátástalanok. A módszertan szempontjából a filozófia és a természettudományok között nincs alapvető különbség, mert minden kettő tapasztalati tényeken épül fel. Ezzel szemben a történelemtudományok módszertana éppen ellenkező, mert minden tapasztalati ténynek külön egyénisége van benne, amit általánosítani nem lehet. Rickert elmélete véget vet annak a törekvésnek, amely az őskor óta mindig felüti fejét s az individuális jelenségekből álló történelemtudományokban általános szabályokat akar felállítani.


 


 


Vissza az oldal tetejére