Korunk 1928 Október

Új épitészet

 


A házépítés kérdése a civilizáció kérdése. A civilizált világ jelentékeny szakerői európa-amerikaszerte az építészet korszerű, valódi jelentőségének, alapjainak megtalálásán, újjáalkotásán dolgoznak. A mozgalom nemzetközi. Általános jelentőségű, eredményekhez igyekszik jutni; a törekvésében semmilyen félreértés vagy tudatos rosszindulat nem akadályozhatja meg. A célt: a házépítés, a lakástermelés korszerű, új alapjainak világossátételét, pontos körülírását, az építészet megváltozott lényegének feltárását, megalkotását, a tömegszükségletek hiánytalan kielégítését a kor fejlettségének új eszközeivel el fogja föltétlenül érni. A kisérletek az egész civilizált világon folynak; néhol csak félöntudattal, Európa vezető államaiban szabatos, tervszerű programm alapján. Az eredmények nagyjában és egészében mindenütt ugyanazon az úton érnek be, mert kiindulási pontjuk: az ember fedélalájutasa körüli kivánságainak hiánytalan kielégítése, mindenhol azonos. Szükségleteink főbb megnyilvánulásai a civilizált emberiség területén ugyanazok. E tény világos felismerésének következtében a mozgalom teljesen nemzetközi jellegű és megnyilvánulású úgy eredményeiben, mint tudatos egysegének hangsúlyozásában. Nem valami szeszélyes, elszigetelt stílustörekvés az új építészet, nem holmi itt-ott jelentkező esztétikai újítás. Egyazon szociális belátáshoz elérkezett alkotók exakt törekvése. Nem egyesek, nem egyének lángesze, művészete hozza létre, hanem:


A munka gazdaságos, matematikai tudományossággal való organizálása,


a lakás kényelméhez, szervezetéhez, tisztaságához füződő, egyre tudatosabbá váló új igényeink, egész újuló modern világunk, a repülőgép, a rádio, az auto, a film, a mechanikus villamos zene kora,


a világkép megváltozásából eredő új életkörülményeink, új alkalmazkodási kötelességünk,


társadalmi berendezkedésünk megújúlásának, tudatos átalakításának egyre erősebben mutatkozó szükségszerűsége.


A modern technikus, a korszerűen dolgozó mérnök, az új igények kielégítését és felkeltését egyaránt mérlegelő építész csak eszközei, realizáló szerszámai a kor újulni igyekvésének, az ember haladásra irányúló akaratának, evolúcióra kényszerültségének. Az új építés kollektiv, általános eredményekre törekszik ugyanilyen célok szolgálatában. Igyekszik a típust megtalálni; a helyi különbözőségek, ilyen vagy olyanfajta nüanszok mellékes jelentőségét tudatosan látja, de programszerű kiküszöbölésükre nem törekszik; ez gazdaságtalan, a főcéltól eltérő törekvés volna. Az új építés mentes minden érzelmi tradíciótól és a gyakorlati céltól eltérő szépíteni-akarástól, reprezentáló törekvéstől. Az új építész objektív, számító, tudományos eszközökkel dolgozó, alkotó, nem romantikus visszafelé, nem szentimentális a jelenben, nem utópisztikus beállítottságú a jövőért. Mérnök, technikus. Mérőléc a legfőbb eszköze. Kollektív szükségleteket kielégítő építményei mögött személytelenül áll, a ház, az eredmény a fontos, ez a döntő; egyéniségének ki-domborítása nem cél, a térelhatárolás alapjaitól idegen hatáskeltések elérése nem igyekezete.


Ime Forgó Pál könyvének elméleti programmja. Ez a programm adja meg a szempontokat, amelyek szerint a szerző a mai építészeti törekvéseket megítéli és az új építés eddigi eredményeit értékeli.


Szempontjai a mai előrenéző építő nemzedék szempontjai, anélkül, hogy ítéletét túlzott entuziázmus pátosza homályosítaná el az új dolgokkal szemben. Éppen azért meggyőző az alapelvekben, mert nem akar részletmegoldásokat minden áron végérvényes igazságnak beállítani. Kitünő könyv, amely kétségtelenül nagy hatást fog elérni a magyar nyelvterületen, ahol eddigelé hasonló jellegű könyv teljesen hiányzott. Mintahogyan elhanyagolt volt maga az építészet, éppen úgy alig volt irodalma is. Forgó Pál könyve egy új időnek kezdetét kell jelentse a magyar építészetben, mert azt bizonyítja, hogy az érdeklődés és a szükséglet már meg van komoly modern irányba való orientálódás felé.


A könyv nemcsak szakembereknek szól, hanem a nagyközönség tájékoztatására is szolgál. Objektíve ismerteti az új építési törekvéseket, egyszerű, világos nyelven, amelyet mindenki megért.


S egy könyv, amelyet már kézbe venni is jól esik: olyan szép és komoly technikai kiállítása is. A címlapot Kassák Lajos tervezte, jobb kezekből ma nem kerülhetett volna ki Budapesten. Ami azonban a legkellemesebben lepi meg az olvasót, az a képek és ábrák kivitele: mind szép világos, tiszta, nem marad semmiben egy külföldi hasonló kiadvány mögött. (Biró Miklós műintézete készítette).


* Forgó Pál: Új építészet. Budapest, Vállalkozók lapja kiadása.


 


Vissza az oldal tetejére | |