Korunk 1928 Április

Kulturkrónika rövid hírekben

 


Az első légi kikötő


Az egyik oldalon még nem szüntek meg a romantikus kísérletezések, az oceánés rekordrepülések, amelyek az aviatika sportszerűségén keresztül a közlekedés új útjait készítik elő s a másik oldalon máris jelentkeznek az üzletemberek, építészek, orvosok, statisztikusok, hogy a levegőben való közlekedést olcsóvá, kényelmessé tegyék, kikötőket konstruáljanak, megvizsgálják a pilóta szerkezetét és számadatokat gyűjtsenek, rubrikázzanak statisztikákká. A legutóbbi római nemzetközi aeronautikai kongresszuson elhangzott előadások most jelentek meg egybegyüjtve és köztük találjuk Európa és Amerika első szakértőinek publikációit is. Az aviatikus egészségügyi feltételeiről ir Prof. A. Tilmant (L´aviation sanitaire), E. C. Eriksen (New psychological tests for pilots) és T. D´Arcourt Got (Contributo allo studio della etiologia e patogenia del „male degli aviatori”).


A 80 miliméteres higanyoszlopnak megfelelő atmoszférikus nyomástól lefelé a vörös vérsejtek haemoglobinja nem képes a levegő oxigénjét lekötni. Turisták már régen észrevették ezt az oxígénhiányból következő tünetcsoportot (hányinger, szédülés, vérzések, szivkollapszus), amely már 3500 méter magasságban jelentkezik és amelyet ezelőtt „hegyi betegségnek”, ma pedig „aviatikus betegségnek” neveznek. Az aviatikusok csak 6000 méter magasságban észlelnek testi zavarokat, Sivel és Croce-Spinelli egy kisérleti léggömben 8000 m. magasságban meghaltak, Bersonnak az aviatika gyermekkorában sikerült mesterséges oxigén-inhaláció segitségével 10800 méter magasságba emelkedni. A római aeronautikai kongresszuson tartotta meg előadását a magyar Faludi Jenő is (Il problema degli aeroporti civili), a római „Urbanisti” építészcsoport vezetője, aki tudatos továbbfejlesztője Itáliában a holland, német és orosz konstruktivista építészek eredményeinek, a személyszállító légikikötők kérdéséről.


Faludi tervei alapján épül fel Róma új repülőtere. Eddig minden világvárosban két állomása volt a léghajózási társaságoknak és a város belsejéből hosszú automobilút vezetett a nagyobbrészt pillanatnyi szükségleteknek megfelelő, hangárokból sebtében összetákolt, „külső” állomáshoz. Róma új repülőtere a firenzei vasutvonal mentén fekvő Sette Bagni állomástól három kilométernyire fekszik, a Via Salaria közelében, a városból könnyen és gyorsan megközelíthető, a Tiber által három oldalról körülzárt területen.


Az állomás épületei helyt adnak a hangároknak, az adminisztrációs irodáknak, hidraulikus, villamos müveknek, rádió-, telefon-leadóállomásnak, meteorológiai és aerodinamikus megfigyelő állomásoknak. Minden repülőgép számára külön „box” épül, amelyeket közös fedél fog össze, ettől kétoldalt terülnek el a közönség és a hivatalok számára berendezett épület szárnyai, fölöttük egy 12 emeletes, 40 méter magas torony a rádióállomás, megfígyelőállomás és az éjjeli leszállást is lehetővé tevő világítótorony céljaira. A rossz időjárás ellen külön perron épül, a közönség nagyobb kényelmére hall, információs iroda, jegyiroda, váróterem, buffet, toálett, sőt hotelszobák is az átszálló utasok számára.


A Sette-Bagni repülőtere első tudatosan épített kikötője a légi közlekedésnek, méreteiben és technikai felkészültségében messze fölülmúlja a tempelhofi és a Le Bourget-i repülő állomást.           (e. d.)


 


 


Repülőforgalom Oroszországban


A múlt gátlásai nélkül dolgozó uj Oroszország minden vonalon a modern technika legujabb vivmányait igyekszik átültetni az országba. Igy a közlekedés terén is. A kormány jelenleg 12.000 repülőgéppel rendelkezik s van több ezer légi közlekedési egyesület az országban, amelyeknek saját repülőgépeik vannak. Moszkva és Leningrad ma már rendszeres repülőgépjáratokkal van összekötve az összes jelentősebb vidéki városokkal. Óriási jelentősége van ennek Oroszországban, ahol a távolságok igen nagyok s az utazások vasuton hosszú napokig tartanak. Most irt alá az orosz kormány egy megállapodást az afgán kormánnyal egy állandó repülőgépjárat létesítésére Taskend és Kaból között. A távolság légvonalban 1140 kilométer s átmegy az 5000 méter magas Hindukus hegységen. Ez lesz eleddig a világ legnehezebb légi útvonala. Eddig a karavánok 30 nap alatt tették meg az útat a két város között. (Zeitschrift für Verkerhs Wissenschaft.)


 


 


Teher-repülőjáratok az Alpokban


A repülőgép, amely a helyváltoztatást függetleníti az úttól, egészen váratlan, forradalmi újításokat tesz lehetővé a közlekedés és a szállítás terén. Lehetségessé teszi a légvonalban való elmozdulást s ezáltal felszabadul az út akadályai alól. Ez azonban azt jelenti, hogy bizonyos, eddig igen nehezen és költségesen hozzáférhető helyek egyszerre egészen útba esnek s a legkönnyebben megközelithetők. Ilyenek például a magaslati helyek, amelyeknek ellátása eddig a legnagyobb nehézségekbe került. Igy például a magashegyi állomások, turista-menházak, stb. épitésének és ellátásának költsége egyharmadában a szállításra esett. Most a Süddeutsche Lufthansa megszervezi az Alpok magaslati helyeinek repülőgépek által való rendszeres ellátását, amennyiben rendszeres teher-repülőgép járatokat állit be. Innsbruckból kiindulva az Betztali és a Zillertali alpok vidékét már rendszeres, menetrendszerü teher-repülőjáratok szolgálják ki. Hogy a repülőgépszállitás milyen energia megtakarítást jelent, arra elég egy példa. A Datatalban a Kesselwandferneren lévő Brandenburger Haust Innsbruckból látják el. Eddig a következő úton: 43 kilométer vasuton, 37 km. szekeren, 10 km. gyalogszerrel, háton. A repülőgép pedig néhány óra alatt átrakás nélkül odaszállít bármit.


Különleges elbánást csak a leejtés igényel. Mert természetesen leszállani fent a repülőgép nem tud. A törékenyebb holmit ejtőernyővel, egyebet anélkül dobnak le. S oly ügyesen tudják csomagolni, hogy a legritkább esetben törik el a borospalack is.


 


 


Uj vitamin


A vitaminoknak nevezett tápláló-anyagok kutatása terén amint ez az angol Orvostani Kutató Tanács most közzétett évi beszámolójából kitünik ujabb nagy horderejü eredményeket ért el két brit orvos: dr. Rosenheim és Webster. Felfedezték a vitamin D mesterséges előállitási módját, ami abban áll, hogy ultraviola sugarakat abszorbeáltainak az ergosterol nevű kémiai anyaggal. Ez a mód bőséges és könynyen hozzáférhető forrása a vitamin D-nek, amelyből egy tízmilliomod grammnyi napi adag elegendő arra, hogy elejét vegye egy patkány rachitisának. Dr. Rosenheim és Webster különben rendkívül értékes eredményeket értek el a már jól ismert vitamin A-t illetően is. Megállapították, hogy a juh-, borju- és ökörmáj tizszer több vitamin A-t tartalmaz, mint a jóminőségü csukamájolaj, amelyet a libamáj mellett eddig a legnagyobb vitamintartalmu tápláléknak Tartottak általában. Ennek a felfedezésnek óriási a gyakorlati értéke, amennyiben a juh-, borju- és ökörmájból nyert vitamin A-val könynyen és felbecsülhetetlen mértékben feljavítható a vaj és különösen a margarin tápértéke s ezáltal igen olcsón lehetséges lesz egy jól egyensulyozott étrend kialakitása. Ha ezekhez a felfedezésekhez mondja a beszámoló rövidesen hozzájárul annak a kérdésnek a tudományos megválaszolása is, mennyi vizet kell innia egy embernek naponta és melyik fajta kenyér a legjobb, úgy körülbelül teljesen tisztában leszünk a táplálkozással közvetlenül összefüggő betegségek, mint a beri-beri, skorbut és rachitis megakadályozásának módozataival és a racionális táplálkozás megszervezésének alapelveivel. (Rundschau.)


 


 


„A mérés minden tudomány alapja”


A Bell Telephone Co. laboratoriuma olyan berendezést készített, amellyel egy billiomod centiméter hosszúságváltozást le lehet mérni. Ez a hosszúság kb. a fémek atomtávolságának egy tizede. (Umschau.)


 


 


Az autó üzemi költségei


Egy 6 lóerős kocsi tartása (természetesen shauffeur nélkül) ma belekerül Németországban havonta 179 márkába (havi 1200 km, útat véve alapul). Egy 4 lóerős kocsi tartása belekerül 140 s egy kis két lóerős már han 120 márkából kijön. Egy szakmunkás átlagos havi keresete azonban nem több 200–240 márkánál. Tehát Németország még messze van attól, hogy mint Amerikában, az autó tömeges fogyasztási cikk lehessen. (Auto Magazine.)


 


 


Idő-mikroszkop


W. Rogowski, az aacheni Technika tanára olyan eszközt konstruált, amelynek segítségével látni és lefényképezni lehet azt az elektromos folyamatot, ami a másodperc egy milliárdnyi részében történik. Az eszköz neve Kathodoscillograf s jelentősége a tudományos kutatás és a technika terén beláthatatlanul nagy lehet azáltal, hogy az időben történő folyamatok ily messzemenő feloldását teszi lehetővé. (Die Naturwissenschaften.)


 


 


A láthatatlan ember


A láthatatlanná tevő ruha régi fantáziája az emberiségnek, amely gyakran szerepel a népmesékben s nem egy irodalmi feldolgozást is nyert. Ugy látszik a modern technika ezt a régi fantáziát is nemsokára valóra váltja. Egy angol mérnök, Sherard Cowper Cowles olyan üveget talált fel, amelyen csak egyik oldalról lehet átlátni. Eljárása abban áll, hogy igen vékony aranyréteggel vonja be az üveget, amely ennek gyengén zöldes fényt kölcsönöz. Az ilyen üvegből készült ablakon át kifelé kellemes, zöldes fényt lát az ember, a kívülálló pedig egyáltalában nem lát be, csak egy aranybajátszó sötét matt felületet lát. (Technik für Alle).


 


 


„Terminwecker”


Hogy az ember munkája és ideje mily gyors menetben racionalizálódik szükségképen a mai nagyvárosi nagyüzemben, arra nézve jellemző egy különben jelentéktelen kis találmány, a „Terminwecker”. Elektromos ébresztőóra, amely táblával van ellátva, amelyre az ember egymásután felírja aznapi terminusait s beállítja mindegyiket arra az órára, amelyen esedékesek. Csengő vagy lámpa jelzí negyedóránként az új tennivalókat. (Wissen und Fortschritt.)


 


 


Kiegyenlítő torna


A modern munkaszervezés nagy problémája a munkát teljesítő képességeinek minél nagyobb fokozása. Eddig főleg a munka külső körülményeinek racionalizálásával foglalkoztak és értek el nagy eredményeket. Most már rákerült a sor a munkás szervezetének magának racionalizására” is. Egyelőre kicsiny dolog, önmagába, ami itt történik, de távlatában óriási jelentőségű. Mert ha egyszer az emberi szervezetet, mint munkagépet, racionalizálni igyekszik majd a termelés, ennek óriási következményei kell, hogy legyenek a munkás életstandardjainak alakulására. Hiszen a tőkés termelésnek is be kell maid látni a tudományos, exakt kísérleti kutatások eredményeivel szemben, hogy az eleven munkagépet is racionálisabb jókarban tartani, jól füteni s a munkás alkalmas pszihikai állapotba helyezni. Ezért nagyon érdekes az a hir, amely arról számol be, hogy néhány német ipari üzemben a mukaidő alatt egy tiz perces torna-szünetet hoztak be, amely alatt a munkások kiegyenlítő tornagyakorlatokat végeznek. S az eredmény meglepően jó. Ha a tornaszünetet jól kihasználják, a munkások teljesítőképessége utána csaknem olyan magas, mint reggel, a munka kezdetén.


A torna-szünet által tehát a kimerülés növekedő napi görbéje megtörhető. Aki tartósan ugyanazt az egyforma munkát végzi, vágyik kinyújtózkodni, egy kicsit mozogni. Ezt a magától adódó szükségletet fejlesztik ki a németek kiegyelítőtornává. Nem céloz ez különleges gimnasztikai teljesítményeket, hanem csak az egyhangú munka által egyoldaluan működő szervezetet akarja ellensulyozó tornagyakorlatok által mintegy helyére billenteni. Az egyhelyben állva vagy ülve sokáig dolgozó ember önmagán kitapasztalhatja ennek frissítő hatását, amely nemcsak pillanatnyi, hanem általában jó hatással van a szervezetre. Természetesen minden foglalkozásra hi kell még dolgozni a legmegfelelőbb ellensulyozó- gyakorlatokat.


 


 


Röntgenfilm


Angliában kísérleteket végeztek mozgó röntgenfelvételekkel didaktikus és diagnosztikai célokra. Remélik, hogy egy napon sikerülni fog filmen látni, hogy mi-képen lesz tej a tehén elé tett takarmányból. (Scientific American.)


 


 


Tolsztoj-jubileum Moszkvában


Tolsztoj születésének századik évfordulója lesz ez év augusztusában. Moszkvában nagy előkészületeket tesznek a nagy orosz író emlékének méltó megünneplésére. Az állam új Tolsztoj-kiadást rendez sajtó alá, amelyben sok eddig még meg nem jelent Tolsztoj-kézirat kerül napfényre. A Sovkino R. T. pedig filmet készít Tolsztoj életéből. Arról is szó van, hogy Tolsztoj emlékére az állam speciális emlék-bélyeget fog kiadni. (Literarische Welt.)


 


 


Férjhiány Németországban


16,615.000 – 20–45 év közötti német nő közül 5.300.000 férjetlen. Vagyis minden 1000 német nő közül a házasságra alkalmas korban 420 házasság nélkül él. Másik adat: 1882-től 1925-ig a kereső nők száma Németországban 4,954.379-ről 11,477.684-re emelkedett. Ezek közül szervezve csak 1,375.224 van. („Die Genossin”, Berlin.)


 


 


Oszladozó álglória


„Természettől beteg volt; ha közönséges halandónak születik, katonának se veszik be... Meg volt a lehetősége, hogy minden összeütközéstől távoltartsa magát: s ezt meg is tette s ez érthető, mivel nem tndott disztingválni. Kényelmesen nagyot akart véghez vinni ... A Gyenge félistenné tette magát a rettenetes félelembői, hogy valaki egyszer észreveszi, hogy gyenge. Igy robogtunk a háborúba s a császár megint gyenge volt, hogy fékezni tudjon az utolsó pillanatban. Nem akarta a háborút, azt el lehet neki hinni. De nem volt képes se békét se háborút csinálni.” (Werner von der Schulenburg, II. Vilmos hajdani udvaronca most megjelent kulcsregényében (Jesuiten des Königs) Doorni Vilmosról.


 


 


A fasiszta Paradicsom. A hivatalos indexszámok alapján a fasiszta uralom alatt az életfentartási költségek és a munkabérek a következőképpen alakultak:


 
































 


Életfentartási


 


 


költségek


Munkabérek


1922-ben


500


510


1923-ban


494


478


1924-ben


526


480


1925-ben


611


529


1926-ban


653


571


 


A két számoszlop összehasonlításából könnyűszerrel kiolvasható, hogy a fasizmus óta Olaszországban az életfentartás költségei sokkal nagyobb arányban emelkedtek, mint a munkabérek. Vagyis a munkabérek vásárlóereje erősen csökkent, más szavakkal az olasz munkás életnívója erősen leszállott. Ugyanakkor, amikor egész Európában, a legyőzött országokban is, emelkedett.


1927-ben még kedvezőtlenebb lett az arány, mivel a béreket kétszer csökkentették 10 százalékkal, mig ezzel szemben az életfentartás költségei legfeljebb 8 százalékkal csökkentek. A bérek reális váltóereje annyira lecsökkent, hogy azt a fasiszta kormány is a gazdasági krízis legfontosabb okának kellett elismerje és megtiltott minden további bérleszállitást addig, ameddig az életfentartás költségei is nem csökkennek. (Weltwirtschaftliche Korrespondenz.)


 


 


Mire kíváncsi a mai uriember?


A „Kavalier und Dame” Ullsteinfolyóirat, amelyet a legjobb körök olvasnak, kapta olvasói köréből a következő kérdéseket:


1.       Hogy eszik az ember a maí illemszabályok szerint főtt-tojást?


2.   Hogy kell zöldborsót enni? Felszúrja az ember a villára, vagy pedig esetleg a villát lapátként használhatja?


3.   A borbélynál bizonyos esetekben előre kell-e engedni a főnököt?


4.   Felültet-e egy úr egy hölgyet, akit két és fél éve ismer, szülői házánál is megfordult, randez vousval, ha ez a hölgy egyszer tapintatlanul viselkedett vele szemben?


 


 


Kinai kritika Európáról


„A nyugati világ nem tudott erkölcsi erőt találni, amely diszciplinálta volna az egyént és tevékenységét hasznossá tette volna a közösség számára. A nyugati embernek papra és katonára van szüksége, hogy társas lény legyen. A kinai ezzel szemben rendet tart, anélkül, hogy ez egy krajcárjába kerülne a világnak.” (Kou Houng-Ming: L´Esprit du peuple chinois most megjelent könyvéből)


Vissza az oldal tetejére | |