Korunk 1928 Április

A háború és béke aránya 620:1

Hogy a háború és béke kilátásai hogy aránylanak egymáshoz nem a banketteken elhangzott beszédekben, hanem a tettekben, arra nézve tanulságosak lesznek a következő számok. 1927-ben kiadtak:


 


 


 


Vagyis: az európai országok 620-szor többet költenek a háború, mint a béke szervezésére. 1927-ben a három locarno-nagyhatalom 2245 millió aranymárkát költött hadseregei szervezésére. Ugyanakkor a Népszövetség a leszerelés munkálataira alig egy milliót.


A napokban közölték a lapok Coolidge számítását, mely szerint flottaépítése az Egyesült-Államoknak ez évben minden percben 1233, minden másodpercben 20.5 dollárjába fog kerülni, Vagyis, amig az esztendő folyamán az amerikai yankee bármikor hatvanig számol, már 1233 dollárt fizetett ki flottaépítésre.


A „Faces in American Journalism” c. könyvben olvassuk a következő hátborzongató anekdótát. A A spanyol-amerikai háború előtt Hearst, az amerikai ujságkirály elküldötte rajzolóját, Frederich Remingtont Kubába, azzal a megbízással, hogy „küldjön olyan képeket, amelyek itt az emberek vérét forrásba hozzák”. Kubába megérkezve, Remington a következő táviratot küldi:


„Minden nyugodt. Semmi nyugtalanság itt. Nem lesz háború. Szeretnék hazamenni”.


Amire Hearstól a következő választ kapta:


„Maradjon. Szállítsa a képeket, majd én szállítom a háborút”.


S 1898-ban a háború „szállítva lett” Amerika és Spanyolország között.


A napokban Groener német birodalmi hadügyminiszter a Reichstagban olyan értelmü kijelentést tett, melyszerint híve egy „egészséges pacifizmusnak”. Az egész jobboldali német sajtó pergőtűz támadás alá vette e kijelentést s a Kreuz-Zeitung a következőkben válaszolt:


„Gondunk lesz rá, hogy Németországban a pacifizmustól, amely csaknem kivétel nélkül egyenlő a hazaárulással, minden életlehetőség elvétessék”.


Igy készül a világbéke tiz évvel a világháború után.


 


 


 


Vissza az oldal tetejére | |