Főoldal

Korunk 1928 Február.

Csökkenőben a fény sebessége

 


A fény sebessége már épen elég bajt okozott a modern fizikának. Az egész fizikát revolucionáló Einstein-féle relativitás elméletre azért volt szükség, mert a fény sebessége állandó nagyságnak mutatkozott kísérleteinkben s nem volt hajlandó alkalmazkodni a mi megszokott téri viszonyainkhoz. Ezért kénytelenek voltunk felforgatni térés időfogalmainkat s teljesen új alapokon kezdeni újra az építést.


S ime most annak híre érkezik, hogy egy angol csillagász, Gheury de Bray arra a meglepő megállapításra jutott, hogy a fény sebessége csökkenőben van. Összeállította az összes méréseket, amelyeket a fény sebességére végeztek s úgy találta, hogy az eddig változatlannak tekintett számérték gyors tempóban fogy. Ha biztonság okából csak a legutóbbi ós legmegbízhatóbb méréseket veszszük alapul, akkor is kitűnik, hogy a fény sebessége 1875-től máig 300.000 kilométerről (másodpercenkint) 299.800 kilométerre csökkent.


E sajátságos megállapítás ellen a legközelebbfekvő ellenvetés, hogy a régi mérések nem voltak olyan pontosak, hogy 200 kilométert ne tévedhettek volna. A különös és meglepő azonban az, hogy az összes mérések a fokozatosan fogyó fénysebesség mellett tanuskodnak. Az egyidejűleg, hasonló módszerekkel, de különböző személyek által és különböző helyen eszközölt mérések mindig ugyanazt az eredményt mutatják. Ellenben ha a különböző időben végzett méréseket összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy a korábbi mérések csaknem kivétel nélkül mind nagyobb sebességet mutatnak, mint a későbbiek. Az összehasonlítás eredménye, hogy a fény sebessége száz év alatt kb. 400 kilométerrel csökken, amiból könnyen kiszámítható, hogy a fény s vele minden mozgás és minden élet 75.000 év alatt megáll.


Szerencsére vannak elméleti lehetőségeink, hogy e komor konkluzió elől kitérjünk. Például fel lehet tenni, hogy a fény sebessége ingadozik s hogy bizonyos idő elteltével megint nőni fog. A fizikusok azonban nem fognak egy könnyen belenyugodni e feltevésbe inkább azt fogják mondani, hogy a fénysebesség csökkenése, a mennyiben tényleg későbbi mérések megerősítik, inkább a mértékegység megváltozására, amellyel a sebességet mérjük, vezethető vissza. A sebesség mértékegysége egy távolság és egy időtartam hányadosa (a sebességet az út egységének befutására szükséges idő móri). A távolságokat ma igen nagy pontossággal tudjuk mérni. Mértékünk hossza a milliméter milliomodrészéig lemérhető. Ezzel szemben az időegység, a másodperc hossza függ a föld forgásától, amelyet eddig változatlannak vettünk fel. E változatlanságot azonban a legutóbbi eredmények kérdésessé teszik. Hogy a fény sebességének a legutóbbi 50 év alatt észlelt csökkenését megmagyarázhassuk a föld forgásának változásával, ahoz az kellene, hogy a föld forgása naponként egy perccel változzék. Lehet, hogy de Bray megállapítása egy különös véletlenen alapszik csak. Bizonyos, hogy teljesen megbizható mérésünk a fény sebességéről mindössze csak hét van. (b. k.)


 


Vissza az oldal tetejére