FĹ‘oldal

Korunk 1927 December

Glücklich Vilma és a magyar feminista mozgalom


Kemény Gábor

 


Voltak elődei a magyar nőmozgalom terén és mégis őt lehet a magyar feminizmus igazi megteremtőjének tartani. Nem Berzsenyire gondolunk, ki 1815-ben, tehát egy még nagyon is patriarkális életfolyamatban, a nők elnyomottságáról panaszkodik Dukai Takács Judithoz írt ódájában és nem is Takáts Évára, ki „kilentz gyermeket nevelt fel a böltsőből” s Férje, Háznépe iránt teljesítette kötelességét s e mellett még is maradt ideje, hogy „Feleletek a Szent Gellért Hegye mellől” címen a Tudományos Gyüjtemény egy álnevű írójával szemben asszonyi osztályának teljes tudatosságával harcoljon a nők felszabadulásáért. Brunswick Teréz, az első kisdedovódák megalapítója és Veres Pálné, az Országos Nőképző Egyesület megteremtője kezdik meg a nőmozgalom terén a cselekvő küzdelmet Magyarországon. 1871-ben, a kiegyezést követő, szabadabb fellélegzés korában már a nők munkajogáért és politikai jogokért is folyik a küzdelem. Ugyanezen évben a választójog megadását kérik a nők a parlamenttől, persze eredménytelenül. 1874-ben már képviselő is akad, Majoros István, ki a nők egyenjogositása s politikai jogai érdekében törvényjavaslatot nyujt be a parlamenthez. Az eszme a látszólag szélcsendes évtizedek alatt is érlelődik. Ennek eredménye a Feministák Egyesületének megalakulása. Schwimmer Róza mellett Glücklich Vilma volt az Egyesület megalapítója s 5 volt az, ki ezt az Egyesületet nemcsak a magyar élet kulturális és radikális politikai szerveivel, de a külföldi propaganda szervezetekkel is vonatkozásba tudta hozni. Megalakulása után egy évvel a Nők Választójogi világszövetségéhez csatlakozik a Feministák Egyesülete s ennek képviseletében csaknem minden nemzetközi Kongresszuson részt vesz Glücklich Vilma. Szerény, megnyerő fellépésével, biztos tudásával, a tökéletesen beszélt angol, francia, olasz, német nyelven tartott beszédeivel nemcsak önmagának, de a magyar feminista mozgalomnak is nagy megbecsülést szerzett az egész művelt világon. 1913-ban a Választójogi Világszövetség Budapesten tartja Kongresszusát s a külföld fokozódó megbecsülése itthon is megerősíti a feminista mozgalmat. Élő szóval, fővárosi és vidéki gyüléseken, “A Nő” c. lapban fáradhatlanul folytatja a felvilágosító munkát, elsőnek létesit Magyarországon Pályaválasztási Tanácsadót.


A világháború, legalább egy időre véget vet teremtő munkájának. Nem tud tétlenül maradni. Részt vesz a Nők Nemzetközi Békeligájának megalakításában s agitál, hogy mentse a menthetőt, közelebb hozza a béke napját. Külföldön nem vetnek gátat békeagitácios munkája elé. Budapesten a rendőrségre kisérik be, mert agitál a háború ellen.


A kommunizmusnak nem áll szolgálatába. S mégis a kommun bukása után „pacifista magatartása miatt” elmozdítják tanári állásától. Sorsa és meggyőződése új munkára hívta el. Vezértitkárnak hívták Genfbe a Nők Nemzetközi Békeligájának központjába. Ebben a munkában van Glücklich Vilma jelentőségének sulypontja. Ebben a munkakörben érintkezik állandóan az európai liberális eszmék képviselőivel s mikor itthon minden jobb gondolatnak el kell hallgatnia, ö képviseli külföldön az elfojtott magyar lelkiismeretet s az elnémult magyar gondolatot. Nemcsak emberszeretettel de széleskörü tudással végezte munkáját. Nagy szellemi felvértezett-séggel kűzdött a szabad kereskedelemért, a határok lerombolásáért s a Páneurópa mozgalomnak azért nem volt híve, mert nem látta a béke biztosítását egy olyan Egyesült Európában, mely Amerikával, mint versenytárssal állana szemben. Átfogó szíve és elméje nem nyugodott meg semmi elhatároltságban. A Magyar Feministák Egyesületének szép és erkölcsileg elkötelező öröksége tudatos munkával kiépíteni Glücklich Vilma gondolatrendszerét. (Budapest)


* Glücklich Vilma halála alkalmából.


 


Vissza az oldal tetejére