Szeptember 2004
Stigmatizáltak – Megfigyeltek

Változások

A 2004-re meghirdetett Korunk-programot – minden akadály ellenére – igyekszünk pontosan megvalósítani. Mindeddig egy, részleges változtatás történt: áprilisi lapszámunkból kimaradt a „Háló” tematika (a kért, megrendelt szövegek nem érkeztek be), maradt viszont, az eredetileg is tervezett „Sebesség” és mellette a „Világháló” (nem tévesztendő össze a „Háló” mint tudományos szemlélet kérdéskörével, amelyet 2005-ben szeretnénk ismertetni.)

Ez a mostani, augusztusi Korunk-szám azonban már lényegesebben eltér attól, amit a szerkesztőség még a múlt év végén elképzelt: a droggal kapcsolatosan mindössze két esszét, illetve cikket talál itt az olvasó. A magyarázat: a lapszám felelősével, a pályáját a Korunknál kezdett Szabó Gézával (kényszerűen) munkaszerződést bontottunk, az összeállítás előkészítésének kritikus pillanatában. Úgy gondoljuk, mégsem maradt „jellegtelen” az augusztusi Korunk – időszerű, évfordulókhoz (is) kapcsolódó tanulmányok, esszék új súlyponttá álltak össze, ennek pedig nevet is adtunk: „Stigmatizáltak, megfigyeltek”. Fél századdal a holokauszt (ezen belül a kolozsvári gettózás) után, a magyar–zsidó kérdés, a „kettős kisebbségben” folyamatosan napirendre kerülése, illetve a közép-kelet-európai kommunizmus perének időszerű volta véleményünk szerint többszörösen indokolja a „stigmatizáció” behatóbb vizsgálatát. A származásuk miatt megbélyegzettek, üldözöttek persze nemcsak a zsidók voltak, hanem például az (erdélyi) arisztokraták is (róluk szólt a 2002. decemberi Korunk, majd a pár hónapja kiadott Álló- és mozgóképek című kötet) meg egyházi emberek, polgári értelmiségiek és leszármazottaik. Nem kímélte a rendszer a neki szolgaian nem engedelmeskedőket, a hozzá nem alkalmazkodókat, a többféleképpen „másként gondolkodókat”, lettek légyen akár kommunista párttagok is. A már említett jelentős (személyi) évfordulók, frissen megjelent könyvek ugyancsak segítettek abban, hogy megbolygassuk e bonyolult, kényes kérdéseket.

Ebben a lapszámban mutatkozik be a filozófiai-társadalomtudományi rovat fiatal szerkesztője, a Babeş–Bolyai Egyetemen 2003-ban végzett, nagybányai születésű Rigán Lóránd (aki a szerkesztőségből, majd a szerkesztés munkájából kimaradt Demeter Szilárd helyére érkezett). És a Korunk, illetve a KOMP-PRESS körének bővülését, fiatalodását jelzi, hogy a folyóiratban már többször szerepelt, friss diplomás néprajzos, Peti Lehel is csatlakozik ahhoz a csapathoz, amely a Hírcsomag révén napról napra, a Sajtófókuszban hétről hétre a magyarul olvasó közönség elé áll gyors tájékoztatásával, hogy aztán a Korunk-számokban s a KOMP-PRESS könyvekben a jelenségek elemzésére tegyen kísérletet.

 

 

Korunk Galéria

Július 2-án került sor a Miklóssy Gábor vázlataiból, rajzaiból rendezett tárlat megnyitójára. Bevezetőt mondott Sümegi György művészettörténész. Miklóssy Gábor A szépség a szellem rangja című kötetét Kántor Lajos mutatta be. Létay Lajos verseiből olvasott fel. Veress Csaba Johann Sebastian Bach két hegedűszonátáját játszotta.