stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Csak a pillanat…

Hogy múltba fordul másodperc alatt
friss élményünk! Még forró, eleven –
s egy pillanat multával nem marad
belőle, csak az emlék. Nincs jelen:

illúzió csak, és igeidő.
Mért is törjük magunkat oly csekély
öröm után, mely egy percig sem él,
s holnapra már hidegebb, mint a kő?

Mért is hazudik az emlékezet
sosem volt szép napokat, éveket,
üdvözítő, végtelen örömöt?

Az Idő hóhér-fogai között
nem lett belőle soha semmi más,
csak pőre vágy, keserves szomjazás.





Kategoria:  vers, próza
Denumire autor:  Jánosházy György

stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret