stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Az angyal mint hasonmás

Az angyal mint hasonmás




„Nem illet téged veszedelem, és csapás nem közelget sátorodhoz,
Mert az ő angyalainak parancsol felőled, hogy őrizzenek téged minden utadban.
Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe."
(Zsolt. 91., 10–12.)



Az angyal némely vallás hitvilágában Isten környezetéhez tartozó jóságos szellemi lény. A Bibliában Isten hírnöke. Bizalmasan használva a szót, jótékony személyt jelöl (Magyar értelmező kéziszótár).



A hasonmás az egyediséget kérdőjelezi meg. Másolat, az eredetihez képest egy másik egyed. Az angyal motívuma többféleképp is értelmezhető. Nem szeretnék az angyal létezésének körülményeibe belebonyolódni, hogy létezik-e vagy sem. Ezt mindenkinek saját hitére, képzelőerejére, világfelfogására bízom. Az angyal, a daimon, őrlélek mint szereplő, több műben is megjelent, film is készült ebben a témában: Berlin fölött az ég (Wim Wenders, 1986), Angyalok városa (Brad Silberling, 1998). Két 19. századi műben, Ungvárnémeti Tóth László Nárcisz, avagy a gyilkos önszeretet című drámájában és Eötvös József Álom című novellájában is megjelenik.



„Minden létezőnek van egy őt meghatározó «mennyezete», egy közvetlenül a felső határa fölé helyezett «gyámsága». (…) De minden létezőnek megvan a maga «angyala», mivel minden egyedinek szükségszerűen megvan a legközelebbi általánosa, ez a legközelebbi pedig az angyal típusából való entitás" – írja Andrei Pleşu az Angyalokban.



A Nárcisz című dráma a Narcissus mítosz feldolgozása, Ovidius Metamorphoses (Átváltozások) alapján. Az Ungvárnémeti-drámában az angyal mint őrlélek jelenik meg. A „Részt-vevők" lajstromába Daemon néven kerül be, Nárcisz Őr-lelke. A Daemon őrangyal és tükörkép egyben.



Pleşu körülírja az őrangyal szerepkörét. Így az angyal „munkakörébe" tartozik a tanítás, oltalmazás, tanácsadás, vezetés. Megvilágít, véd, oltalmaz, jóra buzdít, a mi „helyes irányultságunkra" figyel. Ezt támasztja alá egy keresztény ima is: „Istennek angyala, én szent őrizőm, akit a mennyekből Isten rendelt nekem, teljes szívemből kérlek, világosíts meg ma, őrizz meg minden gonosztól, buzdíts jó tettekre, és vezess az üdvösség útjára, ámen." Az őrlélek nem jelenhet meg Nárcisz előtt, nem mutathatja meg arcát neki, a kettejük közötti hasonlóság miatt. A jóslat beteljesedését jelenthetné a találkozás. Teirésziász, a vak jós képét ölti magára. Hermann Zoltán szerint az „Őrlélek Nárcisz alteregója, ugyanúgy tükörképe Nárcisz énjének, mint a kútban később látott arc". Az Őrlélek monológjaiban gyakran találunk utalást a jóslatra, a segítő szándékra:


„Jer azért Apoll! jer, kérlek, ihless engemet,
S adj bölcs tanácsot, hogy segítsek Nárciszon:
Mert szánom őtet. – Szívemen fekszik nemes
Erkölcse, mellyért jobb szerencsét érdemel, –
……………………………………………………
Tiréziásznak, ama szerencsés jósoló
Vak Öregnek a Képét veszem fel, s úgy fogom
Bé várni Nárciszt, hogy ha mint Védistene
Nem mondhatom meg neki szabadon itéltemet."


***


„Jobb kézre édes gyermekem! jobb kézre tarts.
Bízzál, ne csüggedj, – élnek a te Istenid!"


A vak jós jelensége paradox jelenség. A vak tisztánlátása „működik" is, meg nem is. Az őrangyal tud a jóslatról, tudja annak esetleges bekövetkezését, mégis elrejti alakját, talán még önmaga előtt is vaksága által. Teirésziász szexuális identitása is kérdéses, akárcsak az angyaloké. Egyszerre hordozza a férfi és a női tulajdonságokat:


„… Jól tudom,
Mert voltam asszony, – láttam és már lángolék."
Nárcisz, hasonlatosan az Álom novellában szereplő Ádámhoz, nem érti, nem hallja az óvó, segítő szót. Az őrangyal próbálja megóvni sorsától, de Nárcisz figyelmetlen, nem hallgat rá, nem figyel oda rá:


„Menj félre innen kába, menj, hiszen, magad
Árnyéka a kép, mellyet a kútfő mutat.
Menj félre innen, mert imádtad Szépedet
Fel nem találod soha."


A kísérő, az ember mellett álló, mindig a jóra intő entitás jelenik meg az Őrangyal személyében. Azonban védelme ellenére nem tudja megakadályozni a jóslatot. Nárcisz meglátja a tükörképét a tó vizében. Feltevődik a kérdés: mennyire befolyásoló az őrangyal őrző-védő szerepe, elkerülhető-e segítségével az emberi sors vagy nem? Miben tud segíteni az őrangyal, és miben nem? Pleşu szerint az őrangyal elsődleges célja az egyéni megváltás. A testi-lelki megváltás, beavatkozás válsághelyzetekben csupán másodlagos tevékenysége.



Az Álom című novellában az emberi nem történetének álomszerű bemutatásával találkozunk. A történet a Paradicsomból való kiűzetéstől a világ végéig mutatja be az emberek életét.
Az angyal segítő szándéka, védő, oltalmazó tulajdonságával találkozunk. Ugyanakkor megfigyelhetünk egyfajta távolságot angyal és ember között: Ádám nem érti az angyali szót. Eltávolodás fedezhető fel a kísérőtől, de jelenléte mégis érezhető: „S íme egy angyal hallotta panaszaikat; s szíve könyörületre indult a szerencsétleneken (…) De Ádám nem érté a mennyei hangokat: mióta vétkezett, idegen vala előtte az angyali nyelv. (…) Ekkor az angyal, lehajolva feléjek, gyöngéden érinté a szenvedőket: s ím messzebb száll el tőlök a jelenlét; édes nyugalom tölti el szíveiket."
Az Eötvös-műben az angyal istenutánzó szándéka nyilvánul meg. Mint Isten hasonmása próbálja a Paradicsomból kiűzetett emberek életét szebbé varázsolni, teremteni. Ez a gesztus mint Istent utánzó szándék, de mint Prométheusz-motívum is értelmezhető.



„S a múlt idő gyönyörjeivel együtt derülten tűn föl előttök. Majd virágokat hoza nékik a Paradicsomból, s körülök ülteté, hogy illatjokat az álmadozókra öntsék; s a közel berekbe csalogányokat híva, hogy dalaikkal a majd-ébredőket vigasztalják: maga pedig felszállt magas lakhelyére; s lenézvén a boldogul álmadókra, örült mívének." Az angyal ellenszegül Isten akaratának, és az embereket örvendezteti. Isten azzal bünteti, hogy a halandók között kell élnie mint Halál.



Az angyal szerelmes lesz egy halandóba. Az Angyalok városának is hasonló a témája, talán annyi különbséggel, hogy az angyal nem maga a Halál, hanem a halandó kísérője. Ő vezeti a halandót a fényhez, általa tükröződik Isten arca.



„Ekkor az angyal Ábel alakját ölté magára." Az angyal arcát nem láthatja meg halandó, mert az Isten képét tükrözi. Itt sem lehet az angyal arcát látni, hasonlóan a Nárcisz drámához, ahol azonban az ok egy jóslat beteljesülésének elkerülése.



A szerelmes angyal csókja a halál csókja is. A közeledés távolodás is, a birtoklás elveszítés is egyben. Eötvös így ír barátjának, Szalaynak erről: „Az angyal szomorúan leszáll az egekről, Ábelt testvércsókjával illette már, s ím egy berekben Ádát, Ábel kedvesét keseregve találja; belészeret, s midőn őt karjai közé szorítja, Áda meghal; sírt ás néki, s beléfekteti. Így él a halál sokáig, végre a végső nap eljön, az emberek mind meghalnak, s az angyal Áda sírjára fekszik s elalszik."



Az angyal alászáll a földre, földi szerelme miatt. A fizikai együttlétnek (csók, szeretkezés) halál a következménye. Ez a kép jelenik meg a két említett filmben (Berlin fölött az ég, Angyalok városa). E földi szerelem utáni vágyódás azonban negatív és pozitív eseményeket von maga után. Az angyal elveszíti halhatatlanságát, ahhoz, hogy ember legyen, testet kell öltenie. Ugyanakkor az átváltozás lehetővé teszi az észlelést, érzékelést (pl. milyen a körte íze). A lánynak fel kell fedeznie azt az angyali hasonmást, aki emberi alakot öltve (ideiglenesen vagy véglegesen) érte száll földre. Wim Wenders így nyilatkozik filmje kapcsán: „Történetem hősei angyalok. Igen, angyalok. És miért is ne? Már annyi szörnyet és képzelt lényt láttunk a vásznon. A változatosság kedvéért miért ne lehetne néhány jótét lélek is? Megfigyelik emberek ezreit, és azon felül, hogy kiterjed rájuk féltő gondoskodásuk, még nemcsak hogy látnak mindent, hanem a legtitkosabb gondoltainkat is meg tudják hallani. És akkor az angyalok közül az egyik szerelmes lesz, ami hihetetlen dolog. Halandóvá lesz…"



Az angyal jelentésköre természetesen sokkal tágabb, semhogy a hasonmás fogalmában kimerülhetne – ezt példázza Andrei Pleşu Angyalok című munkája. Az angyal-téma nagymértékben foglalkoztat bennünket. Ki angyalkákat gyűjt, ki képzeletbeli társat gondol magának, aki vigyáz rá, ha kilép az utcára. Mindenképpen szeretnénk valahogy megszemélyesíteni, közelebb hozni az énünkhöz.



Számomra a legérdekesebbnek mégis az bizonyult, hogy hogyan dolgozza fel az emberi képzelet az angyal segítő szándékát, hogyan változik át a védelmezés ragaszkodássá, szerelemmé.










Kategoria:  Fórum
Denumire autor:  Fodor Hedviga

Látó Szépirodalmi Folyóirat


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret