stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Amikor tehetetlen

Amikor tehetetlen


Álltam, az idő úgy
süvített mellettem.


Nő lettem, azután
megint ember lettem.


Könyveltem az álmot,
álmoztam a könyvet.


Józanra kábultan
nem hittem, hogy értem.



Felébredve újra
hitetlen nem értem.


Testvérem a ringben,
mi a jó a hitben?


Levegőt a lángnak –
Mondom, mert hiába.


Más sereget kerít,
más tűzhely a vágya.


Ennyi jut csak, innen
akárhová indulsz.


Hatvan légköbméter.
Vadanként már csak húsz.


Osonnak-csörtetnek
mindig ártatlanul.


Életem már példa:
jó vad holtig tanul.









Kategoria:  vers, próza
Denumire autor:  Kinde Annamária

Látó Szépirodalmi Folyóirat


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret