stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Zakariás István

Elégia

A lomha táj fekszik, bárányfelhők
nyalogatják, mint puha talpaik
kis párnáit macskafélék szokták.

Seregélyek meggyre sereglenek.
A fűben, mint hullajtott vérnyomok
vöröslenek a megcibált szemek.

Egy gyík kióvakodik, vár, fülel,
majd nesztelenül surran a földön,
és eliramlik, ha mozgást észlel.

Égzengés utáni csend ülepszik,
egy léglökés ha felszínébe kap.
Ember-érzés visszhangja verődik

vissza mélyebb áttételek fele,
itatva eleven gondolattal,
mint méhlábak virágporral telve.


Tartalom   Előző   Következő


+ betűméret | - betűméret