stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



DOKUMENTUM

Sipos Pál: Ártatlanság

Természet szép lyánya, ki még szerelemre nem ébred;
       Álmából kit kéz költeni még nem akar.
Vélle tegez nélkül játszodnak az Ámorok együtt;
       Szüz kebelét bátran felfedi szembe velek.
Vénusz ő orczáján hidegen süt annyi jeleivel
       Hogy szépsége reá fúva-lehellve vagyon
Mint a rozsa, tövén kit még anya gyökere táplál
       Költsönöz a naprol szint, de nem érzi hevét.
Még a buja szem is ö rajta szüzen mara. Ugy de
       Szemnél tudna mi is ártani szemnek egyéb?
Ő pedig ártatlan: tsak ez egy a vétke miért szép;
       Vétke se; mert szépnek nem maga tudja magát.
Még szeme hunyva vagyon szeme szépségére; szemének
       Fegyvereit még nem tudja mi tzélra valók.
Gondja reá nintsen, meddig fedi s hagya ki mejjét?
       Öltözetein által láttzani mennyit akar?
Nem tud ehhez, nem jár piperén elméje: tükörbe
       Fajtalanul még nem tudja keresni magát.
Nem tettet, titkolni se tud, örömét ki jelenti
       S gyermeki vágyását, a ‘mibe kedve telik.
Válogatás nélkül kit kit szeret; egynek is adja
       Nyájas enyelgéssel másnak is adja kezét.
Szembe nevet, kattsint, hunyorit, tsufol, ingerel
       Vissza is olj könnyen hagya tsokolni magát.
Fattyu szerelmivel pajkoskodik; ölbe szalad most;
       Ellenkezve fut el majd, hogy üzöbe vegyék
Nyujtja kezét, el rántja megint, nem nyughatik helyt
       Most alig hogy bujt, már ki jelenti magát.
Orcza szemérmesség féken nem tartja; tzikázik
       Lyány, fiu társakkal, és szertibe fürdik elegy.
Sorba leül, pirulás nélkül köti s oldja ruháját
       Nem szégyell; de nem is szemtelen, egyre se hajt.
Nincs jelen az, kibe nézik ötet, és ö sints jelen annál.
       A neve tsak – még tsak puszta nevére leány.
Még nem tudja, mit is kelljen szégyelni, miért is,
       Még szeme fel nem nyilt; hogy maga lássa magát.
Bár ruha nem fedezi, de szemektöl meg van örizve
       Szentül ojja, de mi? Nem tudom, igy is ötet.
Szebb ő, mint aki kéttségesen öltözik ugy fel.
       Láttatni tsupaszon mintha – kivánna – nem is.
Igy is egész disszel marad e’ kis Gratzia; szemtöl
       Igy, ruha nélkül is, ujjra fedezve vagyon.
A Szépség felhöt kerekit neki; fátyola heljett
       Szüz ártatlanság udvara fogja körül.
Boldog idők! Ártatlan öröm vig napjai! meddig
       Tartatol? Oh Szerelem! Késni te meddig akarsz?


JEGYZET

Tévedés ne essék: a fenti versezetet – mint ahogyan dicső barátom, KAF cselekedni szokta – valóban nem én írtam, hanem kéziratban rekedt nagy filozófusunk, Sipos Pál. Semmilyen életrajzi adat nem utal arra, hogy valaha is felesége, szerelme, uram bocsá, szereteje lett volna. Ő aztán valóban és egész életében távol maradt a Hölgyektől. Mégis, valahol a Maros-parton (erdélyi életének helyszínei lévén Nagyenyed, Szászváros és Tordos) egykoron megejthette egy bimbózó szépség (Kerényi Károlytól tudjuk, hogy ez milyen fontos: Prótogonosz Koréban benne van az egész kezdet és az egész természet), akinek e barokk allegóriát szentelte vala. Érosz, ha volt is, a megidézett Szerelem mégse jöve el Mesterünknek.

Sipos Pál (1759-1816) erdélyi születésű filozófus, matematikus, teológus műveit már a nagy felvilágosító író, Kazinczy Ferenc is ki akarta adni, szerzőjében látva a magyar filozófia megteremtőjét. Sipos I. Kant, J. G. Fichte, valamint a francia felvilágosodás filozófusainak ismeretében alkotta meg eredeti felvilágosító műveit, amelyekben a tudományos igazság és valóság fogalmait elválasztotta a hitvalóságtól. Legjelentősebb művei az 1809-ben írott A keresztyén vallásnak és világosodásnak együtt való terjedéséről valamint a Vorläufige Propaedeutische Betrachtungen über die Philosophie (1814). A püspöki Consistorium cenzora nem engedélyezte a Sipos-művek kiadását, amelyek azonban egy 1814-es másolat-miscellanea formában terjedtek, ugyanis a Sipos-hívek összeállítottak egy ilyent.

Siposnak jelentős irodalmi munkássága is volt, többek között egy széltében-hosszában idézett Nemzeti Dalt is alkotott. Nemsokára, filozófiai műveivel egyetemben, ezeket is ki fogjuk adni. Jelen kézirata a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában található, Tört. 2r 20 jelzet alatt.

(Közzéteszi: Egyed Péter)

Tartalom


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret