Archívum

Ostromnapló

1945. január
Illyés Gyula
2013. január

Január 10. szerda

N[émeth] levelével és egy fazék karalábéfőzelékkel le a hegyről. Vacs[ora] Idánál.1 Fl[óra] iránti szer[etet]. Éjjeli nagy támadás. Hajnali beszélgetés Klára2 tihanyi holmijáról. Ella3 rossz hangulatáról. Házuk kirablásáról.

Január 11. csütörtök

Ürömi út 17. Daru u. 20. Német katonakonyha. Már elfogyott. Reggel Pesten nagy detonáció. Sarolta.4 Böbe5 megjövet a Várból: „A német ék Dunaföldvárnál.” Robbanás, a felső ablakok betörtek, szalmát tömtem helyére.

Január 12. péntek

Reggeli beszélgetés F[lórá]val M[ucá]ról.6 A Saroltából fel a hegyre. Német ágyúk a ház előtt, lövések. Ágnes.7 Jelenet Lacival8 a cementzsák miatt. Paul9 fent marad. Hang az éjszakában. Gyönyörű hó.

Január 13. szombat

Reggel evés-roham. Száraz kenyér, sonkabőr, karácsonyfadísz, dió, lekvár, berendezkedés Pistáék10 szobájában. Hajnaltól nagy támadás Pest ellen. Légicsata. Tűz.

Január 14. vasárnap

Szép téli nap. Egyetemista: „Szentendrénél csata”. Reggel álmatlanság. Még két hónap. Erős ágyúzás, repülőtámadás. Garázsban csomagolás. Egyált[alán] nincs víz. Du. Flóra Magdival,11 T[asziló]val12 fel: lent tarthatatlan a helyzet. Nyilasok szállják meg a pincét, mindenkinek el kell mennie.13 A Sarolta utcáig le, elszórták a cukrot (Makika14 köhög), onnan T[asziló]val élelem. (Mindig az étel-tartalékolásra gondolok.)

Január 15. hétfő

Beszélgetés a [olvashatatlan]ban a magyarokról a szlávok és németek közt. „A derűsebb életbe olvadnak át.” „Egyház [3 olvashatatlan szó] a politika.” „A zsidóikkal az országok a felgyűlt keserűségüket öntötték át [2 olvashatatlan szó] egymásba.”

Le T[asziló]val a Sarolta utcába élelemért. Eltegyem a konyakot? Teát? Ágnesnél, neki tea. Este beszéd N[émeth] és T[asziló] közt zenéről. Én egyetemistákkal: „Kálvin tér, Szív utca. Jön a felmentő sereg.”

Január 16. kedd

Olvasás. Az [olvashatatlan], cigaretta a konyhában, gázait kiengedi, bele[olvashatatlan]ja magát, közbevág. Aggodalom Fl[óra], M[arici],15 Ika miatt, le kellene mennem. Szer[elmes] levél F[lórá]nak. Ejtőernyősök.

Január 17. szerda

Egy kis tészta, gyerektápszer. Hajnalban nagy ágyúzás. Ablak be, mert T[asziló] becsukta, meg se próbálja [3 olvashatatlan szó]. Katonák: „Körút, Kálvin tér.” (Egyetemisták: este elcserélték a sötétben a puskát, csajkát, kenyeret.) Flóra, Magdi, Laci fel. Utána vad aknatűz, az oroszok a Pozsonyi utat lövik, látni a golyókat. Egy robbanó repülőgolyó épp a garázs előtt vág le, amikor Flóra behív. Este nyelvészetről N[émeth]tel. Minden nyelvet egyszerre kellene tanítani. Ejtőernyősök.

Jan. 18. csütörtök

Az éjjel teljes csönd. A Személynök utca16 egyik házán piros zászló vagy ejtőernyő?17 Fl[óra] és Lucy:18 Mégsem jön föl a társ[aság]. (Tegnap még igen, mert nyil[asok], németek, katonák jöttek a pincébe, igazoltattak, végső védelemre készülődtek.) Ma ny[ilván] el fognak menni. Kor. „testvér”19 egyre felesége óhaját kérdezi. Az is menne. Mondják, hogy tífusz. Tetű? A tífuszosokat agyonlövik. Gigi20 beteg. Az elmebeteg orvos szerint (épp csak ránézett) agyhártyagyul[ladás].21 Ma egy kicsit jobban. Ella sebe rosszabb.22 Adri,23 Ardayék24 nem jönnének. Le Sarolta utca, Dunay,25 óvópince. Lakáskereső katonák. Kerekesnél26 – N[émeth]. Este nyelv[észet]. Fogadás: angolsonka csütörtökig.

Jan. 19. péntek

Éjjel nagy ágyúzás. Köd, benne óriási vörös nap, a felhők mint lángok tolongnak. Beszélgetés a magyarok felelősségéről.

Jan. 20. szombat

Nagy éjjeli zaj, gránát, akna, kézigránát, tankágyú. Mindenki azt hiszi, betörtek. Fl[óra] és L[ucy] feljöttek. N[émethék] elmentek, Gigi (Ella levele szerint) menthetetlen. Kor. és unokahúga: „A nyil[as] nők biztatják a férfiakat, hogy a szökevényeknek ne kegyelmezzenek.” Két német katona ruhákért. Pálinka. Főherceg.27 F[lórá]val ideges pillanat: védi őket? Gránát v[agy] akna a tetőbe, minden zsindely elmozdul (mint mikor a ló szőre a hidegben felborzolódik). Két magyar katona felderítőben: hol járnak? Lerajzolni nekik. Mariskának28 nem ízlik a munka. N[émeth] szomorú arca. Fl[óra] épp a sz[obá]b[an], én a konyhában, mikor a gránát a tetőre esett.

Jan. 21. vasárnap

Az éjjel ismét nagy zenebona. Egy pótablak kitört. A gránát Szilágyiék29 kapuja elé. Egész nap Proust Sodome et Gomorrhe-jét.

Jan. 22. hétfő

Szép idő, reggel nyugalom, délelőtt az eddigi legnagyobb ágyúzás. Proust.

Jan. 23–24. kedd, szerda

Éjjeli aránylagos csend. Egy akna, golyó az alagsorba (hova Lejtényiék30 átköltöztek). Reggel az egyetemisták újra őrségen. „Budaörsnél egyesültek a védők és a felmentők.” „Ez ott északon – már a kinti németek nyomják az orosz gyűrűt.”31 „A Margitsziget a vízvál[asztó].” Az egyik: „Dobtál már kézigránátot? Megmutatom.” „Elég nekem a puska is.” „De ha rád törnek hirtelen?” Mikor befelé jövök, akkor robban a kézigránát, épp az ajtónk előtt, a kövek az emeleti ablakon repülnek be. Ha ott van v[ala]ki, megsebesül. Egy veréb az előszobában – megegyük? Kieresztem. Két gránát az öregek lakásába, egy Flóriéba, egy a garázs elé. Járaiék32 háza tönkrement. (Flóri szobájába, amelyik becsapott, azt hittük, fel se robbant.)

Délelőtt erős ágyúzás – aztán halkabban. [Kihúzva: Este erős repülőtűz.] Robbanások, hatalmas füst a Sarolta-intézet táján. „Nem az.” Pista, Ilus: „A padlásról látni a Saroltát.” Fel, kétszer is Palival, T[asziló]val: nem látni. Aggodalom. Le. Repülőtűz a Szemlőhegy [utca] sarkán. A kapu zárva Markosék33 előtt, oda be. Lent Orsolyáék34 kerítésén át, ahogy robban a Sarolta mellett az öt-hét muníciós kocsi.35 Be Ors[olyáék] villája elé. A német katona: „Rögtön be! Ein Zivil!” A barlangban.

Át a kerteken. Semmi bajuk. Az egész társaság jól van. Ny[ugodt]an vissza hátizsákkal – nem a Darázs utcán, mert az még ég, hanem a Kavics utcán. (Ika: „Vigyél ki a levegőre!”) Mindent Flóra végez. (A borsónak csak felét adja ide, mert éhezők is vannak a pincében, két szolnoki, velük szemben, ad nekik. Én – félreérthetően – takarékosságra kérem.) Apuka36 tintát kér, aztán mikor megtudja, hogy nincs lakás, hogy jelentsék be a rendőrségen az igényt a saroltai szobára. A félemeleten voltak, de a robbanások kezdetén még volt idő leszaladni. (Kőbarikád a Kavics [utca] előtt. Két már lenyúzott ló. Sisak. A katonák el. Egyetemisták újra: „Csepelnél egyesültek.” Itthon Németh és T[asziló].) N[émeth]: kettőnek veszélyes lett volna stb. Bor. Az óvóhelyen alszunk, éjjel elég rossz hangulatban, fázom.

A hadviselés 200 évvel elmaradt. Ágyúval keresi a katonát, holott az rég elbújik a civilek közt. Mohácsnál még volt „értelme” a török ágyúknak az egybegyűlt magyarok ellen. De ma? (A katona vezető miért volna kevésbé hanyag, pontatlan, nagyképű, mint egy hivatalnok?) N[émeth] rossz hangulata, kínálom, igyon brandyt (előbb T[asziló]nak: bontsa fel). Aztán: „Sakkozzunk mi is.” Rááll. Ingerültsége, hogy nem tud megverni. [Kihúzott mondat.] Ötször is: „Ha nem butulok el a brandytől…” Egész gyerek. Állandó szavajárása: a halál volna a megoldás stb., stb., minek élnie stb. [Kihúzott mondat.] Lejtényiék az óvóhelyen, Margit37 és Szilágyiék.

Jan. 25. csütörtök

A nyúl napja: Pista s én fogadtunk, hogy mára vége, ő egy nyulat, én egy sonkát. Teljes csend éjjel. Reggel elvétve néhány lövés. Délután háromtól fél ötig igen erős repülőtámadás. Este T[asziló]: „Gyere csak ki! A garázs előtt igencsak távoli ágyúzás. A felmentő sereg?” T[asziló] szerint 50-60 km-re lehetnek. Éjjel csend. Havazik. Havat gyűjtünk. Őrség nincs.

Jan. 26. péntek

4-ig egy-két lövés és bomba, de délelőtt 11 órakor egy repülőbomba a szomszéd „amerikai” ház és kápolnája közé.38 A mi udvarunk hava is csupa korom és törmelék. Rossz hangulat, türelmetlenség. Víz. T[asziló] jelleme: folyton szívességet kér, rálép az ablakdeszkára, elfogja a világosságot. Gyermek. Kormos fazekat az abroszra. Folyton beszél: szavakat kérdez.

Jan. 27. szombat

Nagy hóvihar az éjjel, néhány lövés. Nyomott hangulat: még meddig? Lakás tele hóval, ki.

Jan. 28. vasárnap

Éjjel csend, csak szél. T[asziló] minden gondolatát kimondja. Mi tanulunk, ő: „A Szovjet Kínával szövetkezik, háború mindig lesz. Akkor jön az igazi Untergang des Abendlandes.39 Ex oriente lux. Okosabb Turkesztánba áttelepedni stb.” Ajánlottam, hogy menjünk le, nézzük meg a családunkat. T[asziló]: – Veszélyes ilyen társas kirándulás. – Egyedül még veszélyesebb – mondtam –, ha egy embert golyó talál, ott vérzik. – De minek lemenni? – mondta Pali. Egyszóval három férfi közül egy vállalkozó sem akadt. Elkeseredés emiatt. 11-kor át Ágneshez, hírek: Kelet-Poroszország kétharmad része orosz. Át Vadasék40 házmesteréhez, ott van egy detek[toros] rádió. Székesfehérvár és 200 község német két hete, de az off[enzívá]t megállították az oroszok. Szondyéknál41 Darugay László, volt némettanárom. Az Oderát átlépték, Danzig, Königsberg fenyegetve, Drezda bekerítve. Rum. Szondynak van alkoholja, jó málnaszörppel. Itthon apukáéból jó likőrt csinálok. Mariska: „Én nem jövök ilyen kéricskéréssel” stb. Részegség. Takarítás fent a lakásban a havat. Néhány lövés. Szilágyi: „Az oroszok az éjjel elfoglalták az Ady Endre utcát.”

Jan. 29. hétfő.

Hóvihar. Hangok, négy német előbb erélyesen keres helyet (kapu, belső ajtó betörve: „Majd kiszórunk innen mindenkit!”). Meleget. Lejtényiék konyhájában tea. „Inkább ma, mint holnap itt lesznek.” Ők megerősítésül jöttek fel. T[asziló] az éjjel felkelt inni bort, belelépett egy lavór vízbe – tréfa, ahogy felmosta a szobát. Nagy hideg, az orrlik összefagy. Fent a roló leeresztése közben (süt a hold reggelig) a mezőn át rajvonalban németek mennek. Hazai svábok. Erős lövés, repülőtűz.

Szilágyi: egy német katona szerint – az imént beszélt vele – a front itt lesz a házunk előtt, Pártoséknál42 már ágyúlőrést csináltak a falba. Csak háromnapi élelmük van. (Margit: „Két hétre való van, de mindenből koldulnak, a lisztből rétest csinálnak.”) Délután négyig állandó repülőtűz. Négy német katona melegedni. N[émeth]: „Ma lesz valami.” Mi van a Saroltában? Igen aggódom. Iszonyú hideg és szél.

Jan. 30. kedd43

Reggel a dombon kucsmás katonák. Oroszok? Oh, ukrán. Cipővarrás. Be a konyhába kettő. Kínáljuk [őket], nem isznak. Később több. Le a Saroltába. Mi történt este? Föl. Tisztek. Kapitan Krupko,44 SS katonák – a fiatalok – kihallgatása. Szurony-[olvashatatlan] hevernek az udvaron. Őrnagy: „Piszatyel!45 Lásd meg a különbséget a német és orosz bánásmód között!” Közben lábam veregeti.46

Jan. 31. szerda

Feszült hang[ulat]. Éjjel Laci át.47 Ágneséknél Böbe, Vilma. Reggel Ella. Szívroham.48 Óvóhely, külső, aztán belső. Reggel fel. Őrnagy: „Piszatyel, vissza a lakásba!” Felhurcolkodás.49 Este Ljebedjeff Borisz50 beszéde. Az író unokatestvére, moszkvai, Puskin tér. A kis óvóhelyen az éjszaka.

Jegyzetek

1 Bobula Ida (1900 –1981) történész, pedagógus, 1933 és 1944 között a Sarolta Kollégium igazgatónője. Az Illyés és Németh család jó ismerőseként megengedte, hogy a két családból a gyerekek és a nők beköltözhessenek előbb a kollégium épületébe, majd annak a török korban épített óriási pincéjébe. A Sarolta Kollégium a mai Zsigmond tér és a Darázs utca sarkán állt. Németh Magda, Mélységből mélységbe. Németh László és családja, 1944–1945, Nap, Budapest, 2010, 28. (A továbbiakban: Mélységből mélységbe.)

2 Illyés Gyula nővére (Urhegyi Ferencné). 1944 legvégén Illyés és Németh azt tervezte, hogy családjaikkal Tihanyban vagy Földváron meghúzódva vészelik át a front elvonulását. Ezért a tihanyi házban nagy mennyiségű élelmet és egyéb szükséges felszerelést halmoztak fel, főleg a rokonok – Kláráék – segítségével.

3 Németh László felesége, Démusz Ella (1905–1981).

4 Az említett Sarolta Kollégium.

5 1944. december 6-án érkezett Németh Lászlóhoz a négytagú rokoncsalád Szilasról: Németh Erzsébet és lányai, Nagy Vilma és az állapotos Horváth Erzsébet (Böbe), valamint egyéves kislánya, Márti. De mivel a Németh-házban (Törökvész u. 41.) senki sem maradhatott (a németek december 26-án mindenkit kiparancsoltak a házból), az ostrom idejére ők is átköltöztek Illyésékhez. Böbe férje, Horváth Zoltán csendőrszázados a Budapest körüli védelembe volt beosztva – gyakran tűnt fel az ostrom alatt a Józsefhegyi utcai házban némi élelemmel és egyéb szükséges felszereléssel. Mélységből mélységbe, 23.

6 Illyés Gyula első felesége, Juvancz Irma (1908–1945).

7 Kövesházi Ágnes (1904–?) híres táncművész, (a később említésre kerülő) Markos György felesége. Illyés Gyula, Naplójegyzetek. 1929–1945, szerk. Illyés Gyuláné – Illyés Mária, Szépirodalmi, Budapest, 1986, 314–316. (A továbbiakban: Naplójegyzetek.)

8 Flóra testvére, Kozmutza László (1909–1997).

9 Flóra másik testvére, Kozmutza Pál (1907–1987).

10 A Józsefhegyi utcai ház földszintjén lakott a házmester, Balassa István, felesége, Ilona (Cica) és két gyermekük, Ilona és Ferenc.

11 Németh László lánya, Magda (becézve: Manyi).

12 Azonosítatlan. A még élő szereplőkkel folytatott beszélgetések során sem sikerült azonosítani Tasziló doktor személyét.

13 Bobula Ida hozta a hírt, és értesülése igaznak bizonyult: aznap este a nyilasok minden ott maradt férfit elvittek. Mélységből mélységbe, 29.

14 Illyés Gyula lánya, Mária (Rika, Ika, Makika).

15 Marici vagy Mirics, mindkettő Kozmutza Máriának (1901–1999), Flóra nővérének becéző alakja.

16 A mai Balassi Bálint utca.

17 A körülzárt Budára a német légierő dobott le fehér és piros ejtőernyőkkel ellátmányt, muníciót.

18 Azonosítatlan.

19 A „testvér” megszólítás nyilas személyre utal, de a rövidített név azonosíthatatlan.

20 Németh László lánya, Ágnes.

21 Az utóbbi mondatok a Sarolta Kollégiumban tartott razziák egyikére vonatkoznak. A betegek fokozott veszélynek voltak kitéve ilyenkor. Németh Ágnes súlyos ízületi gyulladást kapott a kollégium nedves és fűtetlen pincéjében tartózkodástól. Némethék és Illyésék attól tartottak, hogy az oly gyakori gyermekparalízisről volt szó, orvosság, orvos és élelem híján nem sokat tudtak tenni, de Németh Ágnes túlélte a megpróbáltatást. Mélységből mélységbe, 30.

22 Démusz Ella még 1944. december 30-án sebesült meg: egy élelembeszerző körúton (a Tímár utcában) 3 cm-es gránátszilánk fúródott a lábszárába. Másnap (egy Horváth százados által küldött oldalkocsis motorkerékpáron) Németh László elvitte a sebesült Ellát az irgalmasokhoz, de ott műtéti eszközök és gyógyszerek híján nem vállalkoztak az operációra. (Jellemző a kaotikus állapotokra, hogy Németh László a tehetetlen főorvosnak adta az orvosi táskájából a fájdalomcsillapító morfiumot.) A seb így súlyosan elfertőződött, mert a szilánk bent maradt, de szerencsére 1945. január 1-jén egy német szanitéc vállalkozott a kiszedésére. A gyógyulás hosszú hónapokig tartott. Mélységből mélységbe, 28–29.

23 Kozmutza László felesége, Bruck Adrienne (1911–1995).

24 Arday Miklós sarkadi jegyző és felesége, Erzsébet. A házaspárt sok évtizedes barátság fűzte Illyésékhez és Szabó Lőrincékhez. A Buda körül bezárult gyűrű miatt már nem tudtak hazautazni, így kényszerűségből ők is Illyéséknél kerestek menedéket.

25 Azonosítatlan.

26 Azonosítatlan.

27 A társalgás nyilván Habsburg-Lotaringiai József Ágost főhercegről folyt, aki a nyilas hatalomátvétel után hűséget esküdött Szálasinak, 1944 végén azonban elhagyta az országot, és az USA-ban telepedett le.

28 Balassa István feleségének, Ilonkának a húga. Rendszeresen segített nővérének a házvezetésben.

29 Szilágyi László és felesége, Janicsek-Járai Lujza a gyermekeikkel (István és László) Illyésék szomszédságában, a mai Csejtei utca 4.-ben laktak.

30 A Lejtényi házaspár gyermekeikkel (Emmi és Jutka) szintén Illyésék szomszédságában laktak. Amíg a korábban már említett Kozmutza László és családja Máramarosszigeten voltak, kiadták a Józsefhegyi utcai ház földszintjén lévő lakásukat a Lejtényi családnak.

31 Az őrt álló egyetemisták az akkor még beépítetlen Rózsadombról jól láthatták (és mutathatták egymásnak) a város körüli harctevékenységeket. A németek valóban több támadást is indítottak a körülzárt Buda elérésére (ezek voltak az ún. Konrad-hadműveletek), de az oroszok kemény védekezése miatt egyik próbálkozás sem tudta elérni a védőket. Így az egyetemisták csak a városszerte terjengő találgatásokat említették.

32 Illyésékkel közvetlenül szemben laktak Járaiék, az említett gránáttűz földig rombolta a házukat.

33 Markos György (1902–1976) geográfus, grafikus, publicista (egyetemi tanár, tanszékvezető, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke). 1941-ben egyik szerzője volt a Népszava antifasiszta népfront megalakítására jelt adó karácsonyi számának. A német megszállás után bujkált, a tárgyalt időszakban Sopronkőhidán volt nyilas fogságban, a front elvonulta után 1945. május 14-én tért haza családjához. Naplójegyzetek, 314–316.

34 Azonosítatlan.

35 Erről a robbanásról Németh Magda is beszámol. A német lőszerszállító teherautók egyike kapott találatot, ami aztán az egész konvojt berobbantotta. A robbanássorozat mintegy húsz percen át tartott. Közvetlenül a robbanás mellett volt az a Sarolta kollégiumbeli szoba, amelyben a két család nőtagjai húzták meg magukat. Szerencsére néhány nappal előbb a nyilasok kizavarták őket a szobából, így kerültek át az említett pincébe – és így maradtak életben. Mélységből mélységbe, 30.

36 Flóra édesapja, Kozmutza Hermil (1862–1954).

37 Azonosítatlan.

38 A mai Józsefhegyi utca 10.

39 Oswald Spengler A Nyugat alkonya című művéről van szó.

40 A Vadas család a Szemlőhegyi úton lakott.

41 Dr. Szondy Lászlóék mintegy 200 méterre laktak Illyéséktől (a mai Józsefhegyi utca 3.).

42 Pártosék szintén a Csejtei utcában laktak.

43 Ezen a napon került orosz kézre a romos Józsefhegyi utcai ház. Mivel a Sarolta Kollégiumban bujkáló nők helyzete tarthatatlanná vált az orosz katonák erőszakoskodásai miatt, úgy döntöttek, hogy inkább felköltöznek a Józsefhegyi utcai házban rejtőző férfiakhoz. Az alagsori két apró szobában ekkor 32 ember szorongott. Az orosz katonák miatti félelemből Némethék úgy döntöttek, hogy csak a három nagyobb lány (Magda, Judit és Ágnes) maradjon a romos, sérült – és ezért talán lakatlannak, vagyis „biztonságosnak” tűnő – Józsefhegyi utcai házban, a többiek (a sebesült Ella a kis Csillával, Vilma és Böbe a kis Mártival) leköltöztek az említett Szondy Lászlóékhoz. Mélységből mélységbe, 34–36.

44 Azonosítatlan.

45 Író (oroszul).

46 A nap eseményei láthatóan feldúlták Illyést, mert a történteket egy teljesen új lapra írta.

47 A kora hajnali órákban zörgetett be Németh László: a Szondyékhoz menekült két kislányt az oroszok valóban nem bántották, de a fiatal nőket megerőszakolták. Ő a nők védelmére kelt, mire az oroszok kivitték az utcára agyonlőni. A kivégzéshez készülő orosz megkérdezte, hogy hány gyereke van Némethnek. Ő elmondta, hogy négy, erre az orosz elengedte. Az oroszokkal zsúfolt utcákon nem maradhatott, ezért nagy nehezen feljött a Józsefhegyi utcai házba. Mélységből mélységbe, 34–36.

48 A kétségbeesett Ella reggel férje keresésére indult. Az utcán egy papírral letakart tárgyat látott, azt hitte, hogy férje holtteste van alatta. Szerencsére tévedett, és továbbmenve betért Illyésékhez. Mikor meglátta Németh Lászlót épségben, összeesett. A jelen lévő orvosok tartottak attól, hogy szívrohamot kapott. Mélységből mélységbe, 34–36.

49 Az oroszok parancsára a társaság egy része – többek közt a nők és gyerekek – felköltözött az első emelet két épen maradt szobájába.

50 Azonosítatlan.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.