Archívum

Kőfejtő

Zsille Gábor
2011. július

És megint a fal,
a kőfejtő meredek fala,
az irdatlan tömeg.

És megint a rabság,
a kétségbeesett próbálkozás,
a szárnyaszegett kaparászás
csákánnyal, vésővel, ékkel.

Már elmozdult egymástól a két részecske,
ahol majd repedést vághat a fagy.
Már feltárta magát a pont,
melyet simára nyaldos a szél.
Már levált a morzsányi rög,
amely végiggördül a mélybe,
lecsapva bogarat, fűszálat, fényt.

És megint a tömb,
a rettentő súly,
a szenvtelen hallgatásba
rekesztett múlt.

És megint a fal,
a fedél, a gát,
az egybefüggő lepel megint.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.