Fizikai Szemle

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2005/7. 246.o.

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 174. KÖZGYŰLÉSE

A Magyar Tudományos Akadémia 2005. május 2-án és 3-án tartotta évi rendes közgyűlését. A köztestület nyilvános ünnepi ülését május 2-án Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke nyitott meg, majd Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke emelkedett szólásra. A köztársasági elnök üdvözlő szavait Veres János pénzügyminiszter beszéde követte. Ezután került sor a díjátadásokra, majd József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából Jordán Tamás és Sebő Ferenc József Attila-emlékműsorát hallgatták meg a jelenlévők. A délelőtti ünnepi ülés Horváth Zalán akadémikus Einstein és a Fizika Nemzetközi Éve című előadásával zárult.

Akadémiai díjak

A 2005. évi Akadémiai Aranyérem kitüntetettje MARKÓ LÁSZLÓ, az MTA r. tagja, a Veszprémi Egyetem Műszaki Kémiai Kutatóintézet kutatóprofesszora, nemzetközileg kiemelkedő tudományos eredményeiért, iskolateremtő és oktatói munkásságáért, a magyar tudomány és ezen belül a Magyar Tudományos Akadémia érdekében kifejtett tudományszervező és tudománypolitikai munkájáért.

Az Akadémia Elnöksége és Vezetői Kollégiuma a 2005. évi Wahrmann Mór-érmet DEMJÁN SÁNDOR-nak adományozta, aki kiemelkedő érdemeket szerzett hazánk gazdasági felemelkedése érdekében végzett tevékenységével, valamint az Akadémia Klub Egyesület társelnökeként sikeresen közreműködött az akadémiai klubélet újjászervezésében.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkásságuk elismeréseképpen 2005- ben több tudóst Akadémiai Díjjal tüntetett ki, köztük a fizika tudományok területén megosztott Akadémiai Díjban részesült GRÁNÁSY LÁSZLÓ, az MTA doktora, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutató Intézetének tud. főmunkatársa és IGLÓI FERENC, a fizikai tudomány doktora, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutató Intézetének tud. tanácsadója.

Gránásy László és Iglói Ferenc tudományos munkája a kondenzált anyagokban és egyéb komplex, sokrészecskés rendszerekben fellépő inhomogenitások és rendezetlenség hatásának vizsgálatára irányul. Ezen belül nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket értek el a különböző instabilitások (mintázatképződés, fluktuációk) és szingularitások (fázisátalakulások, Griffiths-effektus) elméleti módszerekkel és számítógépes szimulációkkal való leírásában és értelmezésében.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói munkásságuk elismeréseképpen 2005-ben Akadémiai Újságírói Díjban részesítette: KAPITÁNY KATALIN-t, a Természet Világa rovatvezető szerkesztőjét, TANDI LAJOS-t, a Szeged című folyóirat főszerkesztőjét, HANÁK GÁBOR történészt, újságírót, filmrendezőt és BOKOR PÉTER újságírót, filmrendezőt.

A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság az Arany János-díj és -érem a tudományos kutatásért kitüntetést - tudományos munkásságuk és tudományszervezői tevékenységük alapján - többek között az alábbi kutatóknak ítélte oda:

Életmű-díjat kapott GÁBOS ZOLTÁN fizikus, (Kolozsvár, Románia) az MTA külső tagja.
Az Arany János-érmet GULYÁS BALÁZS biológusnak (Stockholm, Svédország), az MTA külső tagjának ítélte oda a bizottság.

Tisztújítás

Az MTA Közgyűlése május 3-án tisztújítással folytatta munkáját, melynek során elhangzott az elnöki expozé, a főtitkári beszámoló, sor került a kormány számára készített beszámolók előterjesztésére, határozatok elfogadására, végül a tisztújításokra. Az MTA új vezetősége:

fotó

Elnök: Vizi E. Szilveszter
Alelnökök: Kroó Norbert (természettudomány), Hámori József (élettudomány), Marosi Ernő (társadalomtudomány)
Főtitkár: Meskó Attila;
Főtitkárhelyettes: Pléh Csaba;
Elnökségi tagok: Keviczky László (természettudomány), Dudits Dénes (élettudomány), Enyedi György (társadalomtudomány).

 

fotó

Fizikai Tudományok Osztálya tudományos ülése

Az MTA 2005. évi közgyűlését követő napokban került sor a tudományos osztályok üléseire. A Fizikai Tudományok Osztálya tudományos ülése május 4-én zajlott, melyen Horváth Zalán osztályelnök átadta a fizikai díjakat. A Fizikai fődíjat kapta MENYHÁRD NÓRA tud. tanácsadó (MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutató Intézet)

Menyhárd Nóra a kondenzált anyagok fizikájában végzett több évtizedes munkásságának kiemelkedő eredményeiért - amelyeket a dinamikai skálázás elméletének kidolgozása, renormálási csoport módszerének kidolgozása és alkalmazása az egydimenziós elektronrendszer fázisainak meghatározására, a skálaviselkedés és univerzalitás nemegyensúlyi rendszerekben való felismerése terén ért el - részesült a kitüntetésben.

 

 

A Fizikai díjat kapták:
KEMÉNY TAMÁS tud. tanácsadó (MTA Szilárdtest Fizikai Kutató és Optikai Intézet)
Kemény Tamás tudományos kutatásai elsősorban az atomi rendezettség és a fémes anyagok mágneses tulajdonságai közti kapcsolat felderítésére irányultak. Ilyen kutatásokat végzett nemegyensúlyi kristályos, amorf és nanoszemcsés anyagokon. Eredményei komoly nemzetközi elismerést nyertek.

ZIMÁNYI LÁSZLÓ tud. tanácsadó (MTA Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézet)
Zimányi László kutatási területe a biológiai energiaátalakításban szerepet játszó egyes fehérjék muködése, elsősorban spektroszkópiai és elméleti módszerekkel. Jelentős eredményeket ért el a bakteriális retinálfehérjék (bakteriorodopszin, halorodopszin) iontranszportáló fotociklusának vizsgálatában. A spektroszkópiai adatok mátrixalgebrai kiértékelését továbbfejlesztette, és ezzel az eddigieknél pontosabb és megbízhatóbb eszközt adott a folyamatokban fellépő intermedierek spektrumainak meghatározására. Hozzájárult a mioglobin és a hemoglobin molekulák fehérjedinamikai jelenségeinek - mint például a konformációs alállapotok egymásba alakulása, fehéjerelaxáció -, továbbá redoxfehérjék (pl. citokróm c) muködésének jobb megértéséhez.

WOLF GYÖRGY tud. tanácsadó (MTA KFKI RMKI, Elméleti Főosztály):
Wolf György tudományos tevékenysége az elméleti magfizika tárgykörébe tartozó közepes energiájú nehézion-fizika területére összpontosul. Kutatásai során a nagy barionsuruségu anyag hatását vizsgálta azon elemi részecskékre, amelyek maguk is részt vesznek ezen anyag kialakításában, illetve amelyek áthaladnak ezen az erősen kölcsönható anyagon. Elméleti számításainak eredményeit a CERN SPS-ben és a GSI SIS gyorsítóban folyó kíséretek eredményeinek értelmezésénél nagy sikerrel használták fel.

A díjátadást követték a fizikai tudományos bizottságok elnökeinek - Kövér Ákos (Atom- és Molekulafizikai Bizottság), Csikor Ferenc (Részecskefizikai Bizottság), Lovas Rezső (Magfizikai Bizottság), Szabó Gábor (Lézerfizikai és Spektroszkópiai Bizottság), Beke Dezső (Szilárdtestfizikai Bizottság), Iglói Ferenc (Statisztikus Fizikai Bizottság), Szatmáry Zoltán (Sugárvédelmi, Környezetfizikai és Reaktorfizikai Bizottság), Balázs Béla (Csillagászati és űrfizikai Bizottság), Fidy Judit (Biofizikai Bizottság) - beszámolói.
Fizikai Tudományok Osztálya tudományos ülése A fizika fejlődési irányai című előadássorozattal zárult:

Varga Kálmán: Elektrontranszport nanostruktúrákban
Groma Géza: Femtoszekundumos rezonáns optikai egyenirányítás. Egy fehérjecsalád funkcionális motorja?
Lévai Péter: Kvark-tomográfia
Katz Sándor: A kvantum-színdinamika fázisdiagramja
Krasznahorkay Attila: Új elemi részecske kimutatása atommag- átmenetekben

»«

2005. május 5-én a Szilárdtestfizikai Bizottság tudományos ülése keretében a Szilárdtestkutatás és Fizikai Anyagtudomány 2005 - Lágy anyagok című előadássorozat zajlott:
Éber Nándor: Folyadékkristályok az alkalmazott- és alapkutatásban, túl az ezredfordulón
Bóta Attila: Modell-membránok röntgenvizsgálata
Vass Szabolcs: Micelláris rendszerek szerkezetvizsgálata szórással. Eredmények és problémák
Turzó Kinga: Polipeptidekkel módosított titánfelületek és implantológiai vonatkozásaik
Nemcsics Ákos: Félvezető polimérek, polimér-napelemek
Török János: Nyírási sávok szemcsés anyagokban

»«

2005. május 5-én az Atom- és Molekulafizikai Bizottság tudományos ülése keretében zajlott előadássorozat:
Berényi Dénes: Hol tart az atom- és molekulafizikai kutatás?
Gulyás László: Egy- és többelektronos folyamatok atomi ütközésekben
Kövér László: Kemény röntgensugárzással keltett elektronok spektroszkópiája
Kürti Jenő: Kis átmérőjű szén nanocsövek
Nagy Ágnes: Pársűrűség-funkcionál-elmélet
Surján Péter: Perturbációszámítás a kvantumkémiában
Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Hogyan segítheti az atomfizika a kulturális örökség megóvását?

»«

2005. május 10-én a Csillagászati és Űrfizikai Bizottság tudományos ülése keretében rendeztek előadássorozatot:
Kálmán Béla: A napfizika jelene és jövője
Erdélyi Róbert: A napkorona szeizmológiája és a szpikulák eredete
Kecskeméty Károly: Űridőjárás és a STEREO program
Vinkó József: Extragalaktikus távolságmérés szupernóvarobbanásokból
Erdős Géza: A Szaturnusz plazmakörnyezete a Cassini mérései alapján
Paparó Margit: Asztroszeizmológia: ahol az elmélet és a megfigyelés találkozik
Jurcsik Johanna: Modulációk az RR Lyrae csillagok oszcillációiban: 100 éve nyitott kérdések
Kun Mária: A csillagfejlődés korai szakaszai
Bagoly Zsolt: Egy s más a gamma kitörésekről