Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1997/5. 146.o.

BARÁTI KÖSZÖNTÉS

Pál Lénárd
társfőszerkesztő

"A míveletlen föld csak gazt terem;
A lélek is csak úgy emelkedik
A józanság tisztább világához,
Ha a tudományok és ismeretek
Tárából gazdag zsákmányt gyűjt magának"
(Berzsenyi Dániel)

Örömmel írom ezeket a sorokat, mert örülök annak, hogy a hetven éves Marx Györgyöt köszönthetem, akinek a világ és ezen belül országunk fontos dolgai iránti érdeklődését és a megoldások keresésében végzett nagyértékű munkáját minden fiatal méltán irigyelheti. Ebben a köszöntőben nem a kvantumelméletben, nem a neutrínók csodálatos világában elért eredményeiről szeretnék írni, hanem arról, hogy mit tett ő, mint közéleti ember az alkotó tudás fontosságának elismertetéséért, a tudás átadásának, vagy ahogy mondani szokás: az oktatás korszerűsítéséért.

Felismerte, hogy a fizika és a többi tudomány (kémia, biológia stb.) természetes összefonódottsága miatt új módszerekre van szükség a fizika tanításában, s felismerését alkotó cselekvés kísérte. Kiváló középiskolai tanárokkal együttműködve, kötetek sorozatában mutatta be, hogyan valósítható meg a fizika iskolai oktatásának általa elképzelt modernizációja. A IUPAP Oktatási Bizottságában, annak alelnökeként számos nemzetközi konferenciát, tanácskozást szervezett az új szemlélet elfogadtatása, továbbfejlesztése érdekében. Könyveket írt a művelt olvasóknak, hogy szeretni, becsülni, és érteni tudják a fizikát, tágabb értelemben a tudományt.

Velem együtt sokan vallják, hogy a fizika fontos és lebilincselően érdekes, új eredményeinek magyar nyelven történő elterjesztésében meghatározó szerepet játszik a havonta megjelenő Fizikai Szemle, amelynek szerkesztésében a munka oroszlánrészét Marx György végzi évtizedeken keresztül kiemelkedő igényességgel. Túlzás nélkül állíthatom: az, hogy a Fizikai Szemle ma is létezik, azt az ő fáradságos munkájának köszönhetjük. A Fizikai Szemle azon túlmenően, hogy cikkei nagyszerű olvasmányt nyújtanak, sajátos kohéziós erőt jelent a magyar fizikusok, főként a fizikatanárok között, s ennek jelentősége felbecsülhetetlen. E kohéziós erő hatósugara messze túlterjed az ország határain. Egyszer Wigner Jenő mondta, hogy kedvenc olvasmánya a Fizikai Szemle. Marx György tudja, hogy mit jelent ez a folyóirat a határainkon túl élő magyar fizikusok számára, és ez tükröződik a Szemle minden számában. Köszönet érte.

Ha vonzó, értékes és kellemes hangulatú délutánokra akarok gondolni, akkor ezek a csütörtöki Puskin utcai "teák", amelyeknek házigazdájaként - és sokszor előadójaként ­ Marx György felejthetetlen élményben részesíti azokat, akik ellátogatnak ezekre a találkozókra. Az előadók között éppen úgy előfordulnak Nobel-díjasok, mint fiatal kutatók, egyetemi hallgatók és középiskolai tanárok is szólhatnak eredményeikről. Aligha lehet túlbecsülni a témaválasztás sokszínűségében rejlő vonzerőt: a részecskefizika, a statisztikus fizika, a kozmikus fizika aktuális kérdései mellett izgalmas előadásokat hallgathatunk a nukleáris energetika, a környezetvédelem, a modern genetika, a tudomány- és oktatáspolitika nagy vitákat kiváltó problémáiról is. Ezek a délutánok új gondolatokat iniciálhatnak, és mutatják az alkotó munka szépségeit, legyen szó a sivatagi homok mozgásáról, vagy a legújabb neutrínó-kísérletekről.

Marx György tudja, hogy a tudomány, a fizika fő sodrásában maradni, a világméretű rohanásban újat teremteni, csak akkor lehet, ha minden lehetséges módon ápoljuk, erősítjük a különböző országok fizikusaival a tudományos és baráti kapcsolatokat. Nagy elismerés illeti Őt azokért a gyümölcsöző kapcsolatokért. amelyeket a világ különböző országaiban élő, kiváló fizikusokkal kiépített, s főként azokért, amelyeket a magyar származású és magyarságukat valló tudósokkal alakított ki. Ebben ő a példakép.

Bevallhatom, hogy négy évtizedes ismeretségünk során mindig nagy csodálattal szemléltem Marx György kristálytiszta logikájának, különleges lényeglátási képességének, lelki fegyelmezettségének megnyilvánulásait, de legnagyobb hatást azzal gyakorolt rám, hogy fizikusként - szigorúan belső meggyőződéséből eredően - felelősséget vállalt és vállal a haza és - nem túlzás -- az emberiség jövőjét érintő nagy kérdésekben. Elméleti fizikusként kiváló szakemberré képezte ki magát a radioaktív sugárzások élettani hatásainak megítélésével, a nukleáris reaktorok energetikai hasznosításával kapcsolatos kérdésekben, s ezen tudás birtokában végez felvilágosító munkát, és folytat küzdelmet az egyre terjedő, divatos, de meg nem alapozott "atomenergia-ellenességgel" szemben. Támogatója és tevékeny résztvevője annak a munkának, amit középiskolások bevonásával végeznek az ország különböző részein lévő lakások radon-koncentrációjának feltérképezése és az adatokból levonható következtetések megalapozása érdekében. Ezeken túlmenően nagy figyelmet fordít arra, hogy a Földet érő globális hatások okairól, és kezelésük lehetséges módozatairól a fizikusi gondolkodásmód tárgyilagosságával tájékoztassa a tudomány iránt érdeklődő közvéleményt.

Marx György régen felismerte, hogy mik azok a tényezők, amelyek a világ, s benne hazánk jövendőjét alapvetően befolyásolják. Tudja, és hirdeti, hogy ezek között korunkban az emberi erőforrás minősége a meghatározó. Emiatt harcol azért, hogy a nemzeti jövedelemből a közoktatásra fordított összeg érje el a nyugat-európai átlagot, hogy a tanítást, a tanulást és a tudást tisztelet és megbecsülés övezze, hogy a tehetség kibontakozását segíteni nemzeti ügy legyen. Az emberi erőforrás minőségét javítani csak akkor lehet, ha van kontinuitás a múlt valódi értékeinek megbecsülése és a jelenben folyó alkotó munka elismerése között. Marx György tudja, hogy hirdetni kell: büszkék lehetünk azokra az eredményekre, amelyekkel a magyar tudósok és mérnökök gazdagították a tudományt és a technikát, és ő maga sokat tett azért, hogy a fiatal nemzedék tagjai megismerhessék ezeket az eredményeket.

Ma, amikor országunk aggasztóan nehéz helyzetben van, amikor az egész világban, s így nálunk is értékrendek, életviteli módok változnak, amikor a bizonytalanság érzete és a jövőkép hiánya sokakat hoz válságos helyzetbe, különösen fontos, hogy a ráció és a jobbító érzelem eszközeivel hirdessük: van erőforrásunk, s ez az erőforrás a tudás, az alkotó munka. Erre tanít bennünket Marx György, akinek kívánom., hogy még sok-sok éven át jó egészségben folytassa azt a nagyszerű tevékenységet, amellyel oly sok hasznot hozott ennek a hazának.