Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1996/10. 355.o.

KEZDETI TAPASZTALATAINK KÖZPONTI IDEGRENDSZERI PET VIZSGÁLATOKKAL

Csiba László, DOTE Neurológiai és Elmegyógyászati Klinika, Debrecen
Gulyás Balázs, Karolinska Insitut, Laboratory for Brain Research at PET Stockholm
Trón Lajos, DOTE PET Centrum, Debrecen

A Pozitron Emissziós Tomográfia 1,5 évvel ezelőtt történt bevezetése a DOTE diagnosztikai fegyvertárába valóban forradalmi változást jelentett. Senki sem várta a vizsgálóeljárástól, hogy a központi idegrendszer rutin jellegű vizsgálóeljárása lesz. Ez nemcsak azért nem volt várható, mivel a vizsgálóeljárás rendkívül drága, hanem azért sem, mert a PET indikációs területe meglehetősen szűk. A daganatok rutin diagnosztikájában ugyanis megfelelő találati pontossággal használhatók a komputerizált tomográf (CT), a különböző ultrahang készülékek, illetve az MRI vizsgálat. A PET vizsgálat segítségével azonban minőségileg más diagnosztikus eszköz jutott a kezünkbe. A hagyományos vizsgálóeljárásokkal ugyanis morfológiai eltéréseket tudunk diagnosztizálni (például computer tomográfia), de az agy anyagcseréjével kapcsolatos vizsgálatokra a CT nem megfelelő (legalábbis a hagyományos formája), ilyen vizsgálatok végzésére csak bizonyos speciális SPECT, MRI technikák és főleg a PET alkalmasak. A PET további nagy előnye, hogy segítségével a különböző receptorok is vizualizálhatók. A vizsgálatok bevezetése az orvosi diagnosztikát a központi idegrendszeri betegségek három területén segítette.

1. ábra
1. ábra Az ország különböző ideggyógyászati, idegsebészeti és psychiátriai osztályairól PET vizsgálatra küldött betegek és diagnózisuk.

2. ábra
2. ábra A DOTE Ideggyógyászatról, Idegsebészetről, illetve Psychiátriáról PET vizsgálatra küldött betegek és diagnózisaik.

Dementiák. Az átlagos élettartam meghosszabbodásával az időskori vagy az időskor előtt jelentkező elbutulás világszerte az orvostudomány egyik legnagyobb problémájává vált. A dementia okát, illetve jellegét azonban korántsem könnyű mindig tisztázni. A PET segítségével az agy anyagcseréje vizsgálható, ez az egyes dementia típusokban jellegzetesen változik, ennek alapján a dementia, illetve annak típusa megbízhatóbban diagnosztizálható.

Tumorok. Az agydaganatok az összes daganatok körülbelül 1 %-át teszik ki. Diagnosztizálásuk a CT illetve MRI segítségével rendkívül sokat javult, de a terápiában viszonylag szerény a fejlődés. Modern eljárások (ultrahang-vezérelt beavatkozások) mellett továbbra is a besugárzás az egyik legfontosabb terápiás eljárás bizonyos daganatfajtákban. A besugárzások után azonban nagyon gyakran kiújulással számolhatunk. Pusztán a CT vizsgálat alapján nem lehet mindig eldönteni, hogy a koponyán belül talált idegen szövet a besugárzás elpusztult maradéka, visszamaradt élő tumorszövet, illetve tumorrecidiva, mely újabb kezelést igényel. Az 18F-deoxy-glukóz segítségével eldönthető, hogy a vizsgált szövetszaporulat elpusztult szövet-e vagy kiújult/visszamaradt daganat. A PET vizsgálatnak tehát ezekben az esetekben nemcsak diagnosztikus hanem terápiakijelölő szerepe is van.

Epilepsziák. Magyarországon az epilepsziások száma körülbelül 80-100 ezer. A epilepsziások jelentős része, körülbelül 20-30 %-a terápia-rezisztens, a hagyományos gyógyszerekkel a rosszullétek nem szüntethetők meg, a halmozódó rosszullétek ráadásul további epilepsziás fókuszokat generálhatnak, a központi idegrendszer tovább károsodik. Bizonyos körülmények között (elsősorban halántéklebeny epilepsziában) és bizonyos epilepszia típusokban (parciális komplex) az epilepsziás fókusz műtétileg eltávolítható. Az epilepsziás működészavar diagnosztizálásában a hagyományos EEG nem mindig segít, még a fejlettebb formájában, az agykéregről való direkt elvezetések technikájával sem. PET segítségével a rohamok közötti (interictalis), illetve a rohamok alatti anyagcsere-változásokat ki lehet deríteni, tehát PET vizsgálattal az epilepsziás Fókusz biztosabban lokalizálható. A PET tehát egyes epilepsziafajtákban a további terápiát alapvetően meghatározó diagnosztikus eszközzé vált.

Az 1. ábrán az ország ideggyógyászati, idegsebészeti és psychiátriai osztályairól az elmúlt 1,5 év alatt PET vizsgálatra küldött betegek számát láthatjuk. A rövidítések a következőket jelölik. SAV: subarachnoidealis vérzés, az agyvérzések egyik fajtája. Az agyat ellátó erek valamelyikén tágulat alakul ki, ez megreped és az agyat vérömleny veszi körül esetleg az agykamrákat is kitöltve vagy az agyállományt roncsolva. TIA: átmeneti agyi keringési zavar. SLE: systemás lupus erythematosus, több szervet érintő, esetenként a központi idegrendszert is károsító immunbetegség. A 2. ábrán a Debreceni Orvostudományi Egyetem Ideggyógyászati, Idegsebészeti és Elmegyógyászati Klinikája által küldött betegeket és feltételezett diagnózisait mutatjuk be. A két ábra alapján látható, hogy a betegek körülbelül 2/3-a nem debreceni volt (tehát a PET program keretein belül valóban az egész ország területéről vizsgáltunk betegeket). Az is jól látható, hogy az országból 186 beteg vizsgálatát végeztük el központi idegrendszeri betegség miatt, és közülük csak 75 volt a debreceni beteg. Ezek a számok egyértelműen igazolják, hogy a debreceni klinikák nem sajátítják ki a PET vizsgálati lehetőségeket. A betegek több mint 90 %-át dementia, tumor vagy epilepszia miatt vizsgáltuk. A dementia esetében diagnosztikus, tumorosok vizsgálatakor terápiás következménye volt a PET vizsgálatoknak (műtéti beavatkozás, irradiáció ismétlése vagy konzervatív terápia), epilepsziásoknál pedig a terápia megválasztására kerestük a választ. A PET vizsgálatokkal kapcsolatos igények meghaladják a lehetőségeket. A ténylegesen vizsgálatra kerülőket az ország vezető szakembereiből álló bizottság választja ki, a betegeket - amennyiben szükséges - a vizsgálat időtartamára az Orvostudományi Egyetem klinikáin helyezzük el. Noha az elmúlt időszakban a fejlődés rendkívül gyors és dinamikus volt, a vizsgálati lehetőségek bővítése és az OEP (Országos Egészségügyi Pénztár) támogatás fokozása feltétlenül szükséges lenne.