Bevezető

FEJŐS PÁL a húszas években - Kertész Mihály, Korda Sándor és még sok más magyar filmes példáját követve - elhagyta hazáját, hogy Amerikában próbáljon szerencsét. Egy ideig velük párhuzamosan haladt a siker felé, de mikor felért a csúcsra ráébredt, hogy nem ezt kereste, Hollywood túl nagy árat kért a hírnévért: a művészi szabadságot. Pályája visszakanyarodott Európába. Néhány jelentős, Magyarországon és Ausztriában forgatott film után Dániában újabb alkotói válságon esett át, kiábrándult a stúdióban forgatott filmekből. Ettől kezdve Afrikában, Távol-Keleten, Dél-Amerikában dolgozott, elsősorban dokumentumfilmeket készített az ott élő népekről. Később a filmezést is abbahagyta, életének utolsó húsz esztendejében antropológiai kutatással, tudományszervezéssel foglalkozott.
Első amerikai filmje, a Last Moment kritikusai szerint ha több filmet már nem csinál, akkor is helye van az egyetemes filmtörténetben. Ez a film sajnos elveszett, de az utána készített filmekkel, Nagyváros mostohái, Broadway, A szerelmes ördög, Tavaszi zápor, Ítél a Balaton, Mégis szép az élet, Egy marék rizs végleg beírta nevét a filmtörténetbe. A Magyarországon készített hangosfilmjei, a Tavaszi zápor és az Ítél a Balaton - melyek a harmincas évek magyar filmgyártásának csúcsteljesítményei -, kritikai elismerésben részesültek, de közönségsikert nem arattak, s Fejős művészi törekvése nem talált hazai követőkre.
A hatvanas években Molnár István terjedelmes tanulmányban hívta fel a figyelmet munkásságára, Magyarországon forgatott hangos filmjeire, s egy Fejős monográfia készítését tervezte. 1967-ben - valószínűleg az ő javaslatára -, a pécsi filmszemlén is megemlékeztek Fejős Pálról a filmarchívum gyűjteményében található filmjeiből összeállított retrospektív sorozattal. Ugyanebben az évben a Filmkultúra Premier Plan rovatában is megjelent több visszaemlékezés, melyek elé Philippe Haudiquet írt bevezetőt, kinek a következő évben Párizsban jelent meg Fejős tanulmánya, mely azóta is a legtöbbet idézett, legérzékenyebben megírt pályakép. Sajnos Molnár monográfiája nem készült el. Fejős Pálról az egyetlen önálló kötet Amerikában látott napvilágot. J. W. Dodds Fejős életrajza, The Several Lives of Paul Fejos 1973-ban jelent meg.
Fejős filmjeit, melyek továbbra is foglalkoztatják a filmeseket, a világ legkülönbözőbb pontján, a mai napig rendszeresen vetítik. 1978-ban Angliában rendeztek filmjeiből retrospektív sorozatot, 1979-ben pedig Németországban, ahol ebből az alkalomból a Filmkritik című folyóirat külön számot szentelt Fejős Pálnak. Magyarországon 1985-ben az Ítél a Balaton előkerülése és bemutatása szolgáltatott újabb apropót, hogy megemlékezzen róla a magyar sajtó. Születésének századik évfordulóját, melyet itthon elfelejtettünk, Taorminában (1997) és Göteborgban (1998) retrospektív filmsorozattal ünnepelték meg. 2004 tavaszán Rómában, az Európai Unióhoz csatlakozó országok filmfesztiválján a magyar programban Fejős filmeket vetítettünk, 2004 októberében pedig Bécsben, a Viennálén tervezik Fejős valamennyi hozzáférhető filmjének bemutatását, s ebből az alkalomból egy Fejős kötetet is megjelentetnek.
A Filmspirál e számában filmtörténeti, filmesztétikai és néprajzi tanulmány mutatja be Fejős Pál magyarországi tevékenységét a némafilm korszakban és 1932-es hazatérésekor. Közli Fejős Pál Magyarországon megjelent írásait, melyekből az olvasó a hazai és amerikai filmgyártás viszonyai mellett bepillantást nyerhet Fejős kevéssé ismert távol-keleti dokumentumfilm-rendezői és tudományos tevékenységébe is. Ezen kívül az Ítél a Balaton szüzséje, a Tavaszi zápor bemutatója után megjelent filmregény, korabeli kritikák és kortársak visszaemlékezései olvashatók a kötetben. Ez a szám sem pótolja természetesen a hiányzó magyar nyelvű monográfiát, de reméljük sok eddig ismeretlen információt talál benne az olvasó.

2004. szeptember

A szerkesztő