A m. kir. belügyminiszternek 255.000/1924. B. M. számú körrendelete.

A m. kir. minisztérium által a nyilvános előadásra szánt mozgóképek, valamint azok bel és külföldi forgalmának hatósági ellenőrzéséről kibocsátott 4.300/1924. M. E. sz. rendelet végrehajtása.

(Valamennyi vármegye Alispánjának, a m. kir. állami rendőrség budapesti
és valamennyi kerületi Főkapitányának.
)
A m. kir. minisztérium által a nyilvános előadásra szánt mozgóképek, valamint azok bel és külföldi forgalmának hatósági ellenőrzéséről kibocsátott 4.30/1924. M. E. számú rendeletének1 végrehajtása tárgyában a következőket rendelem:

I. Fejezet.

Általános rendelkezések.

1. §. A belföldön vagy külföldön előállított mozgóképek nyilvános előadása, valamint a belföldön előállított mozgóképek külföldre való kivitele a 4.300/1924. M. E. számú rendeletben, valamint a jelen rendeletben megszabott hatósági ellenőrzés alá esik.

Az ellenőrzés arra irányul, hogy a mozgóképek tárgya, cselekménye, irányzata vagy előadási módja és pedig akár egészében, akár pedig egyes részeiben a fennálló jogszabályokba és közrendbe, vagy a közerkölcsökbe ne ütközzék, a nemzeti állameszmét, vagy az államnak más állammal való viszonyát ne sértse, vagy ne veszélyeztesse.

A mozgóképek belföldi forgalma, úgyszintén a külföldről behozott mozgóképek annyiban esnek
hatósági ellenőrzés alá, amennyiben olyan mozgóképet, amelyet a hatóság a jelen rendeletben megszabott módon nem ellenőrzött, nyilvánosan előadni nem szabad.

A 4.300/1924. M. E. számú rendeletnek, valamint az e rendeletnek a mozgóképek nyilvános előadására vonatkozó rendelkezései a mozgóképeknek egyesületekben (kaszinók, klubok, társaskörök stb.), valamint tudományos vagy ismeretterjesztő intézmények körében való előadására is kiterjednek és azokat ott is megfelelően alkalmazni kell.

A nyilvánosan bemutatni szándékolt mozgóképek hirdetésére szolgáló ún. állóképek, vagyis a mozgókép egyes jeleneteiről készült fényképek és képes hirdetések (kliséplakátok, színes plakátok, ismertetések stb.) a sajtóról szóló 1914: XIV. t.-c. egyes rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában 1922. Évi április hó 4-én 56.203/1922. B. M. szám alatt kiadott rendelet2 értelmében az ott megjelölt hatóságok ellenőrzése alá esnek.

1) B. K. 1924. évf. 619. lapon.

2) B. K. 1922. évf. 831. és 945. lapon.
A mozgókép megvizsgálása után hirdetési célokra semmiesetre sem használhatók fel olyan képek, vagy jelenetek, amelyeknek a képszalagból való eltávolítását (kivágását) az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elrendelte. E rendelkezés megszegését az e rendelet 23. §-a alapján kell büntetni.

2. §. Az e rendelet 1. §-ának első bekezdésében említett mozgóképek előzetes hatósági vizsgálatát az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság (O. M. B.) teljesíti.

A bizottság tagjait a belügyminiszter nevezi ki.

A bizottság áll: az elnökből, helyettes-elnökből, a szükséges számú alelnökökből (ügyvezető alelnök), a jegyzőkből, valamint a miniszterelnök, a belügy-, a pénzügy-, a kereskedelemügyi, a vallás- és közoktatásügyi, az igazságügyi, a honvédelmi, a népjóléti és munkaügyi, a külügyminiszter képviselőiből, továbbá a mozgóképüzem-engedélyesek, valamint a mozgóképipari érdekeltség (mozgóképgyárosok, filmkölcsönzők, színpadi szerzők, színészek, szakhírlapírók, valamint a társadalmi élet szakértő kiválóságai) köréből kiválasztott szükséges számú tagokból.

Az irodai tennivalók ellátására szükséges kezelő személyzet tagjait az elnök saját hatáskörében fogadja fel és bocsátja el.

A bizottság tagjainak kinevezése tárgyában a 4.300/1924. M. E. sz. rendelet 2. §-ának harmadik bekezdésében nyert felhatalmazás
alapján a bizottság elnökének meghallgatásával külön intézkedem.

A bizottság elnökének, helyettes-elnökének, alelnökeinek, jegyzőinek és tagjainak megbízatása három évre szól, de ez a 4.300/1924. M. E. sz. rendelet 2. §-a alapján három éven belül is bármikor visszavonható. (...)

4.§. A belföldön vagy a külföldön előállított mozgóképeket nyilvánosan előadni, valamint a belföldön készült mozgóképeket külföldre kivinni csakis az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság engedélyokirata alapján szabad.

Az első bekezdésben említett mozgóképeknek hatósági megvizsgálását az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnökéhez írásban benyújtandó kérelemmel kell kérni.

A belföldön előállított mozgókép vizsgálatát tudományos, vagy ismeretterjesztő intézmények és egyesületek, továbbá szabályszerű iparengedéllyel rendelkező belföldi filmipari vagy filmkölcsönző vállalatok kérhetik.

A külföldről származó mozgóképek megvizsgálását hatóság, vagy annak felügyelete alatt álló közcélú ismeretterjesztő intézmény valamint az a szabályszerű iparengedéllyel ellátott filmkölcsönző vállalat kérheti, amelyik a kizárólagos előadási jogot megszerezte, illetőleg a mozgókép behozatalára engedélyt nyert.

Ez utóbbi két bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a kizárólagos előadási jogot illetőleg a behozatali engedélyt nyert személynek azt a jogát, amellyel ezt másra átruházhatja.

A bizottság (elnök) nem vizsgálhatja, hogy a bemutatott mozgókép előadási joga a folyamodót megilleti-e, azonban olyan esetben, ha a bemutatott mozgóképet, vagy ahhoz hasonló című vagy tárgyú mozgóképet korábban már megvizsgált, erre a folyamodót figyelmeztetheti és az ily figyelmeztetést az engedélyokiratba is belefoglalhatja.

II. Fejezet.

A bizottság működésének
szabályai.

5. §. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság működését és ügykezelését - a fennálló jogszabályok keretén belül - az elnök vezeti.

Az elnök intézkedik az albizottságok megalakítása, a tisztviselők munkakörének megállapítása, a tagok behívása, valamint a szakértők meghívása, a mozgóképek megvizsgálására vonatkozó kérdések kiosztása és a vizsgálat határidejének kitűzése tekintetében. Képviseli a bizottságot a hatóságok és más személyekkel szemben, a bizottság határozatait, intézkedéseit, valamint az engedélyokiratokat aláírja. Intézkedik a segéd- és kezelőszemélyzet díjazása kérdésében. Jogosult a mozgóképek nyilvános előadásának hatósági ellenőrzésére vonatkozólag érvényben levő jogszabályok betartását személyesen ellenőrizni, nemkülönben az ellenőrzés gyakorlásával a bizott
ság egyes tagjait megbízni. A bizottság tagjai az ily megbízást kötelesek teljesíteni.

A természeti felvételek (tájképek), az alkalmi eseményekről felvett mozgóképek (revue) és hirdetések céljait szolgáló mozgóképek nyilvános előadását, nemkülönben az ilyen mozgóképeknek külföldre való kivitelét egyéni felelősségére saját hatáskörében is engedélyezheti.

Az elnököt akadályoztatása esetén a helyettes-elnök, ennek akadályoztatása esetén pedig az alelnökök kinevezésük sorrendjében helyettesítik.

6. §. Mozgókép előzetes hatósági megvizsgálására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a mozgókép címét és esetleges alcímeit;

b) a külföldről származó képeknél az eredeti címet és esetleges alcímeit;

c) lehetőleg a szöveg (scenárium) írójának nevét;

d) az eredeti regény, színdarab stb. után készült mozgóképeknél lehetőleg a forrást képező regény vagy darab címét és szerzőjének nevét;

e) az előállító gyár megnevezését, a gyártási helyet és lehetőleg a gyártás időpontját;

f) a kérelmező nevét (cégét) és pontos lakcímét (üzleti telep-helyét);

g) a felvonások (tekercsek) számát;

h) a kép hozzávetőleges hosszát;

i) szükség esetén annak megjelölését, hogy a folyamodó a mozgóképet milyen foglalkozású és életkorú nézőközönség előtt kívánja bemutatni;

j) a belföldön gyártott és külföldre kivinni szándékolt mozgóképeknél ezeken kívül az illető ország megnevezését, ahova a kivitelt tervezi;

k) hány engedélyokiratpéldány (másolat) kiállítását kéri.

A bizottság elnöke az előbbi bekezdés b), c), d), e) pontjaiban felsorolt adatok bejelentése alól indokolt esetben kivételesen felmentést adhat, kiváltképen a közintézmények által bemutatni szándékolt oktató irányzatú mozgóképeknél, valamint más indokolt esetben is, ha a kérelmező valószínűvé teszi, hogy az illető adat nem tudható meg. (...)

7. §. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság a nyilvános előadásra és a külföldre való kivitelre szánt mozgóképeknek előzetes vizsgálatát az elnök által kijelölt egyelőre két - a szükségeshez képest esetleg több - legalább négy-négy tagból álló albizottság útján gyakorolja.

Az albizottságokat akként kell összeállítani, hogy azok mindegyikében az a miniszter okvetlenül képviselve legyen, amelynek ügykörét a mozgókép különösen érinti.

Az albizottság ülésén a bizottság elnöke, vagy az általa kijelölt egyik alelnök elnököl.

Az elnök a mozgókép megvizsgálására irányuló kérelmet és mellékleteit átvizsgálja s amennyiben az kellően fel van szerelve és nem olyan természeti felvétel (tájkép)
vagy alkalmi eseményekről felvett, avagy hirdetés céljait szolgáló mozgókép, amelyet saját hatáskörében is jogosult engedélyezni, a beérkezés sorrendjében az illetékes albizottságnak megvizsgálás végett kiosztja.

A bizottság alelnöke (...) ameny-nyiben szükségét látja, a vizsgálathoz a bizottságon kívül álló szakértőket is meghívhat. (...)

8. §. Az albizottság határozatképességéhez az elnökön kívül legalább 2 tag jelenléte szükséges. (...)

A vizsgálatnak ki kell terjednie a képre, a címre, az esetleges alcímekre, a magyarázó szövegrészekre (levelek, táviratok stb.), valamint az esetleges szkeccsrészek színpadi részeire.

Ha a mozgóképről több példány készül, vagy több példány kerül forgalomba, közülök rendszerint csak egyet kell előzetesen megvizsgálni. Ha azonban a sokszorosított példányok azonosságában kétely merül fel, az összes példányok vizsgálat alá vonhatók.

Az albizottság elnöke a mozgóképnek az albizottság tagjai, valamint az esetleges meghívott szakértők előtt való levetítését rendeli el. Ha a levetítés megtörténte után a bizottság szakértők véleményének meghallgatását tartja szükségesnek, az elnöknek jogában áll a mozgóképet újból vizsgálat alá venni.

Az albizottság tanácskozásán csak az elnök által behívott albizottsági tagok, valamint az esetleg meghívott szakértők vehetnek részt. A kérelmezőt kívánságára, a határozat meghozatala előtt, meg kell hallgatni. A határozat meghozatalánál azonban csakis az albizottság elnöke és tagjai lehetnek jelen.

9. §. Az albizottság határozatát szótöbbséggel hozza meg, úgy, hogy a szavazást az életkorban legfiatalabb kezdi meg. Szavazategyenlőség esetén az albizottság elnöke dönt. A szakértőknek nincs szavazati joguk.

A határozatban az engedély megadását, vagy megtagadását kell kimondani. Az engedély megadása esetén a határozatban, illetőleg a határozat alapján kiadott engedélyokiratban ki kell tüntetni, hogy a megvizsgált mozgókép:

a) nyilvános előadásra alkalmas-e és ha igen,

b) egyben alkalmas-e arra is, hogy annak előadásához 18 évnél fiatalabbak is bebocsátassanak;

c) kizárólag tudományos, ismeretterjesztő, vagy művészi célok szolgálatában milyen foglalkozású, életkorú és nemű egyének zárt körében adhatók elő, vagy végül

d) a belföldön gyártott mozgókép a külföldre való kiszállításra is alkalmas.

A határozat meghozataláról rövid jegyzőkönyvet kell felvenni.

10. §. Ha a mozgóképet nyilvános előadásra csak egyes részei, vagy egyes jelenetei teszik alkalmatlanná, az albizottság az engedélyt megadhatja, de abban a kifogásolt részeknek, vagy jeleneteknek kivágását el kell rendelni.

A kifogásolt részeket, vagy jele
neteket az ellenőrzés céljából az engedélyokiratban pontosan meg kell jelölni.

A kifogásolt részeknek, vagy jeleneteknek kivágását a folyamodó teljesíti és a mozgóképnek valamennyi példányából kivágott részeket az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságnak beszolgáltatni köteles. Az engedélyokiratot a kivágott részek beszolgáltatásáig vissza kell tartani.

A beszolgáltatás megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben folyamodó abbeli nyilatkozatának is benn kell lennie, hogy az illető mozgókép összes kivágni rendelt részeit hiánytalanul beszolgáltatta, és ezt a folyamodóval alá kell íratni.

Amennyiben a folyamodó a kifogásolt részeket az engedélyokirat keltétől számított harmincs napon belül be nem szolgáltatja, az engedélyokirat hatályát veszti.

A külföldről behozott mozgóképek kivágott részeit a külföldre való visszaszállítás alkalmával, a folyamodó kérelmére ki kell szolgáltatni.

11. §. Az engedélyt meg kell tagadni, ha a vizsgálatra bemutatott mozgókép tárgya, cselekménye vagy irányzata:

a) fennálló törvénybe, vagy rendeletbe ütközik;

b) az állambiztonságot, vagy az államnak más állammal való viszonyát veszélyezteti vagy sérti;

c) nemzeti állam eszméjével ellenkezik;

d) az állam, a véderő, vagy a ható ságok (hatósági közegek) tekintélyét sérti;

e) a közrendet, közerkölcsiséget, vagy a jó ízlést sérti;

f) a vallási érzület megsértésére alkalmas.

Az engedély megtagadását röviden meg kell indokolni.

Ha az említett szempontokból kifogás alá eső mozgókép egyébként tudományos, ismeretterjesztő vagy művészi értékkel bír, folyamodó kérelmére az albizottság annak bizonyos szakkörök előtt való előadhatását kivételesen megengedheti. Ebben az esetben azonban pontosan meg kell állapítani, hogy a kérdéses mozgókép milyen élethivatású, milyen korú és milyen nemű nézőközönség körében mutatható be.

Ha a bizottság (elnök) úgy találja, hogy a bemutatott mozgókép címe, tárgya, vagy kiállítása ízléstelen, túlhajtott, vagy a tisztességtelen verseny határait eléri, erre folyamodót figyelmeztetheti és a figyelmeztetést az engedélyokiratba is belefoglalhatja.

Már az előzetes vizsgálat megejtését is meg lehet tagadni az olyan mozgóképtől, amelynek nincs címe, vagy amelynek részletei, vagy jelenetei magyarázó szöveggel ellátva nincsenek.

Az albizottság a szemrontó, vagy hibás mozgóképek (esős, service, rosszul összeragasztott példányok stb.) vizsgálatát félbeszakíthatja és az engedély megadását megtagadhatja. Megtagadhatja ezenfelül olyan mozgókép engedélyezését is,
amelynek magyarázó szövegrésze, vagy esetleges szkeccsrészeinek szövege magyartalan.

13. §. A tizennyolc ével aluli ifjúság előtti előadásra nem lehet engedélyezni az olyan mozgóképet, amelynek tárgya, vagy cselekménye, avagy ezek egyes részei a serdülő fiatalság lelkületét, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsan befolyásolhatják, avagy képzeletük szertelen felcsigázására alkalmasak.

14. §. Az előadási vagy kiviteli engedélyt megtagadó határozat ellen a folyamodó a határozat közlését követő naptól számított 15 napon belül az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságnál benyújtandó és a belügyminiszterhez intézett egyfokú fellebbezéssel élhet

Az engedély megadása, vagy megtagadása ellen a bizottság működésében részt vett és a 4.3000/1924. M. E. számú rendelet 2. §-ában megjelölt minisztériumi képviselők bármelyike, ideértve a belügyminisztériumot képviselő elnököt is, külön véleményt jelenthet be, amelynek a fellebbezéssel egyenlő hatálya van. Az engedély megadás ellen benyújtott ilyen különvélemény halasztó hatállyal bír és annak érdemleges elbírálásáig a mozgóképet nem szabad nyilvánosan bemutatni.

A fellebbezés elbírálásánál a mozgókép előttem, illetőleg megbízottam előtt újból bemutatandó és e bemutatás alkalmával az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság Elnöke, avagy az elsőfokon eljárt albizottság elnöke, nemkülönben az esetleg meghívott szakértő lehet jelen. A fellebbező kívánságára meghallgatható.

15. §. Az engedélyokiratnak tartalmaznia kell:

11. az iktató számot és sorszámot;

12. az engedélyes nevét, foglalkozását (cégét) és pontos lakcímét (üzleti telephelyét);

13. a mozgókép címét, esetleges alcímeit;

14. a szöveg (scenárium) írójának nevét;

15. a mozgóképet előállító cég megnevezését, a gyártási helyet és lehetőleg a mozgókép előállításának idejét;

16. a mozgókép hosszát;

17. a mozgókép tárgyát;

18. a mozgókép felvonásonkinti rövid tartalmát;

19. feliratokat (kísérő szöveget);

10. az engedélyezés szövegét, az esetleges külön korlátozásokkal vagy kikötésekkel (kivágások, átalakítások) együtt;

11. az engedélyek lejáratának napját;

12. a keletet, a bélyegzőt és az aláírást.

A felsorolt adatok közül az engedélyokiratba nem kell felvenni azt az adatot, amelynek bejelentése alól a bizottság elnöke az e rendelet 6. §-ának második bekezdése alapján felmentést adott.

16. §. Az engedélyokirat kiállításától számított három évig az ország egész területén érvényes.

Az e rendelet életbeléptét meg
előzően érvényben volt rendeletek alapján kiadott azok az engedélyokiratok, amelyek érvényességének határideje még nem járt le, a határidő lejártáig átmenetileg továbbra is érvénybe maradnak.

A kiadott engedélyokirat bármikor visszavonható, vagy módosítható, ha utólag derül ki, hogy a mozgókép nyilvános előadásra vagy külföldre való kivitelre alkalmatlan és az engedély megtagadása, vagy felnőttek részére, vagy pedig tudományos, ismeretterjesztő, avagy művészi célok szolgálatában zártkörű bemutatásra való korlátozás lett volna indokolt. Ez a rendelkezés az előbbi bekezdésben említett az e rendelet életbeléptét megelőzően kiadott és még érvényben levő engedélyokiratokra is kiterjed.

Ha az illetékes elsőfokú rendőrhatóság a helyi viszonyok által nyomósan indokolt rendkívüli esetekben a mozgóképnek bemutatását feltétlenül aggályosnak tartja, a bemutatás ideiglenes felfüggesztését személyes felelősségére kivételesen elrendelheti, köteles azonban erről az indokok közlése mellett a legrövidebb úton (távbeszélő, távirat) a belügyminiszterhez jelentést tenni, hogy az engedélyokirat érvényben tartása, vagy megvonása, esetleg módosítása ügyében dönthessen. A rendőrhatóság ez esetben azonban a kifogásolt mozgóképszalagot le nem foglalhatja.

Az engedélyokirat visszavonása vagy módosítása a befizetett díjak visszafizetésére jogigényt nem ad.

A három évnél régebben kiadott engedélyokirattal ellátott mozgóképeket, valamint azokat az engedélyezett mozgóképeket, amelyeknek címét, alcímeit, egyes részeit, vagy jeleneteit az engedélyes megváltoztatni kívánja, vizsgálatra újólag be kell mutatni.

A mozgóképen tett bármily változtatás az engedélyokiratot érvénytelenné teszi, és aki ilyen mozgóképet nyilvánosan előad, vagy külföldre kivisz, a jelen rendelet 23. §-a alapján büntetendő.

17.§. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottsághoz benyújtott kérelmeket az iktatókönyvben kell nyilvántartani. A bizottság által megadott engedélyekről azonos nagyságú papírlapon (kartoték) készített külön nyilvántartást kell készíteni, amely ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint az engedélyokirat (15. §.)

A nyilvántartásokba bárki betekintést nyerhet, aki erre vonatkozó érdekét valószínűvé teszi.

18. §. A nyilvános előadásra (1. §. Első bekezdés) alkalmasnak talált mozgóképek engedélyezése tárgyában hozott bizottsági határozatok rövid kivonatát a Belügyi Közlönyben közzé kell tenni. Az engedélyek kivonatát az elnök a szükséghez mérten más hivatalos, vagy egyéb lapokban is közzéteheti. (...)*

III. Fejezet

Vegyes rendelkezések

20. §. Mozgóképek nyilvános előadására öt éven aluli gyermek
egyáltalán, még felnőtt kísérők társaságában sem bocsáthatók be.

A tizennyolc életévüket be nem töltött fiatalkorúakat csak az olyan mozgóképek előadásaira szabad bebocsátani, amelyeket az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság az ifjúság előtti előadásra alkalmasnak talált.

A tizennyolc éves életkor megállapítása hozzávetőleges becslés alapján történik.

A mozgóképüzem tulajdonosa, illetőleg a rendelkezéssel megbízott helyettese a 18 éven aluli ifjúság előtti előadásra alkalmatlannak talált mozgóképek előadása alkalmával a bejárat szembetűnő helyén, nemkülönben a pénztárnál is a következő szövegű feliratot tartozik kifüggeszteni:

"Az előadáson tizennyolc évnél fiatalabb egyének nem lehetnek jelen."

Ezt a körülményt egyébként az illető mozgókép előadásának hirdetési céljait szolgáló hirdetményeken is ki kell tüntetni.

21. §. E rendelet rendelkezéseinek megtartását az illetékes rendőrhatóság köteles szigorúan ellenőrizni.

Az ellenőrzésnek különösen ki kell terjednie:

a) a mozgóképek előzetes vizsgálatának megtörténtére, illetőleg arra, hogy a kép engedélyokirattal el van-e látva;

b) az engedélyokiratban esetleg kifogásolt részek, vagy jelenetek kivágásának megtörténtére;

c) a mozgóképeknek, valamint az * A szerkesztő kiemelése összekötő szövegrésznek az engedélyokiratban feltüntetett tartalmára, annak ellenőrzése végett, hogy előadásra alkalmatlannak minősített képek más címen előadhatók ne legyenek, vagy az engedélyezett képek ne legyenek megváltoztathatók;

d) arra, hogy a 18. éven aluli fiatalkorúak csakis olyan előadásokon vehessenek részt, amelyeket az engedélyokirat részükre alkalmasoknak minősített (l. 20. §. három bekezdést) és végül

e) hogy a tudományos, ismeretterjesztő, vagy művészi szempontokból való bemutatásra alkalmasnak minősített mozgóképek előadásain csak az arra jogosultak vehessenek részt. (...)

22. §. Az e rendelet rendelkezéseinek betartását az illetékes rendőrhatóságokon kívül a belügyminiszter igazolt megbízottai, valamint az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottsg elnöke saját szemé- lyében, nemkülönben igazolt kiküldöttei által közvetlenül is jogosult ellenőriztetni.

A kiküldöttet a csatolt minta szerint kiállított igazolványának felmutatása esetén a mozgófényképüzem engedélyese, illetőleg a rendelkezéssel megbízott közege a nézőtérre bebocsátani, az ellenőrzés foganatosítását lehetővé tenni és az engedélyokiratokat felmutatni köteles.

A megbízott intézkedésre nem jogosult, hanem az általa esetleg észlelt szabályellenességekről kiküldőjének tartozik jelentést tenni.

23. §. Aki az e rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza - amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik - kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 100 aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. állami rendőrség működési területén pedig az állami rendőrségnek a hatáskörébe tartozik.

Az elsőfokú rendőri büntető bíróságok az általuk az e rendeletbe ütköző kihágási ügyekben meghozott büntető ítéleteit jogerőre emelkedésük után a m. kir. belügyminiszterhez (rendőri engedélyezési osztályának vezetőjéhez címezve) felterjeszteni, valamint az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság Elnökével közölni kötelesek.

A mozgóképek hatósági ellenőrzése tárgyában kiadott rendeletek rendelkezéseinek súlyos, vagy ismételt megsértése esetén a belügyminiszter a mozgófényképüzem engedélyesétől, a kihágási eljárás során kiszabandó büntetésen felül, a mutatványengedélyt is megvonhatja. A megvonás iránt az illetékes rendőrhatóság, vagy az O. M. B. elnöke indokolt esetben előterjesztést tehet.

24. §. A 4.300/1924. M. E. számú rendelet 15. §-ában foglaltak értelmében a 43../1924. M. E. és a 670/1925. M. E. számú rendeletnek valamint a jelen rendelet 1925. évi április hó 1-én lép hatályba és ezzel egyidejűleg a nyilvános előadásra szánt mozgóképek hatósági ellenőrzése tárgyában kibocsátott összes korábbi rendeletek az alábbi átmeneti korlátozással hatályukat vesztik.

A 4.300/1924. M. E. számú rendelet 7. §-ában és a 12. §-ában, valamint az e rendelet 9. §-ának b) pontjában, a 13. §-ban, a 20. §-ban, valamint a 21. §. d) pontjában az öt éven aluli gyermekek bebocsátásának tilalmára, valamint a fiatalkorúak korhatárának 16 évről 18 évre
történt felemelésére vonatkozó rendelkezések a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyokra tekintettel, egy külön rendelettel megállapítandó későbbi időpontban lépnek hatályba és eddig az időpontig átmenetileg, az e tárgyban érvényben volt 44.965/19184) és az 5.123/1921. B. M. számú rendeletek5) megfelelő rendelkezéseit kell tartalmazni.

Budapesten, 1925. évi február hó 12-én.

Dr. Rakovszky Iván s. k.,

m. kir. belügyminiszter.