a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Közgazdász fórum23. évf. 3. (144.) sz. (2020.)

Tartalom

  • György Ottilia ,
    Madaras Szilárd :

    Tanulmányunk a vállalati együttműködések és üzleti partnerségek típusait vizsgálja egy 2018-as, romániai KKV-k körében végzett, országosan reprezentatív kérdőíves felmérés adatai alapján. Kérdőíves felmérésünk a következő területekre fókuszál: a vállalkozások közötti együttműködések, a stratégiai együttműködések, a beszállítók száma, valamint a beszállítók típusa, együttműködések az állammal és a helyi intézményekkel, valamint a helyi vagy külföldi partnerek előnyben részesítése. Klaszteranalízis és főkomponens- elemzés alapján azonosítottuk a romániai KKV-k leggyakoribb együttműködési alaptípusait, illetve a hosszú távú beszállítókkal szemben támasztott legfontosabb kritériumokat.

    KKV, üzleti partnerségek, vállalkozói együttműködés, beszállítói kapcsolatok.

    JEL kódok: L2, L26, L29.


    This paper studies the types of corporate collaborations and business partnerships based on data collected through a nationally representative survey of Romanian SMEs from 2018. Our questionnaire survey focuses on the following areas: business-to-business cooperation, strategic cooperation, number and type of suppliers, cooperation with the state and local institutions, and the preference for local or foreign partners. We use the cluster analysis and principal component analysis to identify the most common types of cooperation and the most important expectations of SMEs towards long-term suppliers.

    Keywords: SMEs, business partnerships, entrepreneurial cooperation, supplier relations.

    JEL codes: L2, L26, L29.

  • Pop Rebeka-Anna :

    A társadalom fokozódó környezettudatossága a kozmetikai vállalatok gyártási és kommunikációs folyamataira is hatással van, mely következtében növekvő fi gyelmet fordítanak a zöld kozmetikumok kínálatára. A közösségi média lehetővé tette a kozmetikai vállalatok számára, hogy szinte valós időben megoldást kínáljanak a zöld kozmetikumok keresletére és reagáljanak az új fogyasztói trendekre. Jelen tanulmány célja megvizsgálni a közösségi média szerepét a zöld kozmetikumok vásárlási szándékának és magatartásának kialakulásában. A fogyasztók zöld kozmetikai termékek vásárlási szándékát vizsgálva, jelen tanulmány kiterjeszti a tervezett viselkedés elméletét azáltal, hogy megvizsgálja a fogyasztók környezeti tudását és meggyőződéseit, mint a vásárlási magatartás előzményét, valamint a közösségi média hatását ezekre a folyamatokra. Az eredmények alátámasztják a közösségi média jelentős szerepét a fogyasztók zöld kozmetikumok iránti attitűdjére, szubjektív normájára, környezeti tudására és meggyőződéseire, valamint ezen változók hatását a vásárlási szándék és magatartás kialakulására.

    Kulcsszavak: zöld kozmetikumok, tervezett viselkedés elmélete, közösségi média, környezeti tudás, vásárlási szándék.

    JEL kódok: M30, M31, M37.


    The growing environmental awareness of the society also aff ects the production and marketing processes of cosmetic companies, therefore increasing attention is paid to the supply of green cosmetics. Social media have enabled cosmetics companies to meet the demand for green cosmetics in real time and respond to new consumer trends. The primary aim of the study is to investigate the role of social media in shaping the consumers’ purchase intention and behaviour toward green cosmetics. In investigating consumers’ intention to purchase green cosmetics, this study extends the Theory of Planned Behaviour by including environmental knowledge and beliefs as the antecedents of purchase behaviour and the role of social media in these processes. The fi ndings support the signifi cant role of social media in consumers’ attitude formation, subjective norms, environmental knowledge and beliefs toward green cosmetics, and the impact of these variables on green purchase intention and behaviour.

    Keywords: green cosmetics, theory of planned behaviour, social media, environmental knowledge, purchase intention.

    JEL codes: M30, M31, M37.

  • Schmuck Roland :

    Az üzleti modellek defi níciója a közgazdaság-tudományi szakirodalomban nem egységes. A kutatás célja a leggyakrabban használt üzleti modell defi níciók bemutatása, és ezek szintetizálása egy olyan üzleti modell defi nícióba, amely megfelel a főbb szakirodalmi forrásoknak. A kutatás módszere az üzleti modellek szakirodalmának részletes áttekintése és a legelterjedtebb üzleti modell defi níciók tartalmi elemzését követően azok affi nitás-diagrammal való elemzése, mely során meghatározásra kerülnek az üzleti modell defi níciók leggyakoribb elemei. Ezek alapján egy olyan üzleti modell defi níciót fogalmazok meg, amely ötvözi a szakirodalom üzleti modell defi nícióinak jellemző elemeit.

    Kulcsszavak: üzleti modell, értéklánc, értékajánlat, stratégia.

    JEL kód: L10.


    The defi nitions of business models in the economics literature are not consistent. The goal of the current research is to show the most widely used business model defi nitions and synthetize them in a defi nition that fi ts most of the scientifi c literature sources. The research method applied is the overview and content analysis of the most frequently used business model defi nitions, which are analysed using an affi nity diagram. Based on the results, a new business model defi nition is created, combining the characteristics of the business model defi nitions in the literature.

    Keywords: business model, value chain, value proposition, strategy.

    JEL code: L10.

  • Hámos Mária Dalma ,
    Pakurár Miklós :

    Napjainkban a piaci verseny már nem annyira a vállalkozások között, hanem inkább az ellátási láncok között zajlik. Ahhoz, hogy a vállalatok versenyképesek legyenek, fi gyelembe kell venniük azokat a tényezőket, amelyek elősegítik vagy gátolják a fenntartható fejlődésüket. A fenntarthatóságnak három alappillérét különböztetjük meg: a gazdaságit, a társadalmit és a környezetit. Jelen tanulmányban a környezeti fenntarthatóságot fogjuk vizsgálni az autóipar szempontjából, amely iparág a legkomplexebb, a piaci versenynek legkiszolgáltatottabb, és egyúttal ellátási láncával együtt a legnagyobb hatást fejti ki a környezetre. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés módszerével azonosított, nemzetközi folyóiratokban ebben a témában megjelent tudományos cikkek alapján elemezzük az autóipar hatását a zöld ellátási láncokra, valamint azokat az indítékokat, gyakorlatokat és akadályokat, melyek befolyással vannak ezen ellátási láncokra. Az indítékok a következők lehetnek: a kormányzati szabályozások szigorítása, a vevői elvárások, a kormányzati ösztönző programok bevezetése és a versenyképesség növelése. A legelterjedtebb gyakorlatokhoz tartoznak a felső vezetés elköteleződése, az ISO 14001 tanúsítvány megszerzése és a visszutas logisztika alkalmazása. A legfontosabb akadályok a következők: az ellátási lánc tagjai közötti nem megfelelő együttműködés, a magas költségvonzatok, a felső vezetőség elköteleződésének a hiánya, a hiányzó infrastruktúra, a nem megfelelő szabályozások, illetve a túl széles földrajzi eloszlás.

    Kulcsszavak: autóipar, zöld ellátási lánc, fenntarthatóság, környezet.

    JEL kódok: L62, L69, L90.


    Today’s market competition is no longer between individual companies, but between diff erent supply chains. In order to be competitive, companies need to take into account the factors that foster or hinder their sustainable development. We distinguish three basic pillars of sustainability: economic, social, and environmental. In the present study, we will examine environmental sustainability from the perspective of the automotive industry, which is the most complex and vulnerable sector and, together with its supply chain, it has the greatest impact on the environment. Through a systematic literature review of articles on this topic published in international journals, we analyse the impact of the automotive industry on green supply chains, as well as the motives, practices, and barriers that aff ect it. Motives include tightening government regulations, customer expectations, the introduction of governmental incentive programmes, and the increase in competitiveness. The most common practices include: management commitment, ISO 14001 certifi cation, and the use of reverse logistics. Finally, the main barriers are: inadequate cooperation between chain members, high cost implications, lack of senior management commitment, lack of infrastructure, inadequate regulations, and a too wide geographical distribution.

    Keywords: automotive industry, green supply chain, sustainability, environment.

    JEL codes: L62, L69, L90.