Gabriel ANDREESCU
A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ megállapodása
Napirenden 
A minősített információk törvénytervezetéhez fűzött módosítójavaslatokat sorra szavazzák meg a parlamentben. A tervezet egyes cikkelyeit az ellenzék rendkívül kritikusan fogadta. A civil szervezetek is tiltakozni készülnek. Az aggodalom teljesen indokolt. Az állampolgárok ellen vádat lehet emelni, ha a szolgálatok által államtitkoknak nyilvánított információkat forgalmaznak. Az intézményvezetők megtehetik, hogy a bizalmasság pecsétje alá rejtsenek bármit, akár korrupciós ügyek bizonyítékait is. A törvénytervezet egyáltalán nem hivatkozik a közérdekre. Más szóval a minősítések felelősei zár alá tehetnek az általános érdek szempontjából fontos információkat. Képzeljük el például, hogy a titkosszolgálatok élére egy olyan csoport kerül, amelyik Románia érdekeit elárulva szabotálná a NATO-csatlakozást. Nos, az állampolgár, a sajtó nem használhatná fel a minősített információkat ez ellen a csoport ellen anélkül, hogy ki ne lenne téve a törvény szigorának. A minősített információk törvénytervezetének cikkelyeit mindezek ellenére egymás után megszavazzák a parlamentben, az RMDSZ támogatásával. Egy-egy magyar képviselő megpróbált javítani a javaslatokon. Sikertelenül. Különben a magyarok a Szociáldemokrata Párttal (PSD) összhangban voksoltak. Ugyanúgy, mint a múlt év tavaszán, amikor Adrian Năstase pártjával karöltve szavazták meg az állam- és szolgálati titok törvényét. És nem ez lenne az egyetlen példa, amely azt sugallja, hogy az RMDSZ-t már nem érdeklik a demokratikus szabályok. Meglepőek az e hét elején a PSD és az RMDSZ által aláírt protokollum egyes részletei is.

A helyzet drámai módon veti fel a magyarok és a kormánypárt törvényhozási szövetségének kérdését. Meddig megy el ez a megállapodás? Első éveiben az RMDSZ a demokratikus értékeknek elkötelezett alakulat volt. Számos, nem csupán a kisebbségi érdekképviseletet érintő kérdésben a leghaladóbb álláspontra helyezkedett az összes többi alakulathoz képest. A parlamentbe bejutott pártok közül egyetlenegyet sem ismerek, amely annyira következetes lett volna az emberi jogok támogatásában. Egyetlen példát sem tudnék mondani olyan parlamenti alakulatra, amely annyira szorosan együttműködött volna az illetékes szervezetekkel.

A dolgok azóta változtak meg, amióta az RMDSZ párost alkot a PSD-vel. A megállapodás iránti hűséget kényelmes elvvé váltva, az RMDSZ gyakran követte a PSD-t demokratikusnak egyáltalán nem nevezhető ügyekben. Szabotálta a törvénytervezetet, amely a Rompres hírügynökséget kivonta volna a kormány ellenőrzése alól. Megszavazta a Segesvár környéki övezet turisztikai fejlesztésére vonatkozó különleges programot, az annyira vitatott Drakula Park-tervet. Együttműködött a kormánypárttal Andrei Dimitriu eltávolításában a Rádiótársaság éléről és felváltásában Dragoş Şeuleanuval.

Meglepő módon, az elmúlt napokban aláírt protokollumban is vitatható közös álláspontok fogalmazódnak meg. A január 29-ei megállapodás három előírása legalábbis kérdéses.

Az egyik: a hivatkozás arra a törvénytervezetre, amely az állam által az egyházaktól, különböző társulásoktól és szervezetektől - köztük a nemzeti kisebbségektől is - elkobzott ingatlanok és javak visszaadására vonatkozik. Az egyezség értelmében a kormány a tervezetet április 30-ig a parlament elé terjeszti, s a törvényhozásnak ez év szeptember 30-ig a jogszabályt el kell fogadnia. A megfogalmazás és az adatok szerint úgy tetszik, a két fél által a kulisszák mögött már megbeszélt tervről van szó az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatását illetően. Egy kivétellel: a görög katolikus egyház tulajdonai kivételével. Márpedig oly módon rendet teremteni ebben az ügyben, hogy ismét kihagyják a görög katolikusokat, nagy igazságtalanság. Nagyobb méltánytalanság, mintha nem történne meg semmilyen visszaszolgáltatás.

Egy másik megjegyzés a vallási felekezetek fokozottabb támogatására vonatkozik templomok építését és bizonyos költségek fedezését illetően. Márpedig az egyházaknak nyújtott jelenlegi segélyek is nehéz terhet jelentenek, és meghaladják azt, amit egy államnak el kell viselnie. A költségvetési pénzekből felújított vagy épített templomok száma, a közösségi tulajdonból a felekezetek vagyonába átkerülő javak mennyisége túlzott szintet ért el. Több az újonnan épített templom, mint a támogatott iskola vagy kórház.

Végül megjegyezném a két alakulat elgondolását a román nyelv védelmének törvényével kapcsolatban, amely egyszersmind biztosítaná az együtt élő nemzetiségek nyelvének védelmét is. Valóban ezt teszi a Pruteanu úr javasolta törvény: nem érinti a kisebbségek nyelvhasználatát. Egyébként azonban súlyosan sérti a szabad véleménynyilvánítás jogát. Hogyan fogadhat el egy demokratikus politikai alakulat egy tervezetet, amelynek ilyen visszataszítóak a következményei?

Következésképpen a protokollum aláírása és a minősített információk törvényének eddigi megszavazása nyomán az RMDSZ-nek identitásproblémái kezdenek lenni. Ilyen körülmények között vajon milyen mértékben az emberi jogoknak elkötelezett erő a szövetség?

GABRIEL ANDREESCU 1952-ben született Buzăuban. A bukaresti Helsinki Bizottság társelnöke. Problema transilvană (Az erdélyi kérdés - tanulmányok, Molnár Gusztávval), Iaşi, 1999. Locurile unde se construieşte Europa. Adrian Severin în dialog cu Gabriel Andreescu (A hely, ahol Európát építik. Gabriel Andreescu beszélget Adrian Severinnel), Iaşi, 2000.


Forditotta: ÁGOSTON Hugó
2002.01.23.