Macedónia
Keretegyezmény
Kilátó 
(...)
1. Alapelvek
1.1. Az erőszak használatát politikai célok elérése érdekében teljesen és feltétel nélkül elutasítjuk. Csakis a békés politikai megoldások biztosíthatják Macedónia stabil és demokratikus jövőjét.
1.2. Macedónia szuverenitása, területének oszthatatlansága és az állam egységes jellege sérthetetlen, és meg kell védeni ezeket. Az etnikai kérdésekre nem létezik területi megoldás.
1.3. Macedónia társadalmának többnemzetiségi jellegét meg kell őrizni, és tükrözni kell azt a közéletben.
1.4. Egy modern, demokratikus államnak, fejlődése és formálódása természetes útján, folyamatosan biztosítania kell, hogy alkotmánya mindenben megfeleljen összes állampolgára szükségleteinek, és összhangban legyen a legmagasabb színvonalú nemzetközi szabványokkal, amelyek maguk is folyamatosan fejlődnek.
1.5. A helyi önkormányzat kifejlesztése létfontosságú az állampolgároknak a demokratikus közéletben való részvétele bátorításában, és a közösségek azonossága iránti tisztelet előmozdításában. (...)

Kelt Szkopje városban, Macedóniában, 2001. augusztus 13-án.

*

(A továbbiakban először a Preambulum és egyes cikkelyek módosított szövegeit közöljük dőlt betűkkel, alattuk pedig az eredeti, módosítatlan szövegeket normál betűtípussal. A szerk.)

"A" MELLÉKLET - Alkotmánymódosítások

Preambulum


Macedónia Köztársaság polgárai, felelősséget vállalva hazájuk jelenéért és jövőjéért, tudatában léve és hálával adózva elődeik áldozatkészségének és elkötelezettségének a független és szuverén Macedónia létrehozására irányuló törekvésükben, annak tudatában, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek gazdag kulturális örökségünk és a Macedónián belüli együttélési hagyományok minden értékes elemének ápolásáért és fejlesztéséért, egyenlő jogokkal és kötelességekkel a közjó érdekében - Macedónia Köztársaság, a Krusevói Köztársaság hagyományának és Macedónia Antifasiszta Népi Felszabadító Közgyűlése határozatainak, valamint az 1991. szeptember 8-i referendum eredményének értelmében, elhatározták Macedónia Köztársaság független, szuverén államként való megalapítását, a törvény hatalmának megalapozása és megerősítése, az emberi jogok és szabadságjogok szavatolása, a békés együttélés, társadalmi méltányosság, gazdasági jólét biztosításának szándékával az egyének és közösségek életében egyaránt, és ebben a vonatkozásban, képviselőin, Macedónia Köztársaság szabad és demokratikus választásokon megválasztott Országgyűlésén keresztül elfogadják...
*
Kiindulópontul véve a macedónok történelmi, kulturális, szellemi és államisági örökségét, évszázadokon át folytatott küzdelmüket a nemzeti és társadalmi szabadságért és saját államuk megalapításáért, és különösen a Krusevói Köztársaság államisági és törvényességi hagyományait, valamint a Macedónia Antifasiszta Népi Felszabadító Közgyűlés határozatait, együtt a macedón állam mint szuverén köztársaság alkotmányos és törvényes folyamatosságával a szövetségi Jugoszlávia keretében, és Macedónia Köztársaság polgárainak az 1991. szeptember 8-i referendumon szabadon kinyilvánított akaratával, valamint azzal a történelmi ténnyel, hogy Macedónia a macedón nép nemzeti államaként jött létre, amely teljes állampolgári egyenlőséget és a macedón néppel való folyamatos együttélést biztosít a Macedónia Köztársaságban élő albánoknak, törököknek, vlahoknak, romáknak és más nemzetiségeknek, és azzal a szándékkal, hogy: megalapítsák Macedónia Köztársaságot mint szuverén és független, polgári és demokratikus államot; meghonosítsák és megerősítsék a törvény uralmát mint alapvető kormányzási rendszert; biztosítsák az emberi és állampolgári jogokat és szabadságjogokat, a nemzetiségek közötti egyenlőséget; békét és közös otthont biztosítsanak a macedón népnek a Macedónia Köztársaságban élő nemzetiségekkel; társadalmi méltányosságot, gazdasági jólétet és bőséget biztosítsanak az egyén és a közösségek életében, a Macedónia Köztársaság Országgyűlése elfogadja...

7. cikkely
(1) Macedónia Köztársaság egész területén és nemzetközi kapcsolataiban érvényes hivatalos nyelv a macedón nyelv, cirill írásjelekkel írva. (2) Minden más olyan nyelv, amit a népesség legalább 20 százaléka beszél, szintén hivatalos nyelv, sajátos írásmódjával használva, az alábbiak szerint. (3) A macedón nyelvtől eltérő hivatalos nyelvet beszélő állampolgárok bármely hivatalos személyi iratát az illető nyelven is ki kell állítani, a macedón nyelvű irat mellett, a törvénynek megfelelően. (4) Bármely személy, amely olyan önkormányzati egységben él, ahol a lakosság legalább 20 százaléka a macedón nyelvtől eltérő másik hivatalos nyelvet beszél, bármelyik hivatalos nyelvet használhatja a központi kormányzat olyan helyi hivatalaival való értekezésben, amelyek az illető önkormányzati egységért felelősek; ezek a hivatalok az illető nyelven is kötelesek választ adni a macedón nyelv mellett. Bármely személy bármelyik hivatalos nyelvet használhatja a központi kormányzat fő hivatalaival való értekezésében, és az illető hivatal a macedón nyelv mellett az illető nyelven is köteles választ adni. (5) Macedónia Köztársaság szervei körében bármely, a macedóntól eltérő hivatalos nyelv használható a törvényes rendelkezéseknek megfelelően. (6) Azokban a helyi önkormányzati egységekben, ahogy a lakosság legalább 20 százaléka beszél egy bizonyos nyelvet, az illető nyelv és írásmódja hivatalos nyelvként használandó a macedón nyelv és a cirill betűs írásmód mellett. Azokra a nyelvekre vonatkozóan, amelyeket a lakosság kevesebb mint 20 százaléka beszél az illető helyi önkormányzati egységben, a helyi hatóságok döntenek hivatalos hatóságok általi használatukról.
*

Macedónia Köztársaság hivatalos nyelve a macedón nyelv, cirill írásjelekkel írva. Azokban a helyi önkormányzati egységekben, amelyekben a lakosság többsége egy nemzetiséghez tartozik, a macedón nyelv és a cirill ábécé mellett az illető nemzetiség nyelve és írásmódja is hivatalosan használatos, a törvény által megszabott feltételek mellett. Azokban a helyi önkormányzati egységekben, ahol a lakosság jelentős része egy nemzetiséghez tartozik, ezek nyelve és ábécéje szintén hivatalosan használandó nyelv a macedón nyelv és a cirill ábécé mellett, a törvény által megszabott feltételek mellett és módon.

8. cikkely
(1) Macedónia Köztársaság alkotmányos rendjének alapvető értékei a következők: az egyénnek és az állampolgárnak a nemzetközi jog által elfogadott és az alkotmány által előírt alapvető emberi jogai és szabadságjogai; minden közösség méltányos képviselete a hivatalos szervekben minden szinten, valamint a közélet más területein; (...)
*

Macedónia Köztársaság alkotmányos rendjének alapvető értékei a következők: az egyénnek és az állampolgárnak a nemzetközi jog által elfogadott és az alkotmány által előírt alapvető emberi jogai és szabadságjogai; a nemzeti identitás szabad kifejezése; (...)

19. cikkely
(1) A szabad vallásgyakorlás szavatolt. (2) Bármely személy vallásának szabad és nyilvános kifejezésének joga, egyénileg vagy csoportosan, szavatolt. (3) A Macedón Ortodox Egyház, a Macedóniai Iszlám Vallási Közösség, a Katolikus Egyház és más vallásos közösségek és csoportok az államtól elkülönült és a törvény előtt egyenlő csoportok. (4) A Macedón Ortodox Egyház, a Macedóniai Iszlám Vallási Közösség, a Katolikus Egyház és más vallásos közösségek és csoportok szabadon alapíthatnak iskolákat és egyéb társadalmi és jótékonysági intézményeket egy törvény által szabályozott eljárás szerint.
*

A szabad vallásgyakorlás szavatolt. Bármely személy vallásának szabad és nyilvános kifejezésének joga, egyénileg vagy csoportosan, szavatolt. A Macedón Ortodox Egyház és más vallásos közösségek és csoportok az államtól elkülönült és a törvény előtt egyenlő csoportok. A Macedón Ortodox Egyház és más vallásos közösségek és csoportok szabadon alapíthatnak iskolákat és egyéb társadalmi és jótékonysági intézményeket törvény által szabályozott eljárás szerint.

48. cikkely
(1) A közösségek tagjainak jogukban áll szabadon kifejezni, ápolni és fejleszteni identitásukat és közösségük jellemzőit és használni közösségük jelképeit. (2) A Köztársaság szavatolja minden közösség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelmét. (3) A közösségek tagjainak jogukban áll kulturális, művészeti, tudományos és oktatási intézményeket, valamint tudományos és más jellegű egyesületeket alapítani identitásuk kifejezése, ápolása és fejlesztése érdekében. (4) A közösségek tagjai jogosultak saját nyelvükön való elemi és középfokú oktatásra, a törvény rendelkezéseinek megfelelően. Az olyan iskolákban, ahol az oktatás más nyelven folyik, a macedón nyelvet is oktatni kell.
*

A nemzetiségek tagjainak jogukban áll szabadon kifejezni, ápolni és fejleszteni identitásukat és nemzeti jellemzőiket. A Köztársaság szavatolja a nemzetiségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelmét. A nemzetiségek tagjainak jogukban áll kulturális és művészeti intézményeket, valamint tudományos és más jellegű egyesületeket alapítani identitásuk kifejezése, ápolása és fejlesztése érdekében. A nemzetiségek tagjai jogosultak saját nyelvükön való elemi és középfokú oktatásra, a törvény rendelkezéseinek megfelelően. Az olyan iskolákban, ahol az oktatás egy nemzetiség nyelvén folyik, a macedón nyelvet is oktatni kell.

56. cikkely
(...) (2) A Köztársaság szavatolja Macedónia és Macedónia minden közössége történelmi és művészeti örökségének, valamint az ezt alkotó minden kincsnek a védelmét, pártolását és értékének emelését, jogi státusuktól függetlenül. (...)
*

(...) A Köztársaság szavatolja a macedón nép és a macedóniai nemzetiségek történelmi és művészeti örökségének és az ezt alkotó minden kincsnek a védelmét, pártolását és értékének emelését, jogi státusuktól függetlenül.

69. cikkely
(...) (2) A művelődést, nyelvhasználatot, oktatást, személyes okiratokat és jelképek használatát közvetlenül érintő törvények esetében a döntést a jelen levő országgyűlési képviselők többségi szavazataival hozzák, ezen belül azon jelen lévő országgyűlési képviselők többségének a szavazata is szükséges, akik a Macedónia lakosságán belül kisebbségi közösségekbe tartozónak vallják magukat. Ha az Országgyűlés tagjai között vita merül fel a jelen rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban, a vitát a Közösségközi Kapcsolatok Bizottsága oldja meg.
*

(...) Az Országgyűlés akkor döntőképes, ha a képviselők többsége jelen van. Az Országgyűlés a jelen lévő képviselők többségének, de a képviselők összlétszáma legkevesebb egyharmadának szavazatával hozza döntéseit, ha az alkotmány nem írja elő a minősített többségi szavazás alkalmazását.

77. cikkely
(1) A Nép Ügyvédjét az Országgyűlés a képviselők összlétszámának többségi szavazatával választja meg. Ezen belül azoknak a képviselőknek a többségi szavazata is szükséges, akik a macedóniai kisebbségi közösségek tagjainak vallják magukat. (2) A Nép Ügyvédje védi meg az állampolgárok alkotmányos és törvényes jogait, ha azokat az államigazgatási hatóságok vagy más, nyilvános megbízással bíró hatóságok vagy szervezetek megsértik. A Nép Ügyvédje különös figyelmet fordít a diszkriminációmentesség elvére és a közösségeknek a köztestületekben való méltányos képviseletére minden szinten és a közélet minden területén. (...)
*

Az Országgyűlés választja meg a Nép Ügyvédjét. A Nép Ügyvédje védi meg az állampolgárok alkotmányos és törvényes jogait, ha azokat az államigazgatási hatóságok vagy más, nyilvános megbízással bíró hatóságok vagy szervezetek megsértik. A Nép Ügyvédjét nyolcéves időszakra választják, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. (...)

78. cikkely
(1) Az Országgyűlés létrehozza a Közösségközi Kapcsolatok Bizottságát. (2) A Bizottságnak hét-hét tagja van az Országgyűlés macedón és albán képviselői köréből, és további öt tagja a török, vlah, roma és két további közösség részéről. Az utóbbi öt tag mindegyikének más-más közösséget kell képviselnie. Ha ötnél kevesebb közösségnek van képviselete az Országgyűlésben, a Nép Ügyvédje, az érintett közösségek vezetőivel való egyeztetés után, az Országgyűlésen kívüli személyeket javasol a Bizottság soraiba. (3) A Bizottság tagjait az Országgyűlés választja meg. (4) A Bizottság a közösségek közötti kapcsolatokban jelentkező problémákat vitat meg, értékeléseket készít, és javaslatokat tesz a problémák megoldására. (5) Az Országgyűlés köteles figyelembe venni a Bizottság értékeléseit és javaslatait, és döntést hozni ezek ügyében. (6) Ha az Országgyűlés tagjai között vita merül fel a 69.(2) cikkelyben leírt szavazási eljárás alkalmazásával kapcsolatban, a Bizottság többségi szavazattal dönt az eljárás alkalmazásáról.
*

Az Országgyűlés létrehozza az Etnikumközi Kapcsolatok Tanácsát. A tanács tagjai: az Országgyűlés elnöke, két-két tag a macedónok, albánok, törökök, vlahok és romák részéről, valamint további két tag Macedónia többi nemzetiségének soraiból. Az Országgyűlés elnöke egyben a Tanács elnöke is. A Tanács tagjait az Országgyűlés választja meg. A Tanács megvitatja az etnikumközi kapcsolatok problémáit, értékeléseket készít, és javaslatokat tesz a problémák megoldására. Az Országgyűlés köteles figyelembe venni a Tanács értékeléseit és javaslatait, és döntést hozni azokkal kapcsolatban.

86. cikkely
(1) A Köztársaság elnöke egyben Macedónia Köztársaság Biztonsági Tanácsának az elnöke. (2) A Köztársaság Biztonsági Tanácsának tagjai: a Köztársaság elnöke, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a biztonsági, védelmi és külügyi államigazgatási szerveket vezető miniszterek, valamint három további, a Köztársaság elnöke által kinevezett személy. A három tag kinevezése során az elnöknek biztosítania kell, hogy a Biztonsági Tanács egészének összetétele méltányosan tükrözze Macedónia lakosságának az összetételét. (3) A Tanács megvitatja a Köztársaság biztonságával és védelmével kapcsolatos ügyeket, és javaslatot tesz az Országgyűlés és a Kormány által követendő politikai irányvonalra.
*

A Köztársaság elnöke egyben Macedónia Köztársaság Biztonsági Tanácsának az elnöke. A Köztársaság Biztonsági Tanácsának tagjai: a Köztársaság elnöke, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a biztonsági, védelmi és külügyi államigazgatási szerveket vezető miniszterek, valamint három további, a Köztársaság elnöke által kinevezett személy. A Tanács megvitatja a Köztársaság biztonságával és védelmével kapcsolatos ügyeket, és javaslatot tesz az Országgyűlés és a Kormány által követendő politikai irányvonalra.

104. cikkely
(1) A Köztársaság Jogi Tanácsa hét tagból áll. (2) A Tanács tagjait a Közgyűlés választja meg. Három tagot többségi szavazattal választanak meg a képviselők, és a magukat a macedóniai lakosságon belüli kisebbségi közösség tagjainak valló képviselők többségi szavazata is szükséges. (...)
*
A Köztársaság Jogi Tanácsa hét tagból áll. A Tanács tagjait a Közgyűlés választja meg a jogi szakma kiemelkedő egyéniségei soraiból hatéves időszakra, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. (...)

109. cikkely
(1) Macedónia Alkotmánybírósága kilenc bíróból áll. (2) Az Országgyűlés hat bírót választ az Alkotmánybíróság tagjává a képviselők teljes létszámára számított többségi szavazattal. Három bírót az Országgyűlés a képviselők teljes létszámára számított többségi szavazatával választja, ezen belül a magukat a macedóniai lakosságon belüli kisebbségi közösség tagjainak valló képviselők teljes létszámára számított többségi szavazata is szükséges. (...)
*

Macedónia Alkotmánybírósága kilenc bíróból áll. Az Alkotmánybíróság tagjait a képviselők teljes létszámára számított többségi szavazattal az Országgyűlés választja meg. (...)

114. cikkely
(...) (5) A helyi önkormányzat működését egy olyan törvény szabályozza, amelyet az Országgyűlés a képviselők teljes létszámára számított kétharmados többségi szavazattal fogad el. Ezen belül a magukat a macedóniai lakosságon belüli kisebbségi közösség tagjainak valló képviselők teljes létszámára számított többségi szavazata is szükséges. A helyi pénzügyi gazdálkodásra, a helyi választásokra, a municípiumok és Szkopje városa határait meghatározó törvényeket az Országgyűlés a jelen lévő képviselők többségi szavazatával választja meg, ezen belül a magukat a macedóniai lakosságon belüli kisebbségi közösség tagjainak valló, jelen lévő képviselők többségi szavazata is szükséges.
*

A helyi önkormányzatot szabályozó törvényt az Országgyűlés a képviselők teljes létszámára számított kétharmados többségi szavazattal fogadja el.

115. cikkely
(1) A helyi önkormányzati egységekben az állampolgárok közvetlenül és képviselőiken keresztül részt vesznek a döntéshozatalban helyi jelentőségű ügyek esetében, különösen a közszolgáltatás, város- és falutervezés, környezetvédelem, helyi gazdasági fejlődés, helyi pénzügyek, közösségi tevékenységek, kultúra, sport, társadalombiztosítás és gyermekvédelem, oktatás, egészségügy területén, és más, a törvényben meghatározott területeken. (...)
*

A helyi önkormányzati egységekben az állampolgárok közvetlenül és képviselőiken keresztül részt vesznek a döntéshozatalban helyi jelentőségű ügyek esetében, különösen a várostervezés, közösségi tevékenységek, kultúra, sport, társadalombiztosítás és gyermekvédelem, iskola előtti oktatás, elemi iskolai oktatás, alapvető egészségügy területén, és más, a törvényben meghatározott területeken. (...)

131. cikkely
(1) Az alkotmánymódosítási indítványokról az Országgyűlés a képviselők teljes létszámára számított kétharmados szavazattöbbséggel dönt. (2) Az alkotmánymódosítási javaslatot az Országgyűlés a képviselők teljes létszámára számított többségi szavazattal hagyja jóvá, majd nyilvános vitát kezdeményez ezzel kapcsolatban. (3) Az alkotmány módosítását az Országgyűlés a képviselők teljes létszámára számított kétharmados szavazattöbbséggel dönti el. (4) A bevezető összefoglalás, a helyi önkormányzatra vonatkozó cikkelyek, a 131. cikkely, a közösségek tagjainak jogaira vonatkozó bármely rendelkezés - beleértve különösen a 7., 8., 9., 19., 48., 56., 69., 77., 78., 86., 104. és 109. cikkelyt - módosítására, valamint eme rendelkezések tárgyával kapcsolatos új cikkelyek bevezetésére vonatkozó határozat elfogadásához a képviselők teljes létszámára számított kétharmados szavazattöbbség szükséges, ezen belül a magukat a macedóniai lakosságon belüli kisebbségi közösség tagjainak valló képviselők teljes létszámára számított többségi szavazata is szükséges. (5) Az alkotmány módosítását az Országgyűlés hirdeti ki.
*
Az alkotmánymódosítási indítványokról az Országgyűlés a képviselők teljes létszámára számított kétharmados szavazattöbbséggel dönt. Az alkotmánymódosítási javaslatot az Országgyűlés a képviselők teljes létszámára számított többségi szavazattal hagyja jóvá, majd nyilvános vitát kezdeményez ezzel kapcsolatban. Az alkotmány módosítását az Országgyűlés a képviselők teljes létszámára számított kétharmados szavazattöbbséggel dönti el. Az alkotmány módosítását az Országgyűlés hirdeti ki.

"C" MELLÉKLET - Megvalósítás és bizalomnövelő intézkedések
1. Nemzetközi támogatás
1.1. A felek felkérik a nemzetközi közösséget, segítsék elő, felügyeljék és támogassák a Keretegyezmény és Mellékletei rendelkezéseinek megvalósítását, és az a kérésük, hogy ezeket a törekvéseket az EU irányítsa a Stabilizációs és Társulási Tanács közreműködésével.
2. Népszámlálás és választások
2.1. A felek megerősítik az Európa Tanácsnak és az Európai Bizottságnak átnyújtott felkérést a 2001 októberében megrendezésre kerülő népszámlálás nemzetközi felügyeletére.
2.2. Parlamenti választások lesznek 2002. január 27-én. A nemzetközi szervezetek, köztük az EBEÉ, meghívást kapnak a választások megfigyelésére. (...)
4. A decentralizált kormányzás fejlesztése
4.1. A felek felkérik a nemzetközi közösséget, támogassa a helyi önkormányzat megerősítésének folyamatát. A nemzetközi közösség különösen a városi önkormányzatok pénzügyi alapjainak megerősítését és költségvetési gazdálkodó képességük kialakítását célzó költségvetési mechanizmusok bevezetéséhez szükséges törvénymódosítások előkészítésében, valamint a municípiumok határaira vonatkozó törvény módosításában segíthet.
5. Diszkrimináció hiánya és méltányos képviselet
5.1. Figyelembe véve többek között a már létrehozott kormánybizottság javaslatait, a felek konkrét lépéseket tesznek a macedóniai kisebbségi közösségek tagjainak a közigazgatásban, katonaságban és közhasznú vállalatok vezetőségében való képviseletének növelésére, valamint a vállalatfejlesztésre szánt közfinanszírozáshoz való hozzáférésük javítására.
5.2. A felek kötelezik magukat arra, hogy biztosítsák, 2004-ig a rendőrség összetétele általában tükrözni fogja a Macedónia lakosságának összetételét. Az ebbe az irányba vezető első lépésként a felek kötelezik magukat, hogy 2002 júliusáig 500 új rendőrtisztet alkalmaznak és képeznek ki a macedóniai kisebbségi közösségek soraiból, és hogy ezeket a tiszteket az illető közösségek által lakott vidékekre helyezik. Továbbá a felek megegyeznek, hogy 2003 júliusáig további 500 ilyen rendőrtisztet alkalmaznak és képeznek ki, és ezeket elsősorban Macedónia azon területeire helyezik, ahol ezek a közösségek élnek. A felek felkérik a nemzetközi közösséget, támogassa és segítse eme kötelezettségvállalások megvalósítását, különösképpen a jelöltek szűrése, válogatása és felkészítése terén. A felek felkérik az EBEÉ-t, az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy a legrövidebb időn belül küldjenek egy szakértőkből álló csoportot a felsorolt célok elérésére legalkalmasabb stratégia kidolgozására.
5.3. Emellett a felek felkérik az EBEÉ-t, az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy növeljék a rendőrségnek szánt képzési és támogatási programjaikat, beleértve: szakmai, emberjogi és egyéb kiképzést; a rendőrség reformjának műszaki támogatását, beleértve a szűrési, válogatási és előléptetési folyamatok támogatását; a rendőrség magatartási szabályzatának kialakítását; együttműködést a macedóniai kisebbségi közösségek soraiból származó rendőrtisztek alkalmazásának és kihelyezésének átmeneti megtervezésében; és nemzetközi megfigyelők és rendőrségi tanácsadók minél előbbi munkába állítását az érzékeny vidékeken, a megfelelő hatóságokkal való megfelelő egyeztetés nyomán.
5.4. A felek felhívják a nemzetközi közösséget, segítsenek a macedóniai kisebbségi közösségekből származó ügyvédek, bírák és ügyészek kiképzésében, hogy növelni lehessen képviseletüket az igazságszolgáltatási rendszerben. (...)

Forditotta: VENCZEL Enikő
2001.10.07.