FILOZÓFIA KANADÁBAN

ROBERT WARE

[ Cikk vége | Bezárás ]

 

A kanadai filozófia egyik megkülönböztető tulajdonsága, hogy kétnyelvű, és ennek következtében két hagyományt ötvöz. Egyaránt aktív munka folyik az angol nyelvű — aprólékos és analitikus — filozófiában, és a francia nyelvű — inkább fenomenológiai és szisztematikus irányú — filozófiában. Ezek az irányzatok, a jó szándék és a kormányzati gesztusok ellenére, ahogyan másutt is, az elszigetelődés felé tartanak, mivel a legtöbb kanadai csak egyetlen nyelven beszél. Néhány kétnyelvű egyetem van csupán. Mindkét hagyomány, ahogyan máshol is, átalakul és diverzifikálódik, ám — a kölcsönös hatások miatt — itt fokozottabban.

Szerencsére néhol keveredik a két filozófiai hagyomány. A Kanadai Filozófiai Társaság éppúgy támogatja a kétnyelvű szimpóziumokat, mint a két hivatalos nyelv valamelyikén zajló összejöveteleket. A társaság elnöki posztján frankofónok és angolszászok váltják egymást. A Dialogue, a Kanadai Filozófiai Társaság folyóirata franciául és angolul egyaránt közöl írásokat eredeti nyelven. Ugyancsak vannak olyan folyóiratai az egyes közösségeknek, melyek alkalomszerűen közölnek tanulmányokat a másik nyelven. A Philosophiques és a Canadian Journal of Philosophy egyaránt magas színvonalú. E három kanadai folyóirat számos témára kiterjedően közöl cikkeket. A Canadian Journal of Philosophy különösen kiemelkedő a vezető filozófusok írásainak közzétételében, mind a hagyományos analitikus témák, mind a kortárs kérdések tekintetében, a nyugati marxizmust is beleértve.

Az angol nyelvű filozófia Kanadában jobban érdeklődik a társadalom iránt, mint más angol nyelvű filozófiák. Ez részben annak a következménye, hogy a kanadai filozófia a társadalom iránti érdeklődés időszakában indult ugrásszerű fejlődésnek, részben pedig az egyéb témákkal való, a máshol szokásosnál kiterjedtebb kölcsönhatásának eredménye. Az interdiszciplináris tanulmányok viszonylag fejlettek, s a szakmai együttműködést is elősegítik azok az éves összejövetelek, amelyeket minden évben ugyanazon a helyen tartanak, ahol gyakorlatilag minden akadémiai terület képviselői összegyűlnek. A Society for Socialist Studies jó példája az aktív interdiszciplináris társaságoknak. Ugyancsak léteznek interdiszciplináris összejövetelek a filozófia és a jog, a filozófia és a tudománytörténet területén, és számos más, közös érdeklődésre számot tartó területen is.

Igen nehéz megkülönböztető jellemvonásra rámutatni a kanadai filozófia tekintetében. Az 1960-as évekig csak nagyon kevés filozófus volt Kanadában, akiknek a többsége egymástól elszigetelten, az országban szétszórtan, kis egyetemeken dolgozott. Az 1960-as években az egyetemek jelentősen kibővültek, s megnőtt a fölvettek létszáma is. Több hallgató került be a filozófia-programokba, ám még fontosabb, hogy megnőtt a filozófiai kurzusok aránya az általános oktatásban. Ezek a változások magukkal hozták a filozófiaoktatók bevándorlását Nagy-Britanniából és különösen az Egyesült Államokból, hogy pótolják a fokozattal rendelkező kanadaiak hiányát. Számos kanadai tért vissza külföldi tanulmányai után. A külföldről származó hatások és a doktori fokozattal rendelkezők számára az oktatói állások számának növekedése, miképpen az egyetemek bővülése is, az utóbbi években megtorpant.

Gyakorlatilag minden jelentősebb kanadai filozófus 1960 előtt az amerikai, brit és kisebb mértékben a francia filozófia döntő befolyása alatt állt. A vallások egyetemein keresztül 1960 előtt erőteljes hatások származtak a teológiából, valamint ugyancsak jelentős volt Collingwood és Bradley hatása, amely megteremtette a napjainkig fönnálló kanadai idealizmust. A kanadai idealizmus a közösség és a történelem iránt nagyobb érdeklődéssel kapcsolódott össze, mint amekkora más angol nyelvű filozófiai közösségekben található. A kanadai filozófia jóval erőteljesebben volt kommunitárius és jóval kevésbé volt individualista, mint a brit és az amerikai filozófia. Az eltérő irányzatok közötti kompromisszum elérése iránti vágy találóan jellemezhető "filozófiai föderalizmus"-ként (Lásd Leslie Armour ¦ Elizabeth Trott: The Faces of Reason: An Essay on Philosophy and Culture in English Canada 1850¦1950, Wilfred Laurier Press, Waterloo 1981).

E vonások némelyike még ma is jellemző, de napjainkban a kanadai filozófia fő iránya párhuzamos az amerikai és a brit filozófia fő irányaival, kiegészítve bizonyos, a francianyelvű kanadai filozófiát ért európai hatásokkal. Az angolul beszélő kanadai filozófusok más angol nyelvű országok filozófusainak munkáit olvassák és velük folytatnak eszmecserét. A kanadaiak nagyrészt ugyanazokról a témákról, ugyanazokba a folyóiratokba írnak. A vezető filozófusokat tekintve létezik egyfajta mozgás a kanadai egyetemek és más angol nyelvű országok egyetemei között.

Mindazonáltal vannak különbségek. Kanadában több energiát fektetnek az etikába, a társadalom- és politikai filozófiába. Ez összekapcsolódik az interdiszciplináris tanulmányok iránti erős érdeklődéssel és a társadalmi relevancia szem előtt tartásával. A kanadai angol nyelvű filozófia főbb területei mégis megegyeznek a más angol nyelvű országokban tapasztalhatókkal: ismeretelmélet, nyelvfilozófia, elmefilozófia és tudományfilozófia. A francia nyelvű filozófia nagyjából azonos spektrumot fed le, de nagyobb hangsúlyt fektet a társadalmi és politikai problémákra és az európai fejlődésre.

A kortárs kanadai filozófiában kiemelkedő figyelmet szentelnek a társadalom- és közösségelméletnek, a marxista etikának és a szociális demokráciának. Fontos tudományfilozófiai programok működnek a Torontói Egyetemen (ahol Ian Hacking vezeti a tudománytörténeti és tudományfilozófiai intézetet) és a Nyugat-Ontariói Egyetemen.

A témák és módszerek sokfélesége a kanadai filozófia egyik erőssége. Az általános hagyományokon belül a legtöbb egyetem jó filozófiatanszékekkel rendelkezik, melyek számos kurzust kínálnak minden hagyományos területen. Hallgatói szinten az egyetemek Kanada-szerte jók, mivel leginkább a környező lakosság érdekeit szolgálják, ahelyett hogy úgy tennének szert rangra, hogy csak a vagyonosok számára állnak nyitva. Doktori szinten a filozófiatanszékek semmi esetre sem egyformák, és reputációjuk sem mindig egyezik meg befogadó egyetemük reputációjával. Kanadában számos nagy kaliberű egyetem van, ahol a doktorandusz-hallgatók kitüntetett személyes figyelmet élveznek.

A doktori programok ugyanazon problémáktól szenvednek, mint az angolul beszélő világ többi részén. Elégtelen a doktorandusz-hallgatók támogatása. Majdhogynem nincsenek egyetemi oktatói pozíciók azok számára, akik befejezték doktori tanulmányaikat. Így a legtöbb doktori program kicsi, de a doktorandusz-hallgatók jók és nagyon motiváltak. Minden doktori programmal rendelkező filozófiatanszéken találhatók kiemelkedő meghívott filozófusok, akik munkájukról tartanak előadásokat és szemináriumokat a helyi filozófusok számára, akik ilyenkor ugyancsak vázolják gondolataikat. A Kanadai Filozófiai Társaság éves összejövetelei mellett számos regionális találkozót szerveznek, ahol a filozófusok a munkájukról tartanak előadást.

Íme néhány a jobban ismert kanadai egyetemek közül, melyek legtöbbje rendelkezik filozófia-doktori programmal. A zárójelekben a filozófiaoktatók száma található, és megemlítem néhány specialitásukat is, noha a legtöbb filozófiatanszék rendelkezik a kurzusok teljességével.

Kelet-Kanadában a Torontói Egyetemnek (54) van a legnagyobb filozófiai tanszéke, s számos különböző területen — melyek közül a tudományfilozófia, a görög filozófia és a marxista filozófia a legfontosabbak — fontos munkát végeznek. A Nyugat-Ontariói Egyetemet (22) elsősorban tudományfilozófiai és kognitív-tudományi munkái miatt jegyzik. A Guelph-i Egyetem (29) — a filozófia egyéb centrális területei mellett — filozófiatörténeti munkájáról ismert. A Waterlooi Egyetem (19) ugyancsak filozófiatörténeti tevékenységéről híres, egyéb más fontos munkái mellett. A Queen's Egyetemen (13) — egyebek mellett — elsősorban etikában és társadalomfilozófiában mélyednek el. A Dalhousie Egyetem (12) számos jelentős filozófusa végez fontos munkát a társadalomfilozófia és az etika területén, de a tanszék ugyancsak erős a filozófia középponti területein. A McGill Egyetemen (12) kicsi, de elsőrangú tanszék található (itt dolgozik Mario Bunge és Charles Taylor), valamint ugyancsak jó programok működnek a McMaster Egyetemen (16) és a York Egyetemen (15).

Nyugat-Kanadában a Victoria Egyetem (9) filozófusai egyéb területek mellett az alkalmazott filozófiában és a társadalomfilozófiában dolgoznak. A Simon Faster Egyetem (10) etikai és elmefilozófiai munkájáról ismert. A Brit Columbiai Egyetem nagy és régi egyetem, ahol a filozófusok a filozófia számos középponti területén végeznek jó munkát. A Calgary Egyetemen (20) a munkatársak a logika, az etika, a marxizmus, a vallásfilozófia és a tudománytörténet területén végeznek fontos munkát. Az Alberta Egyetem (16) nyelvfilozófiában és filozófiatörténetben kiemelkedő, ahogyan más területeken is. Ugyancsak számos területre specializálódott, jó filozófusok találhatók a Manitoba Egyetemen.

A francia nyelvű Kanada jobb egyetemei közé tartozik a kétnyelvű Ottawai Egyetem (28), ahol fontos munkát végeznek a filozófiatörténet és az európai filozófia területén, valamint a Montreali Egyetem, a Sherbrooke Egyetem, a montreali Québec Egyetem (14), és a trois-rivičres-i Québec Egyetem.

A kanadai filozófiai közösség kicsi, ennek ellenére kiemelkedő filozófusokat foglal magában, s megkülönbözteti a hagyományok sokfélesége és az interdiszciplináris tevékenység.

(Az angol nyelvű eredetiből fordította Demeter Tamás)

 

[Cikk eleje ]