A megszállott

Soha nem bízott meg benne. Soha. Már amikor megismerkedtek, az udvarlás könnyű, lebegő szakaszában is folyton csak azt nézte, mit csinál. Miért néz a közértes lányra? Miért köszön ennek a nőnek? Csinos… hm… tényleg csinos… Vagy csak jól tartja magát? Mi a titka? Talán egy jó kozmetikus, vagy ez is megműttette magát titokban? Régi ismerős… persze… csak ne akarja őt átejteni… És mit vigyorog? Hogy csak őt szereti? Akkor figyeljen rám, ide, a két szemembe nézzen, és ne simogassa a hajam! Ilyen olcsón nem ússza meg!

Az esküvőn csak nőtt benne a feszültség. Mit beszél ez ilyen hosszan a házasságról? Végre az enyém vagy… teljesen az enyém… Eltűnnek innét hamar a kis közértes lányok, a sosem látott ivócimborák, rend lesz végre… Otthon leszel velem és a gyerekkel, mint más tisztességes pasik, érted? Albérlet… Ne siránkozz, drága Tibi, te akartál elköltözni az anyámtól, nem? Pedig olyan jó dolgunk lett volna ott, békességben, csendben. Te is tudod, hogy az anyám imád, mindent megtett volna értünk… Hogy az anyám rád szállt és egrecíroztat? Ne sértegesd az anyámat, jó? Egyedül nevelt fel, mindent feladott értem, hol van a te anyád ettől, drága Tibikém? Csak otthon hevert a nagyságos asszony egész nap, eltartotta az ura, és különben is, te mondtad, hogy téged az utca nevelt! Na, szép kis nevelés! Ez a lakás legalább kicsi. Itt majd nem csavarogsz összevissza! Sok az öreg a házban, ezek majd kifigyelnek, drágám, nem lesznek itt titkos kis utak! Összebarátkozom néhánnyal, mindent tudni akarok rólad.

Na, ezek sem normálisak. El sem hiszik, hogy övék ez a lyuk. Én még egy idősebb asszonnyal beszéltem, és most itt ez a gerlepár. Undorító… Mit mosolyognak ezek folyton egymásra? Nem tudnak tisztességesen viselkedni? Azt hiszik, mindenki az ő boldogságukra kíváncsi?

Hová tűntél megint, te szemét? Persze, az új munka… Hazudj jobban, te mocsok! Azt hiszed, beveszem? És ki az a barna nő, akivel beszélgettél? Az is egy ismerős? Hogy neked mennyi ismerősöd van! Érdekes, nekem nincsenek ismerőseim! Hogy is van ez?

Miért ilyen későn jöttél haza, hol voltál? A haverok… Na, kerüljenek csak a szemem elé, megkapják a magukét!

Gyereket akarok. Mindjárt negyven leszek, nekem már nincs időm. Ideje, hogy megkomolyodj. Az anyám is unokát akar, örömet akarok szerezni neki… nincs testvérem, kitől várjon unokát, ha nem tőlem? A barátnőm már a múltkor célozgatott rá, hogy szerinte te nem akarod. Irigy a szemét dög, mert neki lelécelt a párja. Mikor fogják elvenni őt? Soha! Na ugye! Tényleg nem akarod! Alig érsz hozzám… persze a fáradtság… találj ki valami jobbat, kedvesem, mert már unom ezt az ócska szöveget! Ma is későn jössz haza? Na megállj!

Ha sikítok és sírok, majd mindenki iderohan… Mit pislogsz rám ilyen riadtan? Látja az egész ház, te szemét, hogy mit műveltél velem! Megerőszakoltál! Itt hiába magyarázkodsz, úgysem hisz neked senki, mindenki látta, érted? Na jó, a gerlepár nem volt itt, de kit érdekel az a két hülye?

Elköltözöl? Csomagolsz? A barnához? Te disznó! Ezt még megkeserülöd, átkozni fogod a napot, amikor megszülettél!

Na, a gerlepár feltámadt. Eddig hallgattak, most meg a srác valami költözésről dumál. Na jó, Julinak úgyis üres a lakása… Nem szabadulsz tőlem, ne is reménykedj!

Miért néznek így ezek a hülyék? Az utca és a kisközért mindenkié, senkinek sem a magántulajdona… Ott járok, ahol akarok. Ha akarok, százszor is elsétálhatok az ajtótok előtt, ahogy az anyám is, ezt vedd tudomásul! A barnád fél tőlem, ez jó. Úgysem tud sehová menni, még mindig fizeti a volt férjének azt a lakást. Kié ez a kislány? Kié? A barnáé az előző férjétől? Ezt a szemet tőled örökölte…

Mi ez az idézés? Válóper? Mi van, a barna esküvői ruhában akarja mutogatni magát, és nászindulóra akar vonulni a násznép előtt? A rohadt kis szajha… Ebből nem esztek!

A bírónő ideges. Beletemetkezik a papírjaiba, mondja fel a magnóra azt az idétlen szöveget, de látom én, amit látok! Veled szimpatizál! Elfogult! Nem fog menni, mert alakilag minden rendben van? De gyorsan le akar rázni, még gyerekünk sincs… Na nézd csak, most milyen nagyvonalú vagy, még a telekről is lemondanál, ó te szegény áldozat! Persze pontosan tudod, hogy úgysem ér az semmit. Na mindegy. Akkor tanúm lesz az anyám, az orvosom, a pszichológusom, még a gerlepárt is beidéztetem, ott laknak a szomszédban, nem mondhatják, hogy nem láttak és nem hallottak semmit! Mit fenyeget engem ez a kis senki, hogy megjárom? Ő járja meg! És bírónő… Ez felháborító, még én fizessem meg a tanú útiköltségét? Rohadt szajha, ezt még megbánod! A barna meg milyen aggódva pislog… Én nem adom magam könnyen, kisanyám! Hazudj csak egy kicsit te is!

Végzés… Szóval lefeküdtél vele, te utolsó disznó! Minden mellettem szól, érted? Ha azt hiszed, elköltözöm, tévedsz!

Múltkor meghúztam a kislány copfját az utcán. Hogy visított! Azóta az anyja kísérgeti. Ha lenne kocsid, kiszúrnám a kerekét, leönteném festékkel, sajnos a mostani munkahelyedre már nem engednek be. Azt kérdezte a portás múltkor: kije önnek Kovács Tibor? Kim? A férjem természetesen, milyen hülye kérdés ez is!

Na, ez is jellemző rád. Ide sem dugod a pofádat az anyám temetésére, pedig mennyit köszönhetsz neki, ő vakart ki a koszból, tudod, erre ez a hála? Persze most éppen a barnával henteregsz, és egy angyali kisfiúról ábrándozgattok, mi? Te disznó! Én nem kellettem, azzal a ribanccal meg gyereket akartok?

Ezt még megkeserülöd!

Hidd el, jó muri lesz. A fiúk megkapják az ékszereket, én meg egy kicsit élvezem a látványt, a félelmet a szemedben… Most meglátod, ki vagyok. Kovács Tibor, azt hittem, itthon vagy! Hová bújtál? Na, itt a barna a gyerek, lázas… A fiúk elégedetlenkednek. Egyik azt mondja, nincs itt semmi. Hová bújtál, te szemét? Ez a nő meg itt mit magyaráz? Na, ez is megkapta a magáét, ez sem dumál többet! A kislány… már a padlón. Ezt azért nem kellett volna. Mennyi vér… Menjünk innen.

Ezt még megkeserülöd.

 

K. R.-t a rendőrség két társával együtt rablásért és gyilkosságért letartóztatta. K. R. a börtönben öngyilkos lett. Két társa húsz év fegyházbüntetést kapott. Jelenleg is börtönbüntetésüket töltik.

Impresszum   -   Szerzői jogok