Egy tehetséges és sikeres építészdinasztia: 3/3

Egyik méltatója szerint: „A tervezést életcélként élte meg, az építészetet nem érvényesülési lehetőségnek, hanem erkölcsi kategóriának tekintette. Nem hódolt a divatirányzatoknak, házai a modern építészet felívelő szakaszában születtek, melynek stílusjegyeit biztos arányérzékkel alkalmazta.” Építészeti meggyőződésének egyik legkarakteresebb megfogalmazása a Budapest, XIII. kerület Victor Hugo utca 2–4. számú OTP-társasház üzletekkel. Szerény, visszafogott egyéniség volt, ugyanakkor különösen nagy szeretettel és hozzáértéssel foglalkozott a fiatalabb generáció tanításával. 1992. január 3-án – 60 éves kora előtt – halt meg. Házasságából nem született gyermek.
 
Jelentősebb megépült épületei:
– Budapest, XIII. ker. Árpád híd pesti hídfői lakótelepen Óvoda-bölcsőde (1960)
– Budapest, XVII. ker. Rákoskeresztúr, Új Tanácsháza (1963)
– Budapest, II. ker. Széna tér, MAVAUT végállomás (lebontották – 1964)
– Budapest, XIII. ker. Victor Hugo utca 2–4., OTP-társasház, üzletekkel (1965)
– Budapest, I. ker. Csalogány utca 22–24., Társasház és orvosi rendelő (1966)
– Budapest, IX. ker. Gyáli úti kórház, 124 ágyas pavilon (Vedres Györggyel, 1967)
– Budapest, XIII. ker. Hegedűs Gyula utcai bölcsőde (1968)
– Budapest, XXI. ker. Csepel, 12 tantermes általános iskola (1969)
– Budapest, XVII. ker. Rákoskeresztúr, Üzletház és Vásárcsarnok (1970)
– Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc, Tanácsház és Posta (1983)
– Budapest, VII. ker. Auróra utca 29–31., Vám- és Pénzügyőrség irodaépülete, szolgálati lakásokkal, kétszintes gépkocsitárolókkal (1982)
 
 
RIMANÓCZY JENŐ (1933–) Ybl-díjas építészmérnök egyetemi évei előtt három évig a Közlekedésüzemi Épülettervező Vállalatnál dolgozott rajzolóként, később segédtervezői tevékenységet végzett. 1953–1958 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építőművész szakát végezte el. Egyetemi évei alatt a LAKÓTERV-ben is dolgozott. Az egyetem elvégzése után, diplomaterve alapján felvették a Magyar Építőművészek Szövetségének Mesteriskolájára (mestere dr. Szendrői Jenő volt), így került az Ipari Épülettervező Vállalathoz, ahol 1958–1978-ig dolgozott, tervezői, osztályvezetői, majd irodavezető-főmérnöki beosztásban. Az IPARTERV-ben számos tervezési munkában vett részt. 1963-ban kormánykitüntetésben (Munka érdemérem) részesült a VERTESZ irodaház tervezéséért. 1966-ban az Ybl Miklós-díj II. fokozatával tüntették ki a Nyírségi Mezőgazdasági Kutatóintézet új telephelyének tervezéséért.
 
1978. április 1-jétől kinevezték az Általános Épülettervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettesévé (egyben főépítész is volt), ott 1989-ig dolgozott, akkor saját kérésére nyugdíjba ment. Főmérnöksége alatt sok tehetséges építész kezdte meg az AÉTV-ben pályafutását. Nyugdíjazása után 1989–1998 között az ATLANT Épülettervező Kft.-nél számos tervezési munkában vett részt külső munkatársként, s ezek közül több meg is valósult. Szakmai pályafutása alatt több mint ötven pályázaton vett részt, nagyrészt eredményesen.
 
Oktatói tevékenysége:
– 1964–1970-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Középület-tervezési Tanszékének külső tanársegédje;
– 1975–1985-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Középület-tervezési Tanszékén Állami vizsgabizottsági tag;
– 1978–1984-ig a Magyar Építőművész Szövetsége mellett működő Mesteriskola vezető építésze (tanára).
 
Rimanóczy Jenő a munkássága elismeréseként az Ybl-díj (1966) mellett 2013-ban megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti díját, 2014-ben pedig A Budapestért díjat.
 
Megépült épületei:
– Dombóvári Gazdasági Vasutak felvételi épülete (1952–1953)
– Budapest, Óbudai garzonház (1960–1961)
– Budapest, XII. ker. Maros utca 13., Társasház (1966)
– Budapest, XI. ker. Fehérvári út 108–112., VERTESZ irodaház (1960–1963)
– Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár megyei ÁÉV irodaháza (1962–1963)
– Nyíregyháza, Nyírségi Mezőgazdasági Kutatóintézet központi telephelye (1962–1966)
– Budapest, IV. ker. Táncsics M. u. 1–3., Táncsics bőrgyár irodaháza (1964–1966)
– Budapest, Ganz-MÁVAG szakorvosi rendelőintézet (1965–1967)
– Almásfüzitő, Almásfüzitői Timföldgyár, Erőműbővítés (Ákosfay Lajossal, 1967–1969)
– Debrecen, 250 férőhelyes csecsemőotthon (1967–1971)
– Budapest, Törökvészi út, 100 fh. óvoda és 60 fh. bölcsőde (Utólag az épületre emeletet építettek és jellege teljesen megváltozott – 1975–1978)
– Nyíregyháza, Nyíregyházi Megyei Kórház szülészeti, nőgyógyászati, orr-fül-gégészeti épülete (tervezőtársak: Varga Levente, Magyari Éva, 1990–1994)
– Pécs, Honvédkórház Traumatológiai centrum (tervezőtárs: Csikós Zoltán, 1995–2002)
 
Rimanóczy Jenő 1961-ben feleségül vette Marton Katalint. Házasságukból két lány született, de egyikük sem választotta az építész pályát. Így a Rimanóczy építészdinasztia, melyet id. Rimanóczy Kálmán alapított, kihalt, utódlása megszűnt.
 
A Rimanóczyak nagyváradi emlékezete
 
Közel hatvan éven keresztül mély hallgatás övezte a két Rimanóczy emlékét Nagyváradon. 1958-ban még az addigi Rimanóczy utcát is másról nevezték el. Azt az utcát, amelyben a 5. szám alatti bérházban id. Rimanóczy Kálmán utolsó lakása és irodája, a sarkon pedig az általa tervezett és épített, a nevét viselő szálloda volt; ezt végrendeletében a városra hagyta.
 
A nagyváradiak 2013. június elsején a több évtizedes mulasztást igyekeztek pótolni azzal, hogy ünnepi rendezvényen idézték fel a mai városkép alakítóinak, idősebb és ifjabb Rimanóczy Kálmánnak az emlékét. Az ünnepségre Budapestről meghívták id. Rimanóczy Kálmán három egyenes ági leszármazottját családostul: elsőszülött fiának, Árpádnak az unokáját, Rimanóczy Jenőt; második fiának, ifj. Kálmánnak dédunokáit, Rimanóczy Kálmánt és Pétert. Ebből az alkalomból az Ezredévi emléktér 17. szám alatti ingatlan falán emléktáblát avattak. A Deák Árpád bronzplakettjével díszített emléktábla szövege: „Ebben az épületben élt és alkotott / 1894–1908 között idősebb és ifjabb / RIMANÓCZY KÁLMÁN építész / hozzájárulván a modern Nagyvárad / arculatának megteremtéséhez.” Odavésték e szöveg román nyelvű tükörfordítását is. Ezen a napon bemutatták A két Rimanóczy. A nagyváradi városkép alakítói című könyvet is. Egy évvel korábban, ifj. Rimanóczy Kálmán halálának századik évfordulóján döntött úgy az RMDSZ Bihar megyei szervezete, hogy Rimanóczy-díjat alapít, s azt évente szakmai zsűri ítéli oda annak az építésznek, akinek a terve alapján példamutatóan újították fel a város egyik műemlék épületét. Ekkor döntötték el azt is, hogy az előbbi emléktáblával is leróják tiszteletüket a két építész emléke előtt. Ebben az évben pedig talán Nagyvárad központjának egyik kis terét is az idősebb és az ifjabb Rimanóczy Kálmánról nevezik majd el. S ki tudja, talán még azt is megérjük, hogy a két Rimanóczynak szobra is lesz majd Nagyváradon…
 

Képek

previous resume next
1 / 22
Id. Rimanóczy Kálmán

Impresszum   -   Szerzői jogok