kritika
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Szilágyi Aladár

Egy gazdag patikatörténeti traktátus (Dr. Budaházy István Aszklepiosz és Hygieia Nagyváradon című gyógyszerészettörténeti könyvéről)

Kiskamasz koromban szerettem gyógyszertárba, pontosabban: egy bizonyos patikába járni. Nem, nem annyira a patikaszerszámok sokasága keltette fel az érdeklődésemet, hanem inkább a pult mögött tüsténkedő, vörös hajú, zöldszemű tündér, akibe több osztálytársammal egyetemben magam is reménytelenül belehabarodtam. De nem csupán a patikáros kisszony maga, hanem az általa vezetett birodalom is bővelkedett gyönyörködtetni valókban, hiszen több nemzedékre visszatekintő dinasztia leszármazottjaként kegyelettel őrizgette felmenői tárgyi örökét. Az officína diófa borítású bútorzata, az intarziás szekrényekben, vitrinekben pompázó állványedények, majolikából, fajanszból remekelt albarellók, fazettált üvegek, óntégelyek, rézmozsarak, bronzmérlegek világa máiglan nosztalgiával tölt el, ha felidéződik bennem.

Ez a nosztalgikus hangulat vett erőt rajtam minapában dr. Budaházy István Aszklepiosz és Hygieia Nagyváradon című gyógyszerészettörténeti munkája láttán. A könyv címplapján volutákkal ékesített, patinás zöld keretben a patikák bejárata mellé hagyományosan kihelyezett két hellén istenség, a gyógyítás és az egészség olimposzi felelősének domborműve látható. Mivel kedvtelésből jómagam is foglalkoztam a váradi medicina kultúrtörténetével, együltömben olvastam végig a monografikus igénnyel megírt kötetet. Immár az opus ismeretében bizton állítom: Budaházy műve a nagyváradi tudományosság jelentős teljesítménye. A kötet első, szerényebb változata a szerző doktori dolgozatából kiindulva román nyelven jelent meg a Körösvidéki Múzeum gondozásában, a mostani, revideált magyar változat a Varadinum Script Kiadó érdeme. A közel hét évszázadot átfogó munka szaklektorálását a legilletékesebb: dr. Péter H. Mária marosvásárhelyi professzor, a Magyar Gyógyszerészettörténeti Társaság tiszteletbeli tagja végezte el.

A témára vonatkozó első bizonyítható adatok az 1300-as évekből valók, a város első orvosaira vonatkoznak. A 15. század elejéről már Várad első név szerint ismert gyógyszerésze, Márk apothecarius is megjelenik. Az egyetemes magyar gyógyászattörténet jelentős mozzanata Lencsés György 16. századi kéziratos orvosi könyve, a Váradon szerkesztett Ars Medica, mely megelőzte Mélius Juhász Péter Herbáriumát és Pápai Páriz Ferenc Pax Corporisát. Fontos kortörténeti dokumentum a második sikertelen török ostrom után készült patikaleltár, mely a várbeli Domus specierum maradék patikaszerszámaiba kínál betekintést. A 17-18. századi borbély-sebészek fontos gyógyszerkészítői feladatkört láttak el. Az 1700-as években egyre-másra jelennek meg az „igazi” gyógyszertárak Biharország fővárosában. A premontreiek, a jezsuiták patikája mellett a patinás nevű Arany Kereszt, a Gránátalma, az Arany Korona, az Arany Sas… Budaházy külön fejezetet szentel egy 19. századi gyógyszerész-dinasztia, a Kováts család történetének. Külön fejezetben taglalja Bertsinszky Károly, „a váradi és bihari gyógyszerészeti élet spiritus rectora” érdemeit, bő teret szán a gyógyszerészek érdekvédelmi küzdelmeinek, majd Mesterek és tanítványok címmel tartja meg a 19-20. századi patikusok seregszemléjét. Élvezetes a szakmatörténeti dokumentumok, a tárgyi emlékek gazdag gyűjteményének áttekintése. Budaházy kimutatja, hogy a helyi sajtó szerepe is jelentős a gyógyszerészettörténeti kutatásokban, s a váradi patikusok legjelesebbjei fontos tudományos munkásságot fejtettek ki. Szerzőnk három fejezetnyi spáciumot szentel a váradi gyógyszerésztársadalom legtekintélyesebb tagja, Szabó Ferenc méltatásának. A könyv végén forrásmunkák, képek bő lajstroma, gazdag névjegyzék biztosítja a mű tudományos apparátusát, s a kötetzáró kivonatok magyarul, románul, angolul és… eszperantó nyelven olvashatók. Ugyanis Budaházy doktor lelkes animátora a Zamenhoff doktor kezdeményezte mozgalomnak, és több szaktanulmányát leközölt ezen a nemzetközi nyelven is…


A szerző további írásai

impresszumszerzői jogok