holnap 100
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Székelyhidi Ágoston

A Holnap szerepe és példája

Száz évvel ezelőtt vállalták a közös megjelenést A Holnap költői. Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka versantológiája közös szellemi és művészi magatartást fejezett ki – a teljes megújulás jegyében. Ismert és elismert alkotók léptek a nyilvánosság elé. Még fiatalok voltak, de már hitelesen beszéltek. A Holnap antológia és társadalmi intézménye, A Holnap Irodalmi Társaság így széles hatást keltett. Támogatóinak és ellenfeleinek vitája fokról fokra megmozdította a magyar irodalmi, művészeti, szellemi, politikai közéletet – nevezetesen kiélezte és felgyorsította az értékválasztás és az irányválasztás törekvéseit. Hogy így történt, az tudatosan történt. Dénes Sándor szerkesztő A Holnap Irodalmi Társaság képviseletében 1908. szeptember 27-én ünnepélyes keretek között bejelentette: „Mi most mérkőzünk meg a Múlttal a Holnapért.” A Holnap ezáltal jelképpé, hívószóvá, kihívássá bővült és emelkedett.

Mindez nem Budapesten zajlott, hanem Nagyváradon. Nagyváradot hol „Erdély nyugati kapujaként”, hol „Magyarország keleti gyöngyszemeként” emlegették – mindenesetre akkor éppen a hazai megújulás színterének számított. Bizonyos, hogy az 1867 utáni századforduló korszakában a hivatalos főváros mellett Nagyvárad a megújulás fővárosának szerepét töltötte be. Nagyvárad ugyanakkor az ősi bihari, mezőségi, szilágysági és a török hódoltság kori partiumi történelmiséget is magában hordozta. A Holnap végül is ebben a sajátságos talajban gyökeredzett. Ha itt „mérkőztek a Múlttal a Holnapért”, eleven erők és érvényes értékek csaptak össze. Ezen erőknek és értékeknek a „mérkőzése” aztán egész Magyarországra kiterjedt – a századforduló Európájának egyik legnagyobb és leggazdagabb országára. Magyarország akkor azonban az osztrák császári birodalom tagállama is volt. A hagyományt őrző nemesi uralom, illetve a rohamos európai polgári átalakulás ellentéte így nemzeti és nemzet feletti ütközést is gerjesztett. Ebben az összetett és dinamikus erőtérben lobbant fel A Holnap kihívása új értékválasztásra és irányválasztásra.

Miben is állt ez a kezdeményezés és kihívás? A Holnap köre Ady megérlelt és átfogó pályafordulatának vonzásában épült fel. Gyorsan, lendületesen és hatékonyan azon nyomban önálló mozgalomként foglaltak helyet az irodalmi, művészeti, szellemi közéletben. Az addigi egyéni alkotói teljesítményekből és a társadalmi, politikai, gazdasági támogatási háttérből szervesen bontakozott ki ez a kör és mozgalom. Ehhez az építkezéshez persze Ady páratlan kisugárzású vállalkozása és vonzása kellett. Az 1906-ban közzétett Új versekkel kezdődött ez a korszak. Az Új versek világképpé tágított szimbolizmusában és megújulást sürgető mitikus magyarságélményében a modernek és a polgári radikálisok a szellemi vezér megnyilatkozását látták. A nemzeti klasszicizmussal és konzervativizmussal való szakítás elszántságát és lehetséges következményét pedig először Kosztolányi Dezső és Babits Mihály vette észre. Levélváltásukban a gyanakvást és az elutasítást is először fogalmazzák meg. Kosztolányi: „A modern magyar irodalom trónusára egy kiállhatatlan és üres pozőrt küldtek… Mit tart a magyar szidásról?” Babits: „Ady émelyítő poéta… A magyar szidást magamnak megengedném néha, mert imádom a magyart. Ó, itt nem csak »gatyás, bamba társak« vannak. A mi fajunk nemes faj”. Itt a legműveltebb és legtehetségesebb kortársak tükrében villant fel Ady pályafordulatának első hatása és ellenhatása. Ezek a hatások és az ellenhatások aztán felbolygatták és átrendezték a viszonyokat. Babits például néhány hónap múlva már Ady mellé szegődött a Nyugatban és A Holnapban.

Igen, ebben a folyamatban minden Adyval kezdődött, és Adyhoz kötődött. Mivel pedig Ady Nagyváradhoz kötődött, a hatások és az ellenhatások mozgása ugyancsak emelte a város szerepét. A Holnap és a Holnap városa ebben és ezért jutott történelmi szerepre. De lássuk közelebbről a folyamatot. Ady az Új versek élén „Új időknek új dalaival” jelentkezett be, ám amikor újat mondott, magyart is mondott: „Mégis győztes, mégis új és magyar”. Értékválasztásának és irányválasztásának alapja ebben nyilvánult meg. A hatás és az ellenhatás változatok sorában bontakozott ki – akár az új és a magyar elszakításában vagy szembefordításában, akár az új vagy a magyar tagadásában. Ezek a változatok aztán irodalmi, művészeti, szellemi, politikai azonosságteremtések és táborszervezések támpontjául is szolgáltak. Ady azonosságtudata, szereptudata, helyzettudata közben sosem szűkült, de a hatásoktól és az ellenhatásoktól sem mentesülhetett. Tartotta magát életre-halálra vállalt szerepéhez, ahhoz, hogy „Mindennek jöttem”. Csak hát az általa indított folyamat hatásai és ellenhatásai különböző erőkhöz és érdekekhez is kötelezték, netán kényszerítették. Ezek következtében a támadásból és a védekezésből sosem fogyhatott ki.

Nagyváradi társai, a holnaposok osztoztak vele ebben. Kölcsönös viszonyukat az azonosulás jellemezte, noha nem feszültség nélkül. A Holnap köre és mozgalma mindenesetre ennek az azonosulásnak a hajtóerejével vett részt az Új versek utáni hazai irodalmi, művészeti, szellemi, politikai korforduló küzdelmeiben – az antológia előkészítésétől és kiadásától, 1908-tól A Holnap Irodalmi Társaság felbomlásáig, 1911-ig. Valóban korforduló zajlott akkor. A nemzeti klasszicizmus és a nemzeti konzervativizmus meghatározó alakjai az európai modernség és a polgári radikalizmus megújító kezdeményezését mindent átszövő és mindent fenyegető megosztási kényszernek tartották. Beöthy Zsolt: „Harc, az eszméknek és érdekeknek harca folyik körülöttünk, és zúgja át viharzó hangjaival az irodalom berkeit is. A nemzeti lélektől való elszakadás a bűne a moderneknek”. Rákosi Jenő: „Isten trónfosztása után étvágyra gerjedve a nemzeti eszmét is el akarja nyelni a szociológusok és a szocialisták zászlóbontása… Mindent el kell távolítani, ami széjjelválaszt bennünket. A nemzeti függetlenség mint cél, a kulturai munka mint eszköz, az egyetértés mint alap – ez legyen a jelszavunk”.


A szerző további írásai

1 / 2 arrow

impresszumszerzői jogok