Tar Károly író, szerkesztő (1935, Kolozsvár). Dolgozott lakatosként, műszaki rajzolóként és tervezőként, újságíróként és közművelődési felügyelőként, pártmunkásként és különböző lapok főszerkesztőjeként. 1989 után közösség- és művelődésszervező, könyv- és lapszerkesztő Kolozsváron, 1995-től Svédországban ugyanaz. Több kötet szerzője, 2003-tól a Magyar Kultúra Lovagja.
Tar Károly
Újrakezdés
Nézd a csecsemő vattamosolyát.
Szarkaláb ráng idő marta arcon.
Mikor időd üzeni: nincs tovább,
akard, hogy gyermekséged kitartson.
Magány
Számítógépemben sorban ülnek
a levelek. Rendre kirepülnek
válaszaim is. Fák vagy madarak:
alattuk – vén szavakból – szamarak.
Dicsőség
A dicsőség műholdon üldögél,
körülötte a végtelen világ.
Ki ember, nyüzsögve törtet s remél,
hogy övé lesz majd ez a művirág.