Tar Károly író, szerkesztő (1935, Kolozsvár). Dolgozott lakatosként, műszaki rajzolóként és tervezőként, újságíróként és közművelődési felügyelőként, pártmunkásként és különböző lapok főszerkesztőjeként. 1989 után közösség- és művelődésszervező, könyv- és lapszerkesztő Kolozsváron, 1995-től Svédországban ugyanaz. Több kötet szerzője, 2003-tól a Magyar Kultúra Lovagja.

Tar Károly

Újrakezdés

 

Nézd a csecsemő vattamosolyát.

Szarkaláb ráng idő marta arcon.

Mikor időd üzeni: nincs tovább,

akard, hogy gyermekséged kitartson.

 

 

Magány

 

Számítógépemben sorban ülnek

a levelek. Rendre kirepülnek

válaszaim is. Fák vagy madarak:

alattuk – vén szavakból – szamarak.

 

 

Dicsőség

 

A dicsőség műholdon üldögél,

körülötte a végtelen világ.

Ki ember, nyüzsögve törtet s remél,

hogy övé lesz majd ez a művirág.