Magyari Barna

József Attila Öcsödön

A község lakói ma is büszkék a 100 éve született költõóriásra

Az utca fia itt vált a Föld fiává – olvasható a József Attilával kapcsolatos kijelentés nagy költõnk öcsödi emlékszobájában. Ez az emlékhely abban az egykori iskolaépületben található, amelyben kilencven esztendõvel ezelõtt betûvetésre tanították József Attilát. A 100. esztendeje született költõ az 1911–12-es tanévben a Bihar megyével szomszédos Békés megyében tanult meg írni, mivel Öcsöd 1950-ig (akkor Dévaványával cserélték el) Békés megyéhez tartozott. József Attila öcsödi éveivel kapcsolatban eddig sokan csak annyit tudtunk, hogy a kisgyermeknek a településen zaklatott élete volt, s nevelõszülei Pistának szólították. Az öcsödiek viszont – akik állítják, hogy a kis József Attilával sokkal jobban, emberségesebben bántak nevelõszülei, mint ahogy az késõbb az irodalomtörténetbe bekerült – ma is büszkék arra, hogy a költõ egykor községükben lakott.

Öcsöd ma mintegy négyezer lakosú település Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Békés megye felõl a községbe érkezve a 44-es fõúton tábla mutatja: jobbra múzeum. Korábban – Kecskemét és Budapest felé haladva – számtalanszor anélkül mentem el e tábla mellett, hogy különösebb jelentõséget tulajdonítottam volna neki. Ezúttal viszont éppen ezt a táblát kerestem, mert amikor az öcsödi önkormányzatnál József Attila múltja iránt telefonon érdeklõdtem, azt mondták, ez a tábla segíthet legkönnyebben abban, hogy megtaláljam nagy költõnk helyi emlékhelyét.

A Rákóczi utca 16. szám alatti épülethez – amelynek falán emléktábla hirdeti: ,,Ebben az iskolában tanult 1911–12-ben nagy költõnk József Attila” – valóban könnyen eljutottam. De mivel a kiállítás csak alkalomszerûen tart nyitva, ahhoz, hogy megtekintsem a gyûjteményt, fel kellett kutatnom az emlékhely gondnokát.

,,Rám gondol, szántván, a paraszt...” – vetette papírra egykor Ars poetica címû versében József Attila. Az öcsödi utcán tevékenykedõ közmunkás bácsika – igaz, nem szántott, hanem kaszált – gondolatai viszont nem az egykor e tájon élt költõ körül jártak. Pálinkagõzös lehelete alapján könnyen rájöttem: dumálhat bármennyit, akkor sem képes útba igazítani. Végül egy tíz év körüli lányka sietett segítségemre, aki közölte: ,,Abban a házban, amelyiknél egy tévé van kitéve, lakik a gondnok néni.” A férje lévén tévészerelõ. Az eredményes eligazításnak köszönhetõen öt perc múlva kívánságomra már elfordult a kulcs az Öcsödön egykor Váncsodi-iskolaként ismert épület zárjában.

– Ezt az épületrészt, ahol jelenleg a József Attila emlékszoba is található, egykor tanítói lakásként használták. Az udvarra nyíló hátsó helyiségben van a helytörténeti gyûjtemény, az volt a tanterem, oda járt elsõ osztályba a költõ is – hallhattam az emlékhely gondnokától.

A József Attila emlékszobában számos fotó, dokumentum, újságcikk mutatja be a költõ öcsödi éveit. A Budapestrõl érkezett kisgyermeket az Országos Gyermekvédõ Liga gyulai intézetének közremûködésével helyezték az öcsödi Gombai Ferencné és családja gondviselése alá. Gombaiék a Szélmalom utca 156. szám alatti házban éltek, s ide érkezett József Attila is. Az a bizonyos ház már nem áll. Az ingatlant több évtizeddel ezelõtt értékesítették Gombaiék. Az új tulajdonos lebontotta, így nyoma sem maradt. Sokak szerint ez helytelen lépés volt, mert az a ház méltóbb helye lett volna az öcsödi József Attila-kultusz ápolásának. Ráadásul ott minden (az épület, a környezet, a használati tárgyak) közvetlenül a költõhöz kötõdött volna.

József Attilát 1911. szeptember 16-án íratták be az Öcsödi Református Elemi Iskolába, tanulmányait a mai Rákóczi utca 16. szám alatti épületben kezdte meg. Tanítója Páczai Mihály volt.

,,Apám – néhai József Áron – három esztendõs koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédõ Liga Öcsödre adott nevelõszülõkhöz. Itt éltem hét éves koromig, már ekkor dolgoztam, mint általában a falusi szegénygyerekek – disznópásztorkodtam. Hét esztendõs koromban anyám – néhai Põcze Borbála – visszahozott Budapestre, s beíratott az elemi iskola második osztályába. Anyám mosással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nõvéremet. Házaknál dolgozott, odajárt reggeltõl estig, s én szülõi felügyelet nélkül iskolát kerültem, csibészkedtem. A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történetet találtam Attila királyról, és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelõszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése azt hiszem döntõen hatott ettõl kezdve minden törekvésemre. Végsõ soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja, azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit õ maga gondol, hogy Attilának hívják” – írta József Attila az egyik máig megmaradt önéletrajzában.

A mai öcsödiek viszont azt állítják: József Attilának nem volt olyan rossz sora a községben, mint ahogy azt a különbözõ irodalomtörténeti írások máig emlegetni szokták.

– A régi öregektõl tudom, hogy a kisgyermekkel nem bántak gorombán Gombaiék. Sõt, mintha nem nevelõ, hanem édes szülei lettek volna. A házaspár nem érdemelte meg azt az igazságtalan bánásmódot, amiben községünk lakói késõbb részesítették õket. Ezt a lelki terhet nem tudták elviselni, inkább elköltöztek Öcsödrõl. Az ötvenes években meg már egyenesen kulákoknak nyilvánították Gombaiékat. Ami nem volt igaz, de ilyen idõk jártak akkor. Meg aztán így jobban hangzott: a kulák nevelõszülõk sanyargatták a szegény proletár költõt – mesélte egy hetven év körüli néni.

A falu lakói örülnek annak, hogy az öcsödi gyermekévek is közrejátszottak abban, hogy József Attila az irodalom felé fordult. Arra pedig egyenesen büszkék, hogy nagy költõnk kilenc évtizeddel ezelõtt az Öcsödi Református Elemi Iskolában ismerkedett meg az írással és az olvasással. S hogy József Attilát valóban szeretik Öcsödön, azt nem csak szavak, hanem tettek is bizonyítják. A különbözõ jubileumi évfordulók alkalmából számos nagy József Attila-rendezvényt tartottak az immár bõ fél évszázada Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozó településen. Az ezeket az eseményeket megörökítõ kiadványok, újságok szintén megtekinthetõk a költõ öcsödi emlékhelyén.

József Attila öcsödi osztályzatai

Tantárgy karácsonykor húsvétkor tanév végén

Magaviselet 1 2 3

Matematika 3 4 4

Szépírás 2 1 3

Ének 1 2 3

Beszédgyakorlat 3 3 2

Olvasás 2 1 2

Szorgalom 1 3 3

Megjegyzés: akkoriban fordított osztályozást használtak, az 1-es volt a legjobb érdemjegy, s az 5-ös jelentette a bukást.