A dél-svédországi magyarok családi lapja
2. évfolyam 9. szám 2001/5
Oslói oldal
Időszerű pénzkiállítás Bébiszitter voltam Norvégiában
    Az euro bevezetésével a mindennapi érdeklődést meghaladó figyelem övezi nemcsak az új bankjegyeket, hanem a most megszűnő európai országok fizetőeszközein kívül a régmúltban kibocsátottakat is.      A mai érdeklődést megelőzve már tavaly, a Szent István ünnepek alkalmával sikeres kiállítást rendezett a Magyar nagykövetség és a Magyar Nemzeti Múzeum segítségével Magyarok Baráti köre Oslóban. A kiállított érmékből és veretekből kiderült, hogy Magyarország élen járt az állami szimbólumnak jelentős, de a kulturális közvetítő szerep szempontjából is fontos érmék kiadásában.
     Első királyunk vereteit követően hetvenegy király és királynő, fejedelem és kormányzó bocsátott ki különböző pénzérméket a huszadik század közepéig. A kiállítás fotókon és galvánmásolatokon mutatta be ezeket. Magyar numizmatikai kiállítást már 1939-ben terveztek Oslóban, de a háború miatt ez nem sikerült. 1980-ban már igen, amelyet Moderne ungarsk medaljekunst címmel rendeztek Ennek sikere után kövekezet az 1993-ban és a tavaly megrendezett kiállítás.

Magyarok Norvégiában

     Több mint száz esztendővel ezelőtt járt Hermann Ottó, híres természettudósunk Norvégiában. Az északi madárhegyek tájairól című könyvének megjelenése évében hasonló témájú útirajz látott napvilágot Utazás Norvégia végvidékére címmel, amelynek szerzője Chernel István ornitológus. Feleségével vasúton, hajón utazott, számos vadászaton, sítúrán vett részt, s így alaposan megfigyelhette a különféle ritka madarak, és igyekezett elsajátítani a norvég nyelvet is. Négyszáz oldalas könyvét számos saját maga készítette fotóval díszítette Ebből az utazásából még egy könyvet írt Lábszánkózás címmel. ő tanította meg feleségét sízni, aki az első magyar női síző.

Márai norvégül

     A Solum Kiadó Fabula sorozatában éppen egy évvel ezelőtt jelent meg Márai Sándor: A gyertyák csonkig élnek című regénye, amely magyarul 1942-ben látott napvilágot, de közönségsikere csak napjainkban van. Németországban ez a könyv tizenegy kiadást ért meg. A norvégül Glřr címmel megjelent könyvet Kemény Kari fordította
Norvég ház

     Kevesen tudják, hogy budapesten is van Norvég ház a kós Károly és Zrumeczky Dezső által tervezett állatkertben. A tavalyi felújítás az épület eredeti tervei szerint készült, de a tetőt növények telepítésére tették alkalmassá.

Matematikai zseni

     Az MBK Híradó kétszer is írt már Kundszenty-Kovács Dávidról, aki már tizenegy éves kora óta nemzetközi mezőnyben is jeles eredményeket ér különféle matematikai versenyeken. Tavaly a 41. Nemzetközi Matematikai Olimpián bronzérmet nyert Dél-Koreában.
     Két esztendő úgy elröpült, hogy szinte észre se vettem. Miután hazajöttem Norvégiából, csak úgy záporoztak felém a kérdések: hogy volt, mint volt, milyenek voltak a norvégok, milyen ott az éghajlat, a városok? Azután, mivel minden csoda három napig tart, elcsitult a kíváncsiságroham. Maradtam a csodálatos emlékeimmel és a jó néhány teli fényképalbumommal, amelyeket ma is sokszor előveszek, fellapozok. Norvégia, Trondheim ; hallgatom a brassói Csutak Lillának a Norvégiában töltött két esztendő alatt szerzett élményeit.
     - Hogyan telt el a kinn töltött idő?- kérdezem az apró termetű alig húszesztendős, álmodozó tekintetű, igencsak öntudatos fiatal lányt.
     - Egy négyéves kisfiúra kellett vigyáznom. Kedves, vidám gyermek, szerencsére már az első napokban megszerettük egymást. Reggeltől délutánig foglalkoztam vele. Na nem egyfolytában, hiszen délelőtt elvittem az angol óvodába. Közben én is tanulhattam, egészségügyi technikumba jártam, ahol a norvég nyelv mellett az angolt is gyakorolhattam.
     - Milyenek a norvég emberek?
     - Nyitottak, barátságosak, kiegyensúlyozottak, de talán kissé hűvösebbek, mint mi. Gondolom, a táj, az éghajlat miatt is. A munka ott is reggel nyolckor kezdődik, természetesen egy tartalmas, bőséges reggeli után, amiből nem hiányozhat a kaviár, a halfélék, a sajt és más tejtermékek. A reggelihez fogyasztott kenyér különbözik a miénktől, ott egyszerűen vízből és lisztből készült kétszersültet esznek. Délelőtt a munkahelyen egy-egy szendvics a szokásos. Délután négy óra körül ebédeltünk, rengeteg a félkész és kész étel, amit megrendelnek. De az én fiúcskám édesanyja szeretett főzni. Ebédnél sok zöldséget és gyümölcsöt szolgálnak fel. Az üzletek, bevásárlóközpontok bőségesen ellátottak, a kiszolgálók udvariasak, figyelmesek, ha észrevesznek egy tétova pillantást, azonnal melletted teremnek, megkérdezik, miben segíthetnek. Ez jellemző a közhivatalokra is. Nem kell keresgélned egy hivatalt vagy gyámoltalanul ácsorognod. Valaki mindig megkérdezi, milyen ügyben jársz, s azonnal útbaigazít.
     - A zord klímát hamar megszoktad?
     - Nem is olyan kemény az éghajlat, hamar meg lehet szokni. A nyarak kissé rövidebbek, mint nálunk. Nagyon sok a téli kirándulóhely, ahová családostul mennek hétvégenként. Trondheimet is sokan látogatták, hiszen páratlan szépségű északi város. Modern épületei vannak, hatalmas székesegyházai, templomai az építőművészet gyöngyszemei. Van a városban színház, és vannak kiállító-, illetve koncerttermek is. A két év alatt sok ismeretséget kötöttem, olyan barátokat szereztem, akikkel ma is levelezek. Magyar barátnőre is találtam, egy kaposvári kedves orvosnőre. Egyébként Oslóban van magyar klub is, sőt más városban is. Egy szó, mint száz, szép volt, jó volt, szívesen elmennék oda bármikor. Meleg otthont teremtettek számomra a "hűvös" norvégok.
     Váradi Mária
Az Erdélyi Naplóból