A dél-svédországi magyarok családi lapja
2. évfolyam 8. szám 2001/4
Oslói Oldal
Szeretjük Ibsent Vendégváróban
A tiszta szép varázsa
     Mostanában Ibsen darabokkal kényeztetik a nézőket a magyar tévék, és a tavalyi norvégiai Ibsen Fesztivál is azt mutatta, hogy a magyarok érdeklődése folyamatos a jeles norvég író életműve iránt. Ibsen minden jelentős darabját némelyiket többször is lefordították magyarra, legutóbb a budapesti Vígszínház tűzött műsorára Ibsen darabot.
     Fáskerti Mária a tavaly szeptemberben az Ibsen Központban a világ minden részéből összegyűlt több mint hatvan Ibsen-fordító közül Kúnos László fordítót, a Corvina Kiadó főszerkesztőjét kérdezte a magyarok Ibsen műveinek fogadtatásáról.
     - Az Ibsen iránti töretlenül nagy érdeklődés abban nyilvánul meg, hogy újra és újra színre viszik darabjait, szinte mindenütt a világon. Az összes eddigi Ibsen-fordításom színházi felkérésre készült. A rendezők és a színészek szerint a régi fordítások nyelve színpadon nem hangzik jól. Ami a társadalmi drámákat illeti, ezek nyelve a mai magyar nyelv kell, hogy legyen, hiszen a darabok megírásakor Ibsen is a korabeli társalgási nyelvet választotta. Ezek a drámák nem kötődnek olyan külső kulturális dolgokhoz, amik miatt a nyelvnek archaikusnak kellene lennie, hiszen ma is érvényes, aktuális, belső konfliktusokat dolgoz fel bennük a szerző.
     Természetesen ez nem azt jelenti, hogy könnyű, felszínes fordulatok megengedhetőek lennének, a szlengről nem is beszélve. Röviden, mai kulturált beszélt nyelven hangozzék Ibsen magyarul.
Kemény Kari kitűnő fordításában olvashatják a norvégek Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek ( Glor ) című könyvét. Márainak ez a "romantikus" regénye 1942-ben jelent meg, de csak félévszázad múltán vált közönségsikeresé. Az utóbbi években az európai könyvpiac szenzációja. Németországban tizenegy kiadás ért meg, Olaszországban rövid idő alatt százezres példányban elfogyott.
Inger Hagerup
A Hangya

Kicsi?
Én?
Tévedés
E megmérettetés!
Magamat épp kitöltöm
Keresztül kasul
Felül és alul.
Bőrödből kilógsz-e te,
He?
     "A szépség, maga a szép, bár annyi mindent tudunk róla, mégis valahol/valamennyiben rejtély, titok. Érthetetlen csoda. Varázsereje hatalmába kerít minden másnemű külső hatás, egyéni vagy közösségi, racionálisnak tűnő érdek ellenére. Sőt, akaratunk ellenére. Mindenesetre a bizonyos fejlődési szintre eljutott embert örömmel tölti el minden , ami szép.
     Végül is mi a szép? A történelem folyamán annyiszor próbálkozott az ember, próbálkoztak a filozófusok, hogy megnevezzék, a fogalmak, a koncepció keretébe öntsék. Vegyük például Kantot: "a szép az, ami érdek nélkül tetszik"txt/. Ez is igaz. De közvetlen érdek nélkül tetszik a fenséges, a jó, az igazság is. És, horribile dictu, kérdésként, tetszhet a rossz is? Az érdek csak anyagi, Nincs szellemi érdek? Az eszmény nem kerül érdekkörünk vagy legalábbis érdeklődési körünk, igényeink szférájába? " Kovács Albert: Szépeszmény poétikák című könyvének bevezetőjéből azért idéztünk, mert a közeljövőben az oslói magyarok vendége lesz.
     Kovács Albert az irodalmi tudományok doktora, erdélyi származású, bukaresti egyetemi tanár, az általa alapított Dosztojevszkij Kelet-nyugat Kultúráért Alapítvány elnöke, számos irodalomelméleti és irodalomkritikai tanulmány szerzője. Említett könyvében az esztétikai értékek felmutatása céljával , a szépség értékeinek önálló és szuverén voltának , de a társadalomban betöltött rendkívül fontos szerepének meggyőződésével azokból az írásaiból közöl válogatást, amelyek lehetővé tették számára különféle elméleti és poétikai kérdések megvilágítását. Tanulmányait, könyvismertetőit olvasva közelebb jutunk többek között Méliusz József és Sütő András életművének megismeréséhez az avantgárd hagyományainak és az európaiság szellemiségének megértéséhez. Foglalkozik a régi magyar irodalomnak a nemzettudatra gyakorolt hatásával, a regénynek és a fordításnak a poétikájával, és az orosz irodalom nagyjainak munkásságát vizsgálva behatóan elemzi Dosztojevszkij, Turgenyev, Tolsztoj, Bulgakov, Ajtmatov és Szolzsenyicin néhány tanulságos művét. Minden valószínűség szerint, a választékos irodalmi érdeklődésű oslói magyarok szépséges órákat tölthetnek majd a bukaresti magyar professzor társaságában.