II. évfolyam. 7. szám 2001. július., ISSN 1404-7780

[vissza]

Lapszemle


     Lapcserés kapcsolatunk eredményeképpen kapjuk a magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága kéthavonként megjelenő folyóiratát, amelynek alapvető célkitűzése, hogy öt világrész magyarságának segítségére legyen anyanyelve ápolásában, kultúrája megtartásában és magyarságtudata megőrzésében. Nem vagyunk mi kivételezettek, hiszen a folyóirat belső borítóján többek között ez áll. "Együttműködünk minden olyan magyarországi és Magyarország határain túli társadalmi, kulturális, tudományos, egyházi és ifjúsági szervezettel, intézménnyel, amely a magyarság nemzeti érdekeinek: nyelvének, kultúrájának védelmét és fejlesztését tekinti feladatának vagy azt támogatja."
Az idei második szám Antal Árpád Egy Vörösmarty-portré és "környéke" címmel egy félévszázaddal ezelőtt Gaál Gábor válogatásában és bevezetőjével megjelent könyv kritikája, amely a múlt évi Vörösmarty évfordulóhoz kapcsolható. Kárpátaljai, erdélyi és vajdasági témájú tanulmányokból a nyelvi oktatásról, a rádiózásról és az anyanyelv védelméről olvashatunk. Figyelemreméltó Pomogáts Bélának a Magyar Kultúra Napja alkalmából Ungváron tartott előadásának szövege a magyar kisebbségi irodalmak "hármas kötődéséről" és a magyarság kulturális egysége helyreállításának szükségességéről, melyet leginkább sürgető történelmi feladataink közé sorol. A Molnár László nagykövettel, a New York-i Magyar Főkonzulátus vezetőjével készült interjúból arról olvashatunk, hogy a magyar kormány rövidesen megkezdi a New York-i Magyar Intézet szervezését. 1990 óta tudjuk, hogy az egyesült Államokban 1 582 000 állampolgár vallja magát magyarnak, amelynek kulturális tevékenységét lesz hivatott összefogni és serkenteni. A Gyökerek rovatban Mázsár László A chantik és manysik között legősibb gyökereinket kutatta.
Wass Albert emlékét Várdy Béla eleveníti fel, akiről haláláig hallgatott a sajtó, mellőzöttségét most a rendszeresen megjelenő írások próbálják helyrehozni. De nemcsak a "kő" hanem a könyv is "marad". A Püski -könyvek a nemrég kitüntetett névadójukkal együtt - szerencsére - túlélnek minden akarnokot.

A magyar Nobel- díjasok:

Lénárd Fülöp, 1905; Bárány Róbert, 1914; Zsigmondy Richard,1925; Szent-Györgyi Albert, 1937; Hevesy György, 1943 ; Békésy György, 1961; Wigner Jenő, 1963; Gábor Dénes, 1971; John C. Polanyi, 1986; Elie Wiesel, 1986; Harsányi János, 1994; Oláh György, 1994

ooo



Híradó

A lap megújítása utáni második (XX. évf., 80. szám, 2001. június) számában nyomon követhető a SMOSZ kitartó munkálkodása a svédországi magyarok legfontosabb olyan igényeinek kielégítésére, mint az anyanyelvápolás, a tartalmas művelődés szervezési kérdései és az ehhez is szorosan kapcsolódó népcsoporti elismertetésünk Svédországban. Az anyanyelvápolás különféle formáinak, a hivatalos magyar oktatásnak, a hétvégi iskoláknak, az anyanyelvi táborozásnak, a távoktatásnak állandósítása és kiterjesztése állandóan napirenden szerepel a Szövetségben, és ilyenformán természetes, hogy nem hiányozhatott a SMOSZ küldöttségének nyár eleji budapesti látogatásának műsorából sem. Ez alkalommal olyan magyar kormány- és hivatali képviselőkkel tárgyalhattak, akik remélhetőleg segítséget nyújtanak majd mindennapi gondjaink megoldásában. Sánta Ferenc és Tompa Anna beszámolójából megtudhatja az olvasó, hogy többek között a Duna tévé, az Oktatási Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal , a Határon Túli Oktatásért Apáczai Közalapítvány szerezhetett első kézből tudomást a svédországi magyarság megmaradásának viszontagságairól és kitartó önmegtartó munkájáról. Ugyanilyen kapcsolattartó munkát végeztek a SMOSZ küldöttek a MVSZ májusi küldöttgyűlésén. A beszámolót a göteborgi Jordáky Béla írta. Ő a MVSZ felügyelő bizottságának nemrég megválasztott elnöke.
A lapban közölt magyar szervezetek beszámolói közül figyelemreméltó Révay Ábel beszámolója a malmői Magyar -Svéd Egyesület tíz éves fennállásának ünnepléséről és kristianstadi Molnár Gergely írása , amelyben a magyar szervezetek vezetőségének utánpótlásáról is szól. Tófalvi Zoltánnak a svédországi magyarok erdélyi kirándulásáról szóló terjedelmes beszámolóját kezdi el a lap. Hasznosnak tűnik az elkobzott ingatlanok jogállásáról szóló törvény előírásainak ismertetése és a magyar néptánc rövid történetének első folytatása is. Meghívottaink közül Kocsis István írót és Szvorák Kati népdalénekest mutatja be a júniusi lap. A Híradó utolsó oldalát, az előző lapszámhoz hasonlóan , svédországi magyar portré tölti be. Most a 75 éves Tálas Ernőt, a Stockholmi Operaház nyugalmazott lírai tenorját köszönti a lap. Minket, dél-svédországi magyarokat különösen érdekel a SMOSZ célkitűzéseit összegező szerkesztőségi írás azon megjegyzése, hogy Kristianstad környékén a Magyar Házhoz és a tlngagärdeihez hasonló központot kellene kialakítani. Ebből az eddig figyelemre sem méltatott, de második évfolyamában két havonként anyagi támogatás nélkül rendszeresen , a világhálón is megjelenő Magyar Liget sem maradhat ki, hiszen eltökélt célunkhoz közel immár hat dél-svédországi város magyarjait, de a koppenhágaiakat és az oslóiakat is önzetlenül szolgájuk.



Bölcsességtár:
Óvakodnunk kell attól, hogy megismerjük az embereket, mert akkor szép lassan megszeretjük őket.
Erland Josephson


felelős szerkesztő: Tar Károly, webmaster: Kormos László.,
HUNSOR - Magyar Liget - All Rights Reserved - 2001., A.D.