EU

KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS

HÍRLEVÉL ePLUSZ

 

 

BME OMIKK 2003. március

 

http://www.info.omikk.hu

(az EU KTF HÍRLEVÉL-lel megegyező weboldalon)

 

 

 

 

TARTALOM

 

 

Gyorshírek

G1. A K+F menedzsment kiválósága és az innovációs kihívás

G2. IST információs nap a SZTAKI-ban

G3. Nemzetközi konferencia az étkezési rostanyagokról

G4. Konferencia az IST eredmények alkalmazásának ösztönzéséről

G5. Az „e-Europe 2002” áttekintése

G6. A 6. KP pályázatok előzetes regisztrációja

G7. A Bizottság új technológiát alkalmaz a városi légszennyezés elleni küzdelemben

G8. A CORDIS gyorsan és könnyen áttekinthető tájékoztatást ad a 6. KP-ről

G9. Műhelytanácskozás az egyetemektől az iparba irányuló tudástranszferről

G10. A Bizottság támogatja a pán-európai technológiatranszfer hálózat létrehozását

G11. Német államtitkár felszólítja honfitársait  a 6. Keretprogramban való aktív részvételre

 

 

EGYÉB INFORMÁCIÓK

 

E1. Magas szintű európai tanácskozás az e-kormányzatról

E2. Jelentés a 3. generációs (3G) mobiltelefon-piac fejlődéséről

E3. A társadalmi-gazdasági kutatás a tudományos haladás irányításának kulcsa

E4. A Bizottság közzétette a „kutatás és innováció” tematikus szakterület munkatervét

E5. A vállalkozókedv szorgalmazása a gazdasági növekedés kulcsa

E6. Jelentés a biológiai talajkezelés korlátairól

E7. Növekszik a szakadék a biotechnológia ígéretei és a valóság között

E8. Beszámoló az IST program információs napjáról

E9. Beszámoló a Fenntartható energiarendszerek tématerület közép- és hosszú távú kutatásainak információs napjáról

E10. Tudomány és társadalom

 

 

 

 

 

GYORSHÍREK               

 

 

 

G1. A K+F menedzsment kiválósága és az innovációs kihívás

2003. márc. 20-21-én kerül sor a hollandiai Hágában a "K+F menedzsment kiválósága és a szervezetek tesztelése" c. konferenciára. Az első napon a kiválóság eszközeivel és megközelítési módjaival foglalkoznak. A második nap témája az innovációs kihívásnak való megfelelés lesz. Az előadások az EU-ban, a tagjelölt országokban és Kanadában kialakult és a fenti témákra vonatkozó véleményeket mutatnak be. A rendezvényt az európai kutatási és technológiafejlesztési szervezetek egyesülete (EARTO), valamint a nemzeti mérési, tesztelési és analitikai laboratóriumok európai szövetsége (eurolab) szervezi, együttműködésben a holland alkalmazott tudományos kutatások szervezetével (TNO).

Forrás: http://www.cordis.lu/news,  RCN 19623

 

*

G2. IST információs nap a SZTAKI-ban

Az ISTOK iroda együttműködve az Európai Bizottság DG INFSO D3-mal információs napot rendez 2003. április 2-án Budapesten, az MTA SZTAKI-ban, a Kende u. 13-17-ben, a 6. Keretprogram IST prioritásának 2. pályázati felhívásához kapcsolódva „Szoftver technológiák és elosztott rendszerek” témában.
Az esemény a 2003/2004 IST munkaprogram "Nyílt fejlesztési platformok a szoftver és szolgáltatások számára" című (http://www.cordis.lu/ist/so/sw-platforms/home.html) stratégiai célra koncentrál, és az IST programban való részvétel lehetőségeiről tájékoztatja a tagjelölt országok pályázóit.

Az információs nappal kapcsolatos további információk: (meghívó, program, regisztráció) a honla­punkon http://www.sztaki.hu/istok/infoday) található.

 

*

G3. Nemzetközi konferencia az étkezési rostanyagokról

A rostban gazdag élelmiszerekkel kapcsolatos táplálkozástudományt, valamint az élelmiszer-technológiát, termékfej­lesztést, elemzést és ezek jogi vonatkozásait integrálni hivatott, rostban gazdag élelmiszerekkel foglalkozó konferenciát rendeznek a hollandiai Noordwijkerhoutban, 2003. május 18. és 21. között. A konferencia témái az alábbiak lesznek:

·         tudomány, fogyasztói vélemények és ipari perspektívák;

·         rostban gazdag élelmiszerek és egészségőrzés: rák;

·         rostban gazdag élelmiszerek, bélflóra és egészségőrzés: szív- és érrendszeri betegségek;

·         elhízás és cukorbetegség;

·         gabonafélék fokozott egészségjavító hatású termékei – kutatási igények és lehetőségek.

A konferencián megtárgyalják az EU-nak egy, a gabonafélék táplálkozási értékével és egészségőrző hatásaival foglalkozó kutatási program kezdeményezésére vonatkozó tervét.

További információ: http://www.bastiansee-communication.com

Forrás: http://www.cordis.lu/news,  RCN 19746

 

*

G4. Konferencia az IST eredmények alkalmazásának ösztönzéséről

Bolognában 2003 október 22-24-én kerül sor annak a konferenciának a megrendezésére, amelynek célja az európai ipar, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) buzdítása, hogy mielőbb vegyék át az alkalmazott IST kutatások eredményeit. Az "e-Kihívások e-2003" nevű konferencia programjában a plenáris ülés nagyobb lélegzetű beszámolói mellett műszaki témájú előadások, üzleti esettanulmányok, munkaülések, oktatási szemináriumok és kiállítás szerepelnek. A vizsgált fő szakmai területek: e-business, e-kormányzat, szervezeti ismeretek, e-munka és e-Európa 2005 lesznek. A rendezvény egyben fórumot biztosít az 5. Keretprogram eredményeinek ismertetésére, valamint a kapcsolódó regionális és országos kezdeményezések bemutatására, továbbá a 6. Keretprogram és az Európai Kutatási Térség tematikus prioritásainak áttekintésére.

További információ: http://www.eChallenges.org

Forrás: http://www.cordis.lu/news,  RCN 19599

 

*

G5. Az „e-Europe 2002” áttekintése

10 milliárd euró az „online EU” megteremtésére

Az Európai Bizottság áttekintette saját e-Európa 2002 Akcióterve két évi intenzív tevékenységét. Európában ez alatt az időszak alatt gyorsan gyarapodott az internet-használat az otthonokban, iskolákban és az üzleti életben, azóta, amióta a tervet 2000-ben elindították. Az EU teljes „online-ná tétele” politikai jelentőségét bizonyítja az, hogy a szerkezeti alapokból 10 milliárd eurót fordítottak két év folyamán az e-Európa céljaira. Ez az összeg egy-egy évre vetítve nagyobb a 6. Keretprogram éves ráfordításainál.

Forrás: http://www.cordis.lu/express/summary.htm, 2003.02.18.

 

*

G6. A 6. KP pályázatok előzetes regisztrációja

Az Európai Bizottság kutatási és fejlesztési információs szolgáltatása, a CORDIS a 6. KP jövő pályázói számára új online űrlapot kínál fel egy bizonyos pályázat előzetes regisztrációja érdekében. Az űrlapon, amely minden pályázati felhívás weblapján elérhető, a következő rovatokat kell kitölteni: a koordinátor adatai, a 6. KP adott aktivitási területének részletei, a pályázattal kapcsolatos alapvető információk és a konzorcium összetétele. A koordinátorok ily módon egyszerűen előzetesen regisztráltathatják a pályázatot a végleges pályázat benyújtása előtt. Az előzetes regisztráció önkéntes, és semmiféle kötelezettséget nem jelent a pályázat későbbi benyújtására vonatkozóan. Előnye azonban az, hogy az előzetes regisztráció segíti a Bizottságot a pályázatértékelés tervezésében azzal, hogy lehetősége van egyrészt a pályázatok adatainak és témaköreinek, másrészt pedig a pályázatokat értékelő személyek számának és képzettségének összehangolására. 2003. január vége óta több, mint 300 előzetes regisztráció érkezett be.

További információ: http://www.cordis.lu/fp6/pre_registration.htm

Forrás: http://www.cordis.lu/news,  RCN 19653

 

*

G7. A Bizottság új technológiát alkalmaz a városi légszennyezés elleni küzdelemben

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) egy kísérleti programot indított Milánó légszennyezettségének mérésére. A méréssorozatot 2003. januárban és februárban végezték. A mérések célja a veszélyes részecskeszennyezők forrásainak meghatározása. A kísérlet során első alkalommal használták a JRC új részecske-elemző és méret meghatározó rendszerét (SPASS). Ez az új eljárás az egyedi részecskékről szolgáltat információkat, köztük potenciális eredetüket, ami segíti az EU helyi és országos hatóságait a levegőszennyezés elleni intézkedések meghozatalában. A részecs­keanyagok fő forrásai a közúti közlekedés, a fűtés és az ipari szennyezők. A különböző források különféle szennyezőrészecskéket termelnek, pl. a közúti forgalom szervesanyagokat és nitrátokat, a fűtés és az ipar szulfátokat, a mezőgazdaság ammóniumot. A SPASS eljárás alkalmas mindegyik részecske azonosítására és elemzésére, majd különleges statisztikai program alkalmazásával meghatározható az egyes források részesedése a légkör szennyezőkoncentrációjában.

További információ: http://ies.jrc.cec.eu.int/Units/eh/

Forrás: http://www.cordis.lu/news,  RCN 19651

 

*

G8. A CORDIS gyorsan és könnyen áttekinthető tájékoztatást ad a 6. KP-ről

Mindazon szervezetek, amelyek érdekeltek a 6. KP-ban való részvételben „egy pillantás alatt” tájé­kozódhatnak a 6. KP célkitűzéseiről, a részvételre jogosult szervezetekről, a nemzetközi dimenzióval kapcsolatos részletekről és a pályázati rendszerről. Ez a gyorsan áttekinthető weboldal ideális első lépés mindazok számára, akik először informálódnak a Keretprogrammal kapcsolatban. Az új weblap kiegészíti a „What is 6. KP” (Mi a 6. KP?) c. fejezetet, amely a kutatási tevékenységekkel, a hagyomá­nyos és új eszközökkel, valamint a költségvetés részleteivel foglalkozik.

A CORDIS 6. KP-val foglalkozó weblapjai útbaigazítást és hozzáférést biztosítanak a részvétel szem­pontjából fontos valamennyi dokumentumhoz és eszközhöz. A potenciális résztvevők jobb kiszol­gá­lása érdekében további fejlesztéseket terveznek.

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19798

 

*

G9. Műhelytanácskozás az egyetemektől az iparba irányuló tudástranszferről

A spanyolországi Palma de Mallorca-n ez év április 10-11. között műhelytanácskozást tartanak a fenti címmel. Az innováló régiók innovációközvetítő központja (IRC) által szervezett tanácskozásnak az a célja, hogy az egyetemektől a cégekhez irányuló tudástranszfer közvetlen és közvetett útjait feltárja.

Számos sikeres egyetem-ipar együttműködési séma kerül bemutatásra a rendezvényen azzal a céllal, hogy szemléltesse, miként lehet az egyetemeken keletkező tudományos eredményeket a helyi cégek javára hasznosítani.

Az alábbi együttműködési sémák kerülnek bemutatásra:

·         Madrid regionális információs és technológiahasznosítási rendszere,

·         a Shannon régió tudáshálózata, amelynek keretében együttműködik a regionális fejlesztési iroda és négy felsőoktatási intézmény az innováció hatékonyabb támogatása céljából,

·         a FIRST elnevezésű séma, amelynek Wallóniában az a szerepe, hogy előmozdítsa az érde­kelteknek az egyetem és a cégek közötti mobilitását,

·         a TULI eljárás Finnországban, amely gazdaságilag megvalósítható, életképes ötleteket karol fel az államilag finanszírozott kutatásban,

·         egyetemi kutatási eredményeket hasznosító innovatív kisvállalkozások (spin-offs) támogatása az Overijssel’s Twente körzetben.

A konferencián mindazon tényezőkről szó lesz, amelyek szerepet játszottak ezeknek a regionális sémáknak a sikerében.

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19804

 

*

G10. A Bizottság támogatja a pán-európai technológiatranszfer hálózat létrehozását

Brüsszelben megtartották az egyetemek és állami kutatóintézetek mellett működő technológiatranszfer irodák páneurópai hálózata, a ProTon Europe indító értekezletét.

A ProTon Europe (public research organisations transfer office network – kutatással foglalkozó állami szervezetek transzferirodáinak hálózata) fórumot teremt a technológiatranszfer területén kialakított jó gyakorlat kicseréléséhez. „A legjobb gyakorlat kicserélése képezi a program sarokkövét: a technológiatranszfer még viszonylag új szakma, gyorsan fejlődik, így a tapasztalatok kölcsönös cseréje rendkívül fontos” – fejtette ki Ernst Max Nielsen, a ProTon Europe hálózati menedzsere.

A brüsszeli indító értekezleten a hálózat első 42 tagszervezete vett részt, amelyeket azon irodák közül válogattak ki, amelyek beküldték érdekeltségi nyilatkozataikat a Bizottság ezzel kapcsolatos felhívá­sára. A felhívásra egyébként több, mint 160 érdekeltségi nyilatkozat érkezett, s a beküldők között valamennyi EU tagállam és a legtöbb tagjelölt ország képviseltette magát. A tervek szerint a hálózat tagjainak végleges létszáma mintegy kétszerese lesz a jelenleginek.

Mindegyik tagszervezet részt vesz a hét munkacsoport valamelyikében, amelyek a hálózati munka egy-egy fontos elemének továbbfejlesztésén dolgoznak. Az egyes munkacsoportok a következő téma­körökkel foglalkoznak: a transzferiroda szervezeti felépítése és vezetése, szabadalmi kérdések és szellemi tulajdonjogok, a technológiahasznosítás engedélyezése, interaktív kapcsolatok az iparral, az egyetemi kutatások eredményeit hasznosító cégek, a szakpolitika továbbfejlesztése, végül folyamatos szakmai továbbképzés.

A tervek szerint egy olyan rendszert fognak kidolgozni, amely révén azok a technológiatranszferrel foglalkozó szakemberek is részt vehetnek a legjobb gyakorlat cseréjében, akik nem a hálózathoz tartozó irodában dolgoznak.

A hálózat első éves konferenciájára 2003 novemberében kerül sor, ahol áttekintik a hálózatnak a jelenleg rendelkezésére álló tudás, tapasztalat és szakmai eszközök kicserélése terén végzett munkáját. A tagirodák remélik, hogy a hálózat tevékenysége kedvező hatást fog gyakorolni a növekedésre, a versenyképességre és a foglalkoztatottságra Európában.

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19783

 

*

G11. Német államtitkár felszólítja honfitársait
a 6. Keretprogramban való aktív részvételre

Christoph Matschie, Németország oktatás- és kutatásügyi minisztériumának államtitkára felszólította a német kutatókat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a 6. KP programokban, és felhívta a tagországok figyelmét arra, hogy a kutatási és innovációs tevékenységre optimális feltételeket bizto­sítsanak hazájukban. Mindez 2003. február 3-án hangzott el, egy Hannoverben rendezett 6. KP infor­mációs szemináriumon. Matschie örömmel nyugtázta, hogy a tavaly nyáron benyújtott vala­mennyi érdekeltségi nyilatkozat 15%-a német kutatócsoportoktól származott. Az államtitkár a 6. KP-t a gazdasági és szociális innovációk "motorjának" nevezte. Elismerően nyilatkozott az EU kuta­tási fő­biztosának, Philippe Busquin-nek az erőfeszítéseiről is, amelyek nyomán az Európai Kuta­tási Térség koncepcióján keresztül a kutatás társadalmi támogatottsága nőtt, és EU-szerte kitűzték a célt, hogy a GDP 3%-át kutatásra fordítsák. Németországban elérték, hogy az ország GDP-jének 2,5%-át költik kutatásokra, és az összeg kétharmada a magánszektorból származik.

Forrás: http://www.cordis.lu/news,  RCN 19657

 

 

 

EGYÉB INFORMÁCIÓK   

 

 

 

E1. Magas szintű európai tanácskozás az e-kormányzatról

A második magas szintű „e-kormányzat Európa” csúcstalálkozót március 3-tól 5-ig rendezték a hollandiai Noordwijk aan See-ben. A rendezvény célja az volt, hogy fórumot biztosítson az európai országos, regionális vagy helyi kormányok, ill. és önkor­mányzatok azon képviselői számára, akik felelősek az e-kormányzat tervezéséért és szolgáltatásainak bevezetéséért. A szervezők szándékai között szerepelt az is, hogy az európai döntéshozók számára alkalmat biztosítson a ta­lálkozásra annak érdekében, hogy feltárják az online kormányzati szolgáltatások következő gene­rációjának stratégiáját és technológiáját.

Forrás: http://www.cordis.lu/express/summary.htm, 2003.02.18.

 

*

E2. Jelentés a 3. generációs (3G) mobiltelefon-piac fejlődéséről

Az Európai Parlament ipari és kutatási bizottsága január 23-i ülésén elfogadta a 3G mobil kommu­nikáció jelenlegi kihívásairól és piaci potenciáljáról készített részletes jelentést, amelyet a francia Danielle Auroi, európai parlamenti képviselő ismertetett. Auroi hangsúlyozta, hogy az általános gazdasági megújulás keretében a mobiltelefon-piacot akkor szolgálják legjobban, ha hagyják a piaci erőket érvényesülni a folyamatban, és engedik az egészséges versenyt az új termékek kifejlesztésében. Ugyanakkor szükség van a 3G kommunikációs infrastruktúra, alkalmazások és szolgáltatások stabil szabályozási környezetére Európában. A parlamenti bizottság aggodalmát is kifejezte az elektromágneses hullámoknak a közvetítőállomások közelében tapasztalható egészségkárosító hatásáról, különösen a gyerekek és a betegek esetében. Ezért nyomatékosan felhívta a Bizottságot, a tagországokat és az országos hatóságokat a megfelelő védelmi intézkedések bevezetésére.

További információ: http://europarl.eu.int/meetdocs/committees/itre/20030122/482385en.pdf

Forrás: http://www.cordis.lu/news,  RCN 19610

 

*

E3. A társadalmi-gazdasági kutatás a tudományos haladás irányításának kulcsa

J-F. Marchipont-nak, a Kutatási Főigazgatóság igazgatójának nyilatkozata

A CORDIS News részére adott interjúban J-F. Marchipont kifejtette, hogy a társadalomtudományi kutatások kulcsfontosságú kapcsolatot teremtenek a tudomány és a szakpolitikák kialakítása között. Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően az európai és nemzeti szakpolitikák kidolgozásához rendelke­zésre álló tudományos bázis ma sokkal gazdagabb, mint a múltban volt. A társadalmi-gazdasági (TG) kutatásnak a tudomány és társadalom kapcsolatában betöltött másik fontos szerepe a következő: a tudományos haladás jelenlegi üteme igen gyors, de a mi képességünk arra, hogy felmérjük a tár­sadalmi hatásait ennek a haladásnak, messze lemaradt. A társadalomtudományi kutatás teszi lehetővé számunkra azt, hogy pontosan felmérjük ezeket a következményeket, és rendkívül nagy jelentősége van a kutatásnak abból a szempontból, hogy továbbra is irányításunk alatt tartsuk a haladásunkat.

A fentiekre tekintettel az 5. KP „célzott társadalmi-gazdasági kutatás” c. alprogramja részére ren­delkezésére álló 147 millió eurós költségvetéssel szemben a 6. KP „állampolgárok és kormányzás” c. alprogramjára 225 millió eurós költségvetést különítettek el. Marchipont szerint a társa­dalom- és bölcsészettudományok átszervezésére lesz szükség annak érdekében, hogy a szakterület nagyobb teljesítményre legyen képes. „A társadalomtudományok túlságosan el vannak aprózva és gyakran kevésbé tartják őket tudományosnak, mint a természettudományokat. Az Európai Kutatási Térség (EKT) létrehozása jelentős ösztönzést fog adni a társadalomtudománynak, hogy átalakítsa saját magát” – hangsúlyozta a Bizottság kutatási igazgatója. Ezt az átalakítást hivatott előmozdítani a Bizottság által létrehozott és a korábbi portugál kutatási miniszter, Maria Joao Rudriguez által vezetett, az állampolgárok és kormányzás c. prioritással foglalkozó tanácsadó csoport is. A csoport feladatai közé tartozik annak elemzése, milyen hatást gyakorol az EKT létrehozása a társadalomtudományokra, továbbá a TG kutatás szerepének értékelése, mind önmagában, mind más szakpolitikai területekhez való viszonyát tekintve.

Marchipont szerint eljött az ideje annak, hogy a fenti európai szintű intézkedésekkel párhuzamosan nemzeti szinten is lépéseket tegyenek a társadalmi-gazdasági kutatás átalakítására.

Forrás: http://www.cordis.lu/news,  RCN 19793

 

*

E4. A Bizottság közzétette a „kutatás és innováció” tematikus szakterület munkatervét

A Bizottság Vállalkozás Főigazgatósága közzétette a 6. KP „kutatás és innováció” tematikus szakte­rületének munkatervét. Ez a témakör „Az Európai Kutatási Térség (EKT) strukturálása” c. specifikus program részét képezi, amely azt célozza, hogy orvosoljon számos olyan jelentős strukturális gyen­geséget, amelyek gátolják az európai kutatásból származó előnyök maximális érvényesülését.

A munkaprogram ismerteti a kutatás és innováció szakterület célkitűzéseit, tartalmi részleteit és tájé­koz­tatást ad a várható pályázati felhívásokról.

A kutatás és innováció tematikus szakterület előmozdítani hivatott egy, a jelenleginél nagyobb mértékben innovációbarát környezet kialakítását és az innovatív technológiai vállalkozások létre­hozását. E célok megvalósítását a munkaprogram a következő lépéseken keresztül irányozza elő:

·         egy európai innovációs rendszer alapjának megteremtése egymással hálózati kapcso­latban lévő szereplőkkel, az együttműködés előmozdításával, az akadályok megszün­te­tésével és a transznacionális tanulás ösztönzésével,

·         új megközelítések megvizsgálása és kipróbálása, tanulságok levonása a közösségi pro­jektekből és a vállalkozói innováció elősegítése,

·         olyan szolgáltatások kínálása, amelyekre európai szinten igény van.

Az innováció előmozdítása a 6. KP valamennyi részterületét érintő kulcsfontosságú kérdés, amelyre valamennyi tematikus szakterületen különös gondot fordítanak. Eltekintve a „kutatás és innováció” szakterülettől, ez az EKT strukturálása c. specifikus program más témaköreiben is kiemelt helyen szerepel, továbbá az ETK integrálása és erősítése c. specifikus programon belül „a kutatási és innovációs politikák koherens fejlesztése” c. szakterületnek is fontos elemét képezi. Összehangolt intézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az ezeken a szakterületeken folytatott tevé­kenységek egymással összhangban legyenek és rendelkezzenek az integráció kívánt fokával. Törek­szenek arra, hogy a tagjelölt országok is teljes mértékben részt vegyenek az innováció előmozdítására irányuló munkában.

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19807

 

*

E5. A vállalkozókedv szorgalmazása a gazdasági növekedés kulcsa

Erkki Liikanen, a Vállalkozás és az Információs Társadalom főbiztosa, a Brüsszelben, január 22-én tartott szemináriumon sürgette a vállalkozókedv potenciáljának felszabadítását Európában. A főbiztos ezen a szemináriumon mutatta be a kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) vállalkozókedve és kezdeményezései témájában kiadott Zöld Könyvet. A Zöld Könyv a jövő európai gazdaság­politikájának javítását, és több európai vállalkozó felkészítését és bátorítását célozza meg. Ugyanakkor a KKV-kre vonatkozó dokumentumok csomagja (a KKV Csomag) a kisvállalkozási politikának az utóbbi időszakban az Európa szerte bekövetkezett fejleményeit ismerteti.

A főbiztos az akcióknak a Zöld Könyvben olvasható három pilléréről beszélt: az üzleti élet fejlődése és növekedése akadályai megszüntetésének szükségessége, a vállalkozások kockázatainak és sikerességének kiegyensúlyozása, és mindenekelőtt a társadalom véleményének megváltoztatása a vállalkozások tekintetében.

A szemináriumon Roy Thurik professzor és Juan Roure professzor méltatta a Zöld Könyv meg­állapításait. Thurik professzor szerint a vállalkozási kedv "Európa titkos fegyvere". Üdvözölte a Zöld Könyvet, mint vitaindító dokumentumot, de hiányolta benne a kvantitatív célok kifejtését. Roure professzor elsősorban a KKV-k növekedésével foglalkozott. Megállapította, hogy csupán 30%-uk fejezte ki azt a kívánságát, hogy növekedjen. A professzor közölte, hogy ez az arány nem elegendő, és számos javaslatot tett a növekedés ösztönzésére.

További információ: http://europa.eu.int/comm/enterprise/entrepreneurship/green_paper/index.htm

Forrás: http://www.cordis.lu/news,  RCN 19593

 

*

E6. Jelentés a biológiai talajkezelés korlátairól

Az 5. KP "Energia, környezet és fenntartható fejlődés" alszekciójában végrehajtott projekt elemeként az EU-ban alkalmazott biológiai talajkezelés bevezetésének korlátairól és akadályairól készített jelentés elérhetővé vált. A biológiai talajjavítás a szennyezett talajok kiküszöbölésének hatékony eszköze, azonban az EU egyes tagországaiban nem vezették be, mert a szennyezett talaj elhelyezését feltöltési helyeken engedélyezik és támogatják. A jelentés szerint azonban a szennyezett talajokkal való feltöltés a biológiai talajkezelés legnagyobb akadálya. A jelentés a szabályozás jelentős meg­változtatását, valamint a szigorúbb monitorozást szorgalmazza, amennyiben a talajjavítást továbbra is az EU prioritásai között kívánják megtartani.

A jelentés e-mailen kérhető: john.vijgen@get2net.dk,  vagy juergen.buesing@cec.eu.int

Forrás: http://www.cordis.lu/news,  RCN 19589

 

*

E7. Növekszik a szakadék a biotechnológia ígéretei és a valóság között

A fejlődő országok fenntartható mezőgazdaságáról Brüsszelben rendezett konferencián a FAO főigaz­gató-helyettese, Louise Fresco kifejtette, hogyan növekszik a szakadék a biotechnológia és az élet­tudományok mezőgazdasági hasznosításának várakozásai és valósága között. Példaként hozta fel, hogy bizonyos termények, mint a kukorica és a gyapot termesztését szorgalmazzák, mert a munkát és a költségeket csökkentik, de az olyan termények termesztését, mint a csicseriborsó és a manióka, amelyek segítenének a szegénység és az éhség leküzdésében, alig. Fresco professzor szerint mole­kuláris szakadék van a gazdagok és szegények között. Ezt a szakadékot az egyes országok közötti eltérések okozzák, amelyek az élettudományok eredményeinek alkalmazásából és a költségvetési támogatás hiányából fakadnak. Társadalmi szerződést sürgetett a fejlődő országok valós igényeinek kie­légítése és a biotechnológia és élettudományok új eredményeinek hasznosítása érdekében. Ilyen szerződés különösen elősegíthetné a genetikusan módosított termények kutatását. Számos konkrét javaslatot tett a fenntartható mezőgazdasági fejlődést elősegítő biotechnológiai és élettudományi feladatok megoldására.

További információ: http://europa.eu.int/comm/research/sadc

Forrás:  http://www.cordis.lu/news,  RCN 19644

 

*

E8. Beszámoló az IST program információs napjáról

A komplex problémamegoldásra szolgáló GRID alapú rendszerek az IST egyik stratégiai prioritása a 6. Keretprogramban. A terület az első pályázati felhívásnak nem része, az első lehetséges pályázati határidő 2003. októbere lesz. A kutatási terület kezelésére az Információs Társadalom Főigazgatóság F igazgatóságán belül 2003. január 1-jével új egységet hoztak létre ("Grids for Complex Problem Solving", F2), melynek vezetője Wolfgang Boch lett.

Az információs napot 2003. január 29-én és 30-án rendezték, a 6. KP és a téma rövid ismertetését követően a résztvevők előadásainak szenteltek hosszabb időt, melynek során bemutathatták kutatási elképzeléseiket, javaslataikat. További információ található az információs nap honlapján:

http://www.cordis.lu/ist/events/29-01-2003.htm

 

GRID kutatásokat már az 5. Keretprogram utolsó éveiben is támogattak, de a 6. KP-ban az erre fordítható költségvetés több mint a duplájára növekedett (58 millió euróról 125 millió euróra).

A GRID hálózatokkal kapcsolatos tevékenységek az alkalmazott kutatás és az új ismeretek szerzésére irányuló kutatás között valahol félúton helyezkednek el. A 6. KP-ban a GRID kutatás két részre bontható:

Ÿ Összetett problémamegoldásra szolgáló GRID

- architektúra, tervezés és a következő generációs GRID rendszerek fejlesztése;

- alkalmazó technológiák;

- felelős egység: DG InfoSo, F2;

- a tevékenység alapvetően kutatásra irányul;

- a teljes költségvetés 125 millió;

- a költségvetésből 50 millió eurót kísérleti tesztelésre kívánnak fordítani;

- pályázati formák: IP, NoE, STREP, CA. SSA.

 

            Ÿ Kutatási infrastruktúrák

- specifikus nagyteljesítményű GRID-ek üzembe helyezése;

- magas kapacitású és nagy-sebességű kommunikációs hálózatok üzembe he­lye­zése (GÉANT);

- felelős egység: DG InfoSo, F3;

- a tevékenység alapvetően üzembe helyezésre irányul;

- a teljes költségvetés 200 millió;

- a költségvetésből 100 millió eurót szánnak a GÉANT hálózatra, és 100 milliót más GRID-ekre;

- pályázati formák: I3, CA, SSA.

Az F2 egység általános célkitűzései:

Ÿ járuljon hozzá a jövő GRID típusú rendszereinek, alkalmazásainak, eszközeinek és szolgáltatásainak kifejlesztéséhez;

Ÿ járuljon hozzá a komplex tudományos, ipari, üzleti és társadalmi problémák megoldásához a GRID-ek segítségével.

 

2003/04-re a következő stratégiai céljaik vannak:

Ÿ következő generációs GRID és a felhasználók közvetlen kommunikációját lehetővé tevő, ún. peer-to-peer architektúrák tervezése és fejlesztése;

Ÿ összetett problémák megoldására szolgáló technológiák fejlesztése GRID alapú megkö­zelítéssel;

Ÿ a program-szintű, nemzeti és nemzetközi GRID fejlesztések együttműködésének és integrációjának ösztönzése.

 

A kutatási témajavaslatok tanulságai:

Ÿ az új instrumentumok támasztotta követelményeket a kutatók csak korlátozott mértékben értették meg, elsősorban a megfelelő előrelátó-képesség hiányzik;

Ÿ az érintettek egy részét, különösen az ipari szektort, nem vonták be a javaslat-tevők;

Ÿ a kiválósági hálózatok esetében az akadémiai és ipari szektor összekapcsolására nem tettek elegendő erőfeszítést.

 

A pályázók feladata tehát,

Ÿ hogy szélesítsék a pályázatok céljait, vagy vonják össze az egyes kutatási témajavaslatokat;

Ÿ fejlesszék ki a kutatási programot;

Ÿ az alkalmazás-orientált kutatási témajavaslatokat vonják össze strukturált integrált projektekbe, ame­lyek megosztják a GRID infrastruktúrákat.

 

Az egység hivatalos honlapja, ahol a konferencia anyagai is hozzáférhetőek lesznek az ígéret szerint:

www.cordis.lu/ist/grids

[HunOR Iroda, Brüsszel]

 

*

E9. Beszámoló a Fenntartható energiarendszerek tématerület közép- és hosszú távú kutatásainak információs napjáról

Az információs napot 2003. február 14-én rendezték. A Megújuló energiaforrások és a Társadalmi-gazdasági eszközök kutatási terület a 6. Keretprogramban a Fenntartható fejlődés prioritás Fenn­tartható energiarendszerek tématerületének része, a munkaprogramban szereplő sorszámaik rendre 6.1.3.2.3., illetve 6.1.3.2.5.

Mivel a területen folytatott kutatások hatása közép- és hosszú távon érvényesül, a tevékenységet a Kutatási Főigazgatóság koordinálja. A rövid és közép távú hatású kutatások koordinálását a Közle­kedési és Energiaügyi Főigazgatóság végzi, az általuk 2003. február 5-én szervezett információs napról külön összefoglaló készült.

Az információs nap délelőttjén a Bizottság alkalmazottai mutatták be az egyes kutatási területeket és a Keretprogram általános előírásait, a délután folyamán a munka szekciókra bontva folyt, ahol a rész­vevők vázolhatták fel kutatási elképzeléseiket.

További információ található az információs nap honlapján:

http://www.cordis.lu/fp6/sustdev_infoday2.htm

 

Wiktor Raldow, a Kutatási Főigazgatóság J3 osztályának vezetője mutatta be a Fenntartható Energia­rendszerek tématerületet. A terület célja fenntartható, biztonságos és megengedhető költségű energia­termelés megteremtése, és ezzel egyidejűleg:

Ÿ csökkenteni az üvegház hatású gázok és a szennyező anyagok kibocsátását;

Ÿ növelni az energiaellátás biztonságát;

Ÿ növelni a megújuló energiaforrások részesedését;

Ÿ növelni a hatékonyságot;

Ÿ növelni az Európai Unió energiaiparának versenyképességét;

Ÿ növelni az Európai Unióban és globálisan az életszínvonalat.

 

A rövid- és közép távú (SM), illetve közép- és hosszú távú (ML) kutatási akciók közötti különbségeket mutatja az alábbi táblázat:

 

 

SM

ML

A kutatás jellege

Integrált demonstrációs akciók

Kutatás, beleértve a prototípusokat és kísérleti létesítményeket

Hatása

A 2010-re vonatkozó energiaügyi ágazatpolitika célkitűzéseire koncentrálva  a piaci elterjedés felgyorsítása

Technológia fejlesztés (széles körű alkalmazás 2010 után)

A kockázat típusa

Technológiai, de piaci/pénzügyi is

Tudományos és technológiai

Ágazatpolitika

Energia ágazatpolitika (figyelembe véve a kutatási és más kapcsolatos ágazatpolitikákat)

Kutatási ágazatpolitika (figyelembe véve az energia és más kapcsolatos ágazatpolitikákat)

 

A közép- és hosszú távú kutatás teljes költségvetése 405 millió euró, az alábbi területek tartoznak ide:

Ÿ üzemanyag cellák és alkalmazásaik;

Ÿ új technológiák energiahordozók számára (hidrogén és elektromosság);

Ÿ új és fejlett koncepciók a megújuló energiaforrások technológiáknál

- a napenergia felhasználása;

            - bioenergia;

- egyéb területek (a szél, a geotermikus energia, az óceán, vagy a napenergia termikus felhasználása);

Ÿ a széndioxid felhasználása;

Ÿ társadalmi-gazdasági eszközök és koncepciók az energia stratégia területén.

A 6. prioritásban az új energia-technológiákhoz kapcsolódó társadalmi és gazdasági elemzésekhez modelleket és eszközöket fejlesztenek, a fenntartható fejlődésre vonatkozó ágazatpolitikák általános kutatási támogatását a 8. prioritás végzi.

 

1. Üzemanyag cellák és alkalmazásaik

A terület célja versenyképes üzemanyag cellák és a kapcsolódó technológiák kifejlesztése közlekedési és álló alkalmazások számára.

Kutatási területek:

Ÿ alacsony és magas hőmérsékletű üzemanyag cellák kifejlesztése: stacks, fuel processors, fuel-cell/ electrolysers, etc.;

Ÿ rendszerfejlesztés

kutatási területek: system simplification, simulation and modeling, optimisation and cost reduction of auxiliary components and balance of plant;

alkalmazási területek: power generation (0.5 - 5 MW), portable power systems, small road vehicles and for heavy duty transportation.

           

 

2. Hidrogén

 

A terület célja a hidrogén-energiára alapuló gazdaság felé történő átmenet előkészítése.

Kutatási területek:

            Ÿ tiszta előállítás;

            Ÿ hidrogén infrastruktúra (disztribúció és tárolás);

Ÿ alapanyagok;

Ÿ biztonság;

Ÿ átmenet a hidrogénre alapuló gazdaság felé.

 

 

 

3. Elektromosság

 

A terület célja a konvencionális elektromos hálózat átalakítása egységes és interaktív energiaszol­gáltató hálózattá.

 

Kutatási területek:

Ÿ új hálózati koncepciók és összetevők a megosztott energiaforrások használatára;

Ÿ energiatárolás és rendszerek a hálózatba kötött alkalmazások számára;

Ÿ az interaktív hálózatot lehetővé tevő technológiák és új berendezések.

 

 

 

4. A napenergia felhasználása (Photovoltaics − PV)

 

A terület célja a napenergiából származó elektromosság versenyképesebbé tétele az alábbi területek támogatásával:

Ÿ tervek és anyagok a következő generációs napelemek előállításához;

Ÿ feldolgozási és gyártástechnológiák PV modulok és elemek előállításához;

Ÿ PV szerkezeti részek és rendszerek;

Ÿ PV az épített környezetben.

 

Jelenleg a területen a következő problémákat érdemes megemlíteni:

Ÿ a túl magas költségek (0.5 és 1 euró/kWh az elektromos energia kevesebb mint 0.1 euró/­kWh árával szemben) miatt javítani kell az anyagok minőségét, a gyártási technikákat, stb.;

Ÿ az alacsony területegységre eső teljesítőképesség (100-150 W/m2) miatt javítani kell a haté­konyságot, a beépített területeket is fel kell használni, valamint csökkenteni kell a rendszer költségeket;

Ÿ az elektromosság előállítása nem folyamatos, függ az év- és napszaktól, ezért hálózatok vagy tárolási kapacitás (drága elemek) kialakítására van szükség;

Ÿ a rendszer összetevőinek korlátozott az élettartama, emiatt új tárolási megoldásokra, vagy üzemanyagcellákra van szükség.

 

A integrált projektek és kiválósági hálózatok számára kijelölt kutatási területek:

Ÿ Thin-film PV technologies with higher efficiency / cost ratio

Develop manufacturing techniques for thin-film solar cells and large area modules, using new materials and concepts;

Ÿ Crystalline Si modules costing below 1€/Wp

Achieve cost reductions using clean manufacturing processes and recycling techniques;

Ÿ High efficiency PV through better utilisation of the solar spectrum

Improve the efficiency of PV cells, laying the foundations for a future breakthrough in PV technology.

 

A specifikus célzott kutatási projektek számára kijelölt kutatási területek:

Ÿ Szerves napelemek

Materials and photochemistry for very low cost PV;

Ÿ PV koncentráció

High concentration optical elements and high-performance solar cells;

Ÿ PV alkalmazása épületekben

Innovative concepts and novel system designs for the built environment;

Ÿ PV systems for MW-size plants

Grid-connected PV systems design.

 

 

5. Bioenergia

 

A terület célja az olcsóbb és tisztább bioenergia előállítása az alábbi területek támogatásával:

Ÿ Combustion technologies;

Ÿ Gasification systems;

Ÿ Biofuels for transport and fuel cells;

Ÿ Energy from bio-residues and energy crops.

 

A integrált projektek és kiválósági hálózatok számára kijelölt kutatási területek:

Ÿ Biofuel production systems from ligno-cellulosic feedstock

Optimise thermochemical and enzymatic pathways to obtain high yields and high-quality fuel for the automotive sector;

Ÿ Hydrogen rich gas from multiple biomass feedstocks

Meet a hydrogen cost target of 10€/GJ through development of advanced production processes and  components, and prototype testing;

Ÿ Overcoming barriers to the development of bio-energy production systems

Covering technological as well as economic, social and environmental aspects.

 

A specifikus célzott kutatási projektek számára kijelölt kutatási területek:

Ÿ Environmentally friendly biomass combustion technologies

Large scale systems with multi-fuel resources

Self-running processes for small scale systems;

Ÿ Production and coupling of biofuels to fuel cells;

Ÿ Energy from bio-residues and energy crops

Ÿ Low-emission waste-to-energy and crop-to-energy concepts.

 

 

6. Egyéb megújuló energiaforrások

 

A terület célkitűzése hogy, közép- és hosszú távon jelentős mértékben hozzájáruljon az Európai Unió energiaellátásához, valamint az elektromos energia előállítási költségeit 2020-ra 0.05 euró/kWh-ra csökkentse.

A specifikus célzott kutatási projektek számára kijelölt kutatási területek:

Ÿ Szél

New concepts and designs, innovative materials, enhanced aerodynamics, measurement and testing methods;

Ÿ Óceán (ár-apály és hullámenergiaolcsóbb és biztonságosabb rendszerek)

Concepts to improve the availability and predictability of deliverable energy, coupled with better installation and production methods and harmonised testing methods, to support the development of cheaper and safer shoreline and offshore systems;

Ÿ A koncentrált naphőt hasznosító szerkezeti elemek és rendszerek, beleértve a napreaktorokat is

New concepts for low-cost, efficient and reliable components and systems for electricity and heat generation; high temperature chemical solar reactors for the production of hydrogen and other high-value materials;

Ÿ Geotermikus energiatökéletesített geotermikus rendszerek

Innovative concepts for cost-efficient exploration, assessment, development and management of potentially exploitable enhanced geothermal systems.

 

 

7. Széndioxid

 

A terület célja többek között a széndioxid elnyelési költségének csökkentése a jelenlegi 50-60 eurós tonnánkénti árról 20-30 euróra, 90%-nál magasabb elnyelési aránnyal.

Kutatási területek:

Ÿ Post-combustion capture;

Ÿ Pre-combustion capture;

Ÿ Geological sequestration;

Ÿ Chemical/mineral sequestration.

 

 

 

 

8. Társadalmi-gazdasági eszközök és koncepciók

 

A terület célja az új energia technológiákhoz kapcsolódó társadalmi és gazdasági kérdések elemzé­séhez szükséges modellek és eszközök kifejlesztése.

Kutatási területek:

Ÿ externális költségek;

Ÿ az energia technológiák megvalósításával kapcsolatos társadalmi kérdések, például etika;

Ÿ kvantitatív és kvalitatív előrejelzési módszerek.

 

 

 

 

Az első pályázati felhívás határideje 2003. március 18., költségvetése 198 millió euró (a teljes költségvetés 50%-a!), ebből várhatóan az integrált projektek és a kiválósági hálózatok 129 millió euróval, a specifikus célzott kutatási projektek és a koordinált akciók 65 millió euróval, a specifikus támogató akciók 4 millió euróval részesednek. A valószínűleg 2003. nyarán megjelenő második felhívás kizárólag a specifikus célzott kutatási akciókra és a koordinált akciókra szorítkozik, ennek megfelelően költségvetése is rendkívül mérsékelt, mindössze 4 millió euró. A 2004-ben, illetve 2005-ben megjelenő harmadik és negyedik felhívás részletei még nem ismertek, több felhívás nem várható.

Nincs előírás a projektek méretére, de figyelembe véve a költségvetést könnyen kiszámolható, hogy mekkora átlagos közösségi hozzájárulás adható a területen tervezett 20 új instrumentum és 23 STREP számára (azaz a közösségi hozzájárulás átlagos mértéke az új instrumentumok esetében 6 millió euró körül, míg a STREP-ek esetében 3 millió euró körül alakulhat). Ezen a területen is igaz az a Keretprogram több más prioritásában is felfedezhető szemlélet, hogy nem csak a pályázatok ver­senyeznek az adott kutatási területen, hanem maguk a kutatási területek is versenyeznek egymással (azaz az egyes kutatási területek költségvetése előre nem meghatározott, hanem a beérkezett pá­lyázatoktól függ).

A pályázók számára külön kiemelték, hogy projektjüket helyezzék az aktuális kutatási és energia ágazatpolitika kontextusába, vegyenek be partnereket a társult országokból, illetve vizsgálják meg a KKV-k részvételének és a nemzetközi együttműködés lehetőségeit.

A pályázatok értékelése két lépésben történik: az első lépésben 3 vagy 5 tagú szakértői bizottság bírálja a pályázatot (2003. április 7-11. között; az új instrumentumok esetében összeállítják a szemé­lyes meghallgatáson felteendő kérdések tervezetét), a megfelelő eredményt elért új instrumen­tumra pályázó konzorciumoknak elküldik a személyes meghallgatásra a meghívót (2003. április közepe), majd a második lépésben az új instrumentumok esetében sor kerül egy személyes meg­hallgatásra, amelyet követően egy kibővített bizottság hozza meg a végső döntést (2003. május 5-8.). Minden koordinátornak megküldik az értékelés összefoglaló jelentését (2003. május és június). Az első szerződések megkötésére 2003. szeptembere és 2004. februárja között kerülhet sor.

[HunOR Iroda, Brüsszel]

 

*

 
 
Az EU 6. Keretprogram első pályázati felhívása

Második specifikus program - Az Európai Kutatási Térség strukturálása

E10. Tudomány és társadalom

A "Tudomány és társadalom" program második pályázati felhívása 2003. március 1-jén jelent meg.

Forrás: Official Journal of the European Communities C 49/8-13 (01.03.2003)

A hivatalos közlönyben történő megjelentetésen túlmenően a pályázati felhívások a CORDIS (Community Research and Development Information Service) információs rend­sze­ren is hozzáférhetők a 6. Keretprogram honlapján.

Eredeti cím: Calls for proposals for indirect RTD actions under the specific programme for research, technological development and demonstrations: 'Structuring the European Research Area'

Magyarország a 6. Keretprogramban társult tagjelölt országnak (ACC – associated candidate country) számít, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Európai Unió jelen­legi tagállamaival minden szempontból azonos elbánásban részesül.

Az egyes pályázati felhívások pályázati azonosítója, beadási határideje, valamint a terve­zett közösségi hozzájárulás mértéke a Mellékletben található.

A pályázati felhívásban kizárólag a pályázati felhívásban, illetve az alább található Mellékletben részletezett kutatási területeken és pályázati eszközökkel lehet pályázni.

Az Európai Bizottság a pályázók számára Pályázati útmutatót (Guide for Proposers) tesz közzé. A Pályázati útmutató, a munkaprogram, illetve a pályázati felhívásokkal kapcsolatos információ a következő címen kérhető, illetve tölthető le:

European Commission, Science and society helpdesk, Directorate-General for Research

B-1049 Brussels

E-mail address: rtd-sciencesociety@cec.eu.int

Internet address: http://www.cordis.lu/rtd2002/science-society

 

A pályázatok készítésére a feltehetőleg hamarosan hozzáférhetővé váló elektronikus pályázatbenyújtó szoftvert (Electronic Proposal Submission System, EPSS) ajánlják. A pályázatok benyújtására mindenesetre addig is elsősorban az elektronikus formátumot ajánlják (CD-ROM vagy hagyományos floppy lemez), de a pályázatok kizárólag nyomtatott formában történő eljuttatása is lehetséges. Az elektronikus formában benyújtott pályázatokhoz minden esetben csatolni kell ugyanabban a borítékban a pályázat nyomtatott verzióját is!

Az EPSS szoftver bevezetéséig átmeneti megoldásként a pályázatokhoz szükséges (eszköztipusonként eltérő) formanyomtatványok az alábbi címről tölthetők le:

http://fp6.cordis.lu/fp6/subprop.cfm

Minden pályázatnak tartalmaznia kell a megfelelően kitöltött A és B részeket. Az elektronikus formában elkészített pályázatok formátuma kizárólag portable document format (.pdf) és rich text format (.rtf) lehet. A feltételeknek nem megfelelő vagy számítógépes vírust tartalmazó pályázatokat kizárják. A pályázatokat a CORDIS honlapon később elindítandó szolgáltatás segítségével on-line is be lehet nyújtani, az így eljuttatott pályázatokra is vonatkoznak az elektronikus formára vonatkozó előírások. A pályázatokat nem lehet elektronikus levélben vagy faxon benyújtani.

A pályázati felhívásban kizárólag a pályázati felhívásban, illetve az alább található Mellékletben részletezett kutatási területeken és pályázati eszközökkel (specifikus célzott kutatási projekt - STREP, koordinált akcióval - CA és specifikus támogató akcióval - SSA) lehet pályázni.

 

Az egyes pályázati eszközöknél minimálisan előírt részvevők számát a következő táblát mutatja:

 

Pályázati eszköz

A részvevők minimális száma

STREP, CA

Három független jogi személyiség három különbö­ző tagállamból vagy társult országból, melyek közül legalább kettő tagállami vagy társult tagjelöltbeli

SSA

1 jogi személyiség egy tagállamból vagy társult or­szágból

Melléklet

 

1. Pályázati azonosító: FP6-2002-Science and society-4

A pályázat neve: Az etikai problémák megértésének elmélyítése

A pályázatok beadási határideje: 2003. június 5. 17 óra

A közösségi hozzájárulás tervezett mértéke: 5 millió euró.

A pályázati felhívásra vonatkozó részletek, például a tevékenység célja, előírásai és az alkalmazott kritériumok tekintetében, a munkaprogramban találhatók.

A felhívásra kizárólag specifikus célzott kutatási projektekkel és koordinált akciókkal lehet pályázni.

A felhívásban mindössze egy, a munkaprogramban megnevezett kutatási területre lehet pályázni (zárójelben a munkaprogram vonatkozó fejezete):

Ÿ deepening the understanding of ethical issues (4.3.2.3)

 

A terület a tudományhoz, a technológiafejlesztéshez, valamint ezek alkalmazásaihoz kapcsolódó etikai kérdések összehasonlító kutatását, valamint technológiai előretekintés és hatástanulmány készítését foglalja magában. A hangsúly azokon a több tudományterület (például az információs társadalom, a nanotechnológia, az emberi génkutatás, az élelmiszertechnológiához kapcsolódó orvos­biológiai kutatás) számára is fontos kérdéseken van, amelyek a tematikus prioritások integrált pro­jektjeiben nem tárgyalhatók.

2003-ban elsősorban az újonnan felmerülő kutatás-etikai kérdéseket és az ezek kezelésére vonatkozó javaslatok, ajánlások kidolgozását kívánják előtérbe helyezni.

2004-ben a területen újabb felhívás várható, de jelentős mértékben különböző célkitűzésekkel (hangsúly: interkulturális dialógus, az iparosodott és a fejlődő országok tudományos és technológiai együttműködése).

A felhíváson résztvevő konzorciumok számára a konzorciumi szerződés nem kötelező.

A pályázatok bírálatát egy lépcsőben végzik el, a bírálat során nem lesz anonim értékelési rész, amennyiben szükséges bevonhatnak külső szakértőket. Az értékelés eredményét várhatóan a beadási határidőt követő 4 hónap múlva teszik közzé, az első szerződések 2003. vége előtt léphetnek hatályba.

Az akár elektronikus, akár nyomtatott formában elkészített pályázatokat postai küldeményként vagy gyorsposta szolgálattal a következő címre kell eljuttatni:

European Commission, 'FP6 - Research Proposals', (Call Identifier: FP6-2003-Science and society-4), B-1049 Brussels

A pályázatot személyesen vagy megbízotton keresztül is el lehet juttatni az alábbi címre:

European Commission, 'FP6 - Research Proposals', (Call Identifier: FP6-2003-Science and society-4), Rue de Genève, 1, B-1140 Brussels

A pályázatnak a beadás módjától függetlenül a megadott beadási határnapokon 17 óráig kell Brüsszelbe érnie. A beadási határidő után érkezett pályázatokat nem értékelik.

A pályázáshoz szükséges összes anyag a

http://fp6.cordis.lu/fp6/call_details.cfm?CALL_ID=57

címen érhető el. Felhívjuk figyelmüket, hogy a Pályázati útmutató (Guide for Proposers) eszköz­típusonként eltérő  ajánlásokat tartalmaz.

 

2. Pályázati azonosító: FP6-2002-Science and society-5

A pályázat neve: A tudományok oktatásának előmozdítását célzó európai kezdeményezés

A pályázatok beadási határideje: 2003. október 8. 17 óra

A közösségi hozzájárulás tervezett mértéke: 7 millió euró.

A pályázati felhívásra vonatkozó részletek, például a tevékenység célja, előírásai és az alkalmazott kritériumok tekintetében, a munkaprogramban találhatók.

A felhívásra kizárólag koordinált akciókkal és specifikus támogatási akciókkal lehet pályázni.

A felhívásban mindössze egy, a munkaprogramban megnevezett kutatási területre lehet pályázni (zárójelben a munkaprogram vonatkozó fejezetének száma):

Ÿ A fiatalok tudományos érdeklődésének fokozása, a tudományok oktatásának* előmozdítása és a tudományos karrierek monitoringja (4.3.4.3)

A terület célja egy egész Európát átfogó kezdeményezés indítása, amely erősíti a természettudo­má­nyok iskolai tanítását és fokozza a diákok érdeklődését és motivációját a tudomány és technológia iránt.

2003-ban olyan mechanizmust kell létrehozni, amely lehetővé teszi a természettudományokat oktató tanárok, a tudományos szakemberek és az oktatási specialisták ötleteinek, technikáinak és módsze­reinek európai szintű cseréjét a létező tudományos tanmenetek és oktatási stratégiák kiegészítése­képpen, a természettudományos tárgyak iskolai tanításának vonzóbbá tétele érdekében. Az akció felöleli a tudományos tárgyakat oktató tanárok létező hálózatait, valamint az Interneten hozzáférhető források felhasználását a megosztott információ lehető legszélesebb körben történő terjesztése érdekében. A pályázatoknak a korlátozás nélkül hozzáférhető források infrastruktúráját is biztosítania kell. A pályázóknak bizonyítaniuk kell a tudomány tanításának részletes ismeretét, valamint képesnek kell lenniük a különböző szakmai területek (tudomány oktatása, kutatás, technológia, ipar) tapasz­talatainak ötvözésére. A pályázatokban a tudomány széles körű megközelítésére van szükség, a társa­dalmi aspektusok figyelembe vételét is beleértve. Várhatóan egyetlen integrált kezdeményezést fognak támogatni, amely egyetlen projekt vagy több projektből álló klaszter is lehet.

A felhíváson részvevő konzorciumok számára a konzorciumi szerződés nem kötelező.

A pályázatok bírálatát egy lépcsőben végzik el, a bírálat során nem lesz anonim értékelési rész. Az értékelés eredményét várhatóan a beadási határidőt követő 4 hónap múlva teszik közzé, az első szerződések a beadási határidőt követő 8 hónap múlva léphetnek hatályba.

Az akár elektronikus, akár nyomtatott formában elkészített pályázatokat postai küldeményként vagy gyorsposta szolgálattal a következő címre kell eljuttatni:

European Commission, 'FP6 - Research Proposals' (Call Identifier: FP6-2003-Science and society-5), B-1049 Brussels

A pályázatot személyesen vagy megbízotton keresztül is el lehet juttatni az alábbi címre:

European Commission 'FP6 - Research Proposals', (Call Identifier: FP6-2003-Science and society-5), Rue de Genève, 1, B-1140 Brussels

A pályázatnak a beadás módjától függetlenül a megadott beadási határnapokon 17 óráig kell Brüsszelbe érnie. A beadási határidő után érkezett pályázatokat nem értékelik.

A pályázáshoz szükséges összes anyag a http://fp6.cordis.lu/fp6/call_details.cfm?CALL_ID=58

címen érhető el. Felhívjuk figyelmüket, hogy a Pályázati útmutató (Guide for Proposers) eszköztí­pu­sonként eltérő ajánlásokat tartalmaz.



* Beleértve tudománnyal, technológiával, valamint ezek történelmi, kulturális és gazdasági környezetével kap­cso­latos európai egyetemi stúdiumok bevezetését.