EU

KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS

HÍRLEVÉL ePLUSZ

 

 

BME OMIKK 2002. november

 

http://www.info.omikk.hu

(az EU KTF HÍRLEVÉL-lel megegyező weboldalon)

 

 

 

 

TARTALOM

 

 

 

Gyorshírek

G1. Megjelent az eVilág 2002/októberi száma

G2. Aláírták a tagjelölt országoknak az EU 6. KP-ben való egyenjogú részvételére vonatkozó társulási megállapodást

G3. Az Európai Parlament kiegészíti a Bizottság gyógyszeripari javaslatait

G4. Az Európai Parlamentben a tagjelölt országok kutatóinak kedvező kezelését sürgetik a 6. Keretprogram során

G5. Liikanen az európai vállalkozás, innováció és kutatás célkitűzéseiről

G6. Az Európai Bizottság a mellrák elleni küzdelem támogatója

G7. Elektronikus kormányzati szolgáltatások prioritásai

G8. Új internet-kutató központ az Egyesült Királyságban

G9. Az Európai Bizottság felavatta a legújabb nukleáris hulladékkezelő intézetet

G10. A CORDIS heti hírlevele e-mailként kézhez kapható

G11. A 6. Keretprogramra vonatkozó partnerkeresések

G12. Kidolgozzák az észak-magyarországi Regionális Innovációs Stratégiát

G13. Gépjárművek műholdas-internetes helymeghatározó vevőjének fejlesztése

 

 

EGYÉB INFORMÁCIÓK

 

E1. Négyszázmilliós pályázat az információs társadalom megvalósításáért

E2. Brüsszelben ünnepélyesen megnyitották a 2002-2006. évekre szóló 6. KTF Keretprogramot

E3. A reálértelmiség felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra

E4. Megtartotta első ülését az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság irányító testülete

E5. Az IST-MIND projekt záró rendezvénye

E6. Tudásmenedzsment és Intranet

E7. Terjed a távmunka az unióban

E8. e-MAGYARORSZÁG, e-KORMÁNYZAT

E9. Megjelent az EU Közös Kutató Kutató Központjának 2001. évi jelentése

E10. A kormányzati adminisztrációk közötti adatcserét támogató európai program módosítása

E11. Az Európai Parlament nem elégedett az egész életen át tartó tanulás területén elért eredményekkel

E12. Összefoglaló a kutatásra fordítandó források fokozását célzó Bizottsági jelentésről

E13. Hozzáférés a kutatási infrastruktúrákhoz, 2002, A és B kötet

E14. Az Európai Bizottság kutatási tevékenysége a csontritkulás megelőzése céljával

 

 

 

 

 

 

(Az RCN [Record Control Number] a CORDIS információszolgálat „News” adatbázisában megtalálható információk kódszáma. A szám segítségével a hírszövegek alapjául szolgáló angol nyelvű cikkek és dokumentumok visszakereshetők a http://www.cordis.lu/news web címen.)

 

 

 

 

 


 

 

GYORSHÍREK   A megjelenés időpontja: 2002. november 18.

 

 

G1. Megjelent az eVilág 2002/októberi száma

A tartalomból:

Magyar Bálint: Köszöntöm a kedves Olvasót! Nem túlzás azt állítani, hogy új tudomány keletkezett, az információs társadalom tudománya, mely összegzi, felhasználja és továbbfejleszti mind a ter­mé­szet-, mind a társadalomtudományokat. Mindez világosan kiolvasható az eVilág cikkeiből. Üd­vöz­löm a lap olvasóit, akik, remélem, örömüket lelik a tudásalapú társadalom megismerésében, és annak miha­marabb tevékeny részeseivé válnak.

Kiss Endre: Tudástársadalom a posztindusztrializmus éterében

Steve Mashalidis: Tudat és oktatás

Varga Csaba: Az információs társadalom oktatása

Csepeli György: E-universitas

Kerekasztal-beszélgetés az oktatásról. Kerekasztal-beszélgetésre invitálta a Stratégiakutató Intézet a felnőttoktatás és a távoktatás területén jelentős hazai és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező intéz­mények és vállalkozások képviselőit. Mindenek előtt az egész életen át tartó tanulás szerepét, helyét és a megvalósuláshoz szükséges feltételek kérdéskörét vitatták meg a résztvevők.

Szilágyi Antal: Az e-oktatás és a felnőttoktatás jövője az információs korban

Nagy Zoltán: E-learning a gyakorlatban – Magyarországon

Gere István: Az elektronikus oktatás modern keretrendszere

Az eVilág, megrendelhető a következő címeken: arany.kiado@axelero.hu Aranykönyv Kiadó, 1028 Budapest, Kő u. 45., Fax: (06 1) 397 5397

www.evilagonline.hu

 

*

G2. Aláírták a tagjelölt országoknak az EU 6. KP-ben való egyenjogú részvételére vonatkozó társulási megállapodást

2002. okt. 29-én az EU Bizottság elnöke, Prodi úr jelenlétében az EU Bizottság részéről Philippe Busquin, a kutatási ügyekért felelős főbiztos, a tagjelölt országok nevében pedig az illetékes minisz­terek ill. ál­lamtitkárok írták alá a megállapodást. Magyarországot dr. Siegler András, helyettes állam­titkár kép­viselte. A megállapodás alapján a tagjelölt országok ugyanolyan jogokkal és kötele­zettsé­gek­kel vesz­nek részt a Keretprogramban, mint a tagországok. Ily módon a 6 KP vonatkozásban megtörtént az EU bőví­té­se.

[CORDIS, RCN 19. 156]

 

*

G3. Az Európai Parlament kiegészíti a Bizottság gyógyszeripari javaslatait

A Bizottság gyógyszeripari törvényjavaslatáról e héten szavazott az Európai Parlament. A szavazás tárgya az új gyógyszerek szabadalmi oltalma és propagálása volt. Erkki Liikanen, az EU vállalkozási főbiztosa azonban csalódását fejezte ki amiatt, hogy a Parlament visszautasította tervét, amely meg­engedte volna a gyártóknak, hogy új gyógyszerkészítményeikről jóváhagyott tájékoztatást adjanak a betegeknek. A Parlament képviselői azonban elfogadták a Bizottság javaslatát, hogy 10 éves határt szabjanak a gyógyszeripari újítások szabadalmainak oltalmára.

[CORDIS Express, 2002.10.28.]

 

*

G4. Az Európai Parlamentben a tagjelölt országok kutatóinak kedvező kezelését sürgetik a 6. Keretprogram során

Jürgen Zimmerling német európai parlamenti képviselő jelentése nyomán az Európai Parlament ipari, külkereskedelmi és energiaügyi bizottsága arra kéri az Európai Bizottságot és a tagországokat, hogy igyekezzenek szorosabb kapcsolatot létesíteni a kutatás és az ipar között a tagjelölt országokban, többek között közös finanszírozással. Az itt működő kis- és közepes vállalkozások is részesüljenek a különleges kedvezményekben. A Bizottság segítse egy olyan pénzügyi környezet megteremtését, amely­ben a KKV-knak ne kelljen banki garanciákat szerezniük ahhoz, hogy részt vegyenek a 6. Keretprogram feladataiban. Felhívták a tagjelölt országok figyelmét arra, hogy dolgozzák ki saját kutatási stratégiájukat.

[CORDIS focus, 207. sz.. RCN 19066]

 

*

G5. Liikanen az európai vállalkozás, innováció és kutatás célkitűzéseiről

A Versenyképességi Tanács 2002. novemberi ülésén az Európai Bizottság megvitatja a vállalko­zásokkal, az innovációval, a kutatás és az információs és kommunikációs technológiákkal összefüggő célkitűzéseket. Erkki Liikanen, a Vállalkozások és az Információs Társadalom főbiztosa szerint né­hány tagállam még adós a célok kitűzésével, mások már néhányat bejegyeztek, ami jó kezdetnek számít. Liikanen úr elmondta, hogy két és fél évvel Lisszabon után megértettük, hogy a kulcs Európa kezében van. „A legjobbak köztünk vannak, és egymástól tanulhatunk” – mondotta. Liikanen úr fel­hívta a figyelmet a versenyképességi stratégia általánosabb szintjének kidolgozására.

[CORDIS focus, 207. sz. RCN 19087]

 

*

 

G6. Az Európai Bizottság a mellrák elleni küzdelem támogatója

Az 5. Keretprogram Információs Társadalom Technológia szekciója anyagilag támogatja a Mammo­Grid elnevezésű, hét kutatócsoport által folytatott kutatási projektet, amely számítógépes és orvosi leképezéssel foglalkozó szakemberek, rákkutató specialisták, radiológusok és epidemiológusok rész­vételével folyik. A GRID projekt célja a mammográfiás felvételek és a mellrák számítógépes ké­pe­inek összehasonlító elemzése, ami nagy mértékben járul hozzá a mellrák korai és pontos diag­nosz­tizá­lásához és terápiájához. A projekt jelentős kutatási nehézségek leküzdését igényli. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy az adatok biztonsága, megbízhatósága és anonimitása ne sérüljön.

További információ: julia.weston@uwe.ac.uk

[CORDIS focus, 207. sz. RCN 19057]

 

*

G7. Elektronikus kormányzati szolgáltatások prioritásai

A Brüsszelben nemrégiben rendezett IDA konferencia fő megállapítása az volt, hogy az e-kormányzati szolgáltatásoknak kell áthidalniuk az európai nyelvi eltéréseket, és a felhasználók érdekeit a határokon átnyúló módon kell szolgálniuk. Az e-kormányzati szolgáltatásokat helyi szinten kell a felhasz­ná­lóknak megkapniuk, olyan körülmények között, amikor az állampolgárok és a vállalkozások közelebb állónak érzik magukat a közigazgatáshoz. Ehhez tartozik az is, hogy Európa nyelvi különbözőségeit többnyelvű európai webhelyekkel kell enyhíteni. Az IDA konferenciát az új, public-services.eu nevű web-portál megnyitásához időzítették. Ez a portál segíti az állampolgárokat és vállalkozókat napi ügyeikben, hogyan cselekedjenek, ha egy másik országban kívánnak élni, dolgozni, vagy üzleti vállal­kozásba fogni.

További információ: http://europa.eu.int/ISPO/, http://europa.eu.int/public-services

[CORDIS focus, 207. sz. RCN 19053]

 

*

G8. Új internet-kutató központ az Egyesült Királyságban

A 2002. szeptember 25-én megnyílt Oxfordi Internet Intézet (OII) a világon elsőként vizsgálja a világ­háló társadalmi hatásait. Az OII megkísérli eredményeit az európai internet-politikával egyeztetni. Az OII kutatásai között olyan témák szerepelnek, mint az elektronikus demokrácia, online oktatás és ta­nulás, tudomány, az internet és a háztartások (a webhasználat 2000 brit otthonban végzett éves felmé­réseinek alapján). Kutatásokat folytatnak továbbá szabványosítási, biztonsági és tartalom­szolgáltatási témákban is. Az OII fő célja úttörő jellegű internet-kutatások végzése Európában. Eddigi kutatásai alapján két érdekeltségi nyilatkozatba foglalt témajavaslatot nyújtott be.

További információ: www.oii.ox.ac.uk

[CORDIS focus, 207. sz. RCN 19046]

 

*

G9. Az Európai Bizottság felavatta a legújabb nukleáris hulladékkezelő intézetet

Németországban avatták fel ez év október elején a 10 millió euró költséggel létesített új hulla­dék­kezelő laboratóriumot. A Karlsruheben működő minor aktinídák laboratórium célja az innovatív meg­oldások támogatása és fejlesztése a nukleáris hulladékok erősen radiotoxikus formáiból adódó koc­kázatok csökkentése. Az intézet építési költségeit az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) fedezte. Sokféle automatizált berendezést építettek be, így távmanipulátorokat, távirányított eszkö­zöket, robotokat. Az intézmény a transzmutációnak nevezett új eljárást hasznosítja a hosszú élet­tartamú nukleáris izotópoknak a kevésbé veszélyes anyagokká történő átalakítására.

A kutatási főbiztos, Philippe Busquin szerint „a nukleáris hulladékok kezelésének kérdése aggasztja a lakosságot. Ezért szerepel ez a probléma a 6. Keretprogram részeként az Euratom egyik elsődleges prioritásaként”.

Az intézet felavatásakor az új létesítmény és a Francia Atomenergia Bizottság között egy „Egyetértési Memorandumot” írtak alá abból a célból, hogy európai hálózatot hozzanak létre ezen az új szak­területen.

További információk: www.jrc.cec.eu.int

[Cordis focus, 206. sz. RCN 18997]

 

*

G10. A CORDIS heti hírlevele e-mailként kézhez kapható

Az Európai Közösség kutatási és fejlesztési információs szolgálata, a CORDIS ingyenes online hír­levelet kínál az olvasóknak, amely a legfrissebb európai kutatási és innovációs fejleményeket tar­talmazza. A CORDIS Express című hírlevél ez év augusztusa óta hetenként jelenik meg, és a CORDIS webhelyén érhető el. Mostantól kezdve a regisztrált olvasók minden péntek reggel is hozzájutnak köz­vetlen e-mailként.

A CORDIS Express válogatott információkat közöl, köztük a 6. Keretprogram, az innovációs politikai fejlemények, országos és regionális események és pályázatok legfrissebb híreinek összefoglalását, át­te­kintését. Ezek mellett az Express kiemeli a CORDIS adatbázisban elérhető új szolgáltatásokat, valamint a legújabb projekteket, partnerkapcsolati lehetőségeket és technológiai újdonságokat.

A szolgáltatás célja az európai kutatások és innovációs tevékenység gyors és rendszeres ismertetése, különös tekintettel az 6. KP fejleményeire, és releváns linkek közlése más információforrásokhoz.

További információk: www.cordis.lu/express

[Cordis focus, 206. sz. RCN 19016]

 

*

G11. A 6. Keretprogramra vonatkozó partnerkeresések

Megjelentek a 6. Keretprogramra vonatkozó partnerkeresések az Európai Bizottság CORDIS honlapján. Az alábbi oldalon keresőprogram segíti a nagy mennyiségű rekordban való eligazodást: www.cordis.lu/partners-service, illetve http://dbs.cordis.lu/cordis-cgi/showsrch?CALLER=FP5ADVANCEDSRCH. Téma szerint a választék nagyon széles. A partnerkeresési rendszerbe bármely érdeklődő bejelentkezhet.

[BME Tudományos és Nemzetközi Igazgatóság 116. számú Hírlevele]

 

*

G12. Kidolgozzák az észak-magyarországi Regionális Innovációs Stratégiát

Az észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet, a Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan Tan­szék, a Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma és a Magyar Innovációs Szövetség konzorciumi szerződést kötött a REG-00008/2002 számon beadott és 2002. 09. 13-án elfo­gadott ”Az Észak-Magyarországi Régió Regionális Innovációs Stratégiájának elkészítése (ÉM INNOV)” pályázat megvalósítására.

A partnerek vállalják, hogy az Észak-Magyarországi Régió Regionális Innovációs Stratégiájának elkészítését elvégzik, s ehhez az Oktatási Minisztérium a Műszaki Fejlesztési Alapprogram célelőirányzatából vissza nem térítendő támogatást nyújt.

[MISz Hírlevél 22. szám]

 

*

G13. Gépjárművek műholdas-internetes helymeghatározó vevőjének fejlesztése

Az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) által fejlesztett SisNet vevőkészülék alkalmas gépjárművek műholdas helymeghatározására két méteres pontossággal. A szükséges adatok az európai geosta­cionárius szolgáltatásból (EGNOS) és az internettől származnak. Az EGNOS amerikai geo­stacionárius műholdak GPS jeleinek javítását s finomítását végzi; nélküle a GPS jelek pontossága 15-20 m lenne. A vevőkészülék tenyérben is elfér, ezért nemcsak gépkocsik helymeghatározására szolgál. A műhold-adatokhoz való internet-hozzáférés lehetővé teszi a navigálást akkor is, ha a használó a geostacionárius műhold hatókörén kívül tartózkodik, pl. ha a városi épületek nem teszik lehetővé a vételt.

További információ: www.esa.int/export

[CORDIS focus, 205. sz.  RCN 18917]

 

*

 

 

 

 

EGYÉB INFORMÁCIÓK 

 

 

 

E1. Négyszázmilliós pályázat az információs társadalom megvalósításáért

http://www.om.hu/palyazatok

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az Oktatási Minisztérium 400 millió forint értékben pályázatot írt ki az információs társadalom megvalósításának felgyorsítására és a digitális infra­struk­túra alapjainak lerakását elősegítő technológiai megoldások kialakítására. A támogatás összege pro­jektenként 5-25 millió forint.

A beadási határidő december 7., a döntés várható időpontja december 22.

Az IHM Információs Társadalom Stratégia Helyettes Államtitkársága és az OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága által kiírt pályázat célja az információs társadalom megvalósításának fel­gyor­sítását és az ehhez szükséges digitális infrastruktúra alapjainak lerakását elősegítő innovatív tech­nológiai megoldások kialakítása. A főbb támogatott témakörök: a fiatalok innovációs tevékeny­ségének serkentése, az önszerveződő közösségek kialakulását és fejlődését elősegítő infokommu­nikációs körül­mények javítása, a magyar kultúra értékeinek digitális megjelenítése az Interneten, a fogyatékkal élő felhasználók részvételének segítése az információs társadalomban, valamint az infor­mációs társa­dalom technológiáinak használatát elősegítő biztonság és bizalom erősítése.

Az igényelhető támogatás összege projektenként minimálisan 5 millió forint, maximálisan 25 millió forint.

A beadási határidő 2002. december 7., a döntés várható időpontja pedig 2002. december 22. A pályázat kiírásának teljes szövege a segédletekkel  és a mellékletekkel együtt elérhető az IHM és az OM honlapján: www.ihm.gov.hu és a www.om.hu/kutatas ("pályázatok" című menüpont), illetve nyom­tatott formában átvehető az Informatikai és Hírközlési  Minisztérium porta-szolgálatán.

[Forrás: e-Kormányzat, IHM]

 

*

E2. Brüsszelben ünnepélyesen megnyitották a 2002-2006. évekre szóló 6. KTF Keretprogramot

·         A Brüsszeli Heysel palotában – az 1958-as brüsszeli Világkiállítás színhelyén – nagyszabású kon­ferencia- és tanácskozássorozattal megnyílt a 6. Kutatási és Technológiafejlesztési Ke­retprog­ram. 65 országból több mint 8000-en vettek részt az európai tudomány jövőjét meg­ha­tározó, valóban mérföld­kőnek számító eseményen.

·         A kutatás fontosságáról szólva az ünnepi szónokok, mint Philippe Busquin kutatási biztos, Guy Verhofstadt belga miniszterelnök és a vezérszónok, Hans-Olaf Henkel, a német Leibniz Társaság elnö­ke egyaránt nyomatékkal állást foglaltak amellett, hogy az EU-ban a GDP jelen­leg kutatásra fordított 1,9%-os arányát 2010-re 3%-ra kell emelni, és el kell érni, hogy ennek az összegnek a két­har­madát a magánszektor adja.

·         A munka a plenáris ülés után a Keretprogram nagy témaköreivel foglalkozó szekcióülésekben folyta­tódott. Ennek megfelelően külön szekció foglalkozott az élettudományok kérdéskörével, kü­lön az in­for­mációs társadalom technológiáival, és ugyanígy külön fórumon vitatták meg a polgá­rok és kor­mány­zás a tudásalapú társadalomban, ill. a tudomány és társadalom elne­ve­zésű téma­köröket, valamint 6. Keretprogram más tematikus prioritásait és aktivitási területeit. A 6. Keret­prog­ramban való rész­vételi lehetőségekről, az új eszközökre (integrált projektek és kiválósági hálózatok) való pályázási lehetőségekről a Bizottság a konferencia mindhárom nap­ján folyama­tosan adott tájékoztatást, ill. biz­tosított konzultációs lehetőséget.

·         A konferencián többször elhangzott, hogy az első pályázati felhívásokat már ez év decemberében kiírják.

·         A korábbi keretprogramoknak azon filozófiájával szemben, hogy az EU támogatásnak első­sorban a „piacközeli” alkalmazott kutatásra kell irányulnia, a nyitó konferencia számos fórumán hangot kapott az az igény, hogy a 6. Keretprogramban az alapkutatások a korábbinál lénye­gesen nagyobb mértékben részesüljenek az EU támogatásokból. Erre – különösen a kiválósági háló­zatok révén – lehetőség is lesz.

·         A háromnapos nyitó konferencia egyik legfontosabb deklarált célja az volt, hogy az Európa és a világ különböző országaiból érkezett szakemberek kapcsolatot létesíthessenek egymással. Erre a résztvevők által igényelt, mintegy 80 különféle rendez­vény­ből álló „Résztvevők Fóruma” külö­nösen jó alkalmat bizto­sított.

·         A konferenciának a 6. KP-t követő időszakkal foglalkozó záró ülésén elhangzott legfontosabb gondolatok közül néhányat célszerű itt is megemlítenünk.

Helga Nowotny, az EURAB (European Research Advisory Board – Európai Kutatási Tanács­adó Testület) elnöke emlékeztetett arra, hogy a Valery Giscard d’Estaing vezette Európai Konvent által elkészített új Alapszerződés-tervezet tartalmaz ugyan a tudomány fejlődésére vonatkozó rendelkezést, de ez nem elegendő, szükség van arra is, hogy az új Alapszerződés az európai identitás részévé tegye a tudástermelést és a tudás­társadalmat. Nowotny szerint Európának a következő három, egymással köl­csönös kapcso­latban álló pillérre kell tá­maszkodnia: új felfedezések és tudástermelés, innováció, továbbá ok­tatás – a szavak leg­szélesebb értelmében.

A záró ülés másik szónoka, a Verseny és Információs Társadalom témakörökért felelős bizottsági tag, Erkki Liikanen is kiemelt fontosságú feladatként jelölte meg az innováció ösztönzését. Liikanen szerint az innováció fejlesztésével kapcsolatos felelősség egy részét a nemzeti kormányok viselik. Rámutatott arra, hogy az innováció előmozdítását elsősorban a nyi­tott és egymással versengő piacok megteremtése, a közösségi szabadalom kidolgozása („ami­vel kapcsolatban a késlekedés igen sajná­latos”), a vállalkozás támogatása és az ipar és a kutatóintézetek közötti együttműködés megkönnyítése szolgálja leginkább.

Végül Philippe Busquin kutatási biztos megismételte azt az álláspontját, hogy a 6. Keret­program csak eszköz, míg a cél az Európai Kutatási Térség (ERA) megteremtése. Európa je­lenleg az ERA létre­hozásának a kezdeténél tart és a 6. Keretprogramnak táplálnia kell a dina­mizmust az ERA kiépí­té­sében.

(Dr. Gerzsó Géza)

 

*

E3. A reálértelmiség felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra

témakörben

konferenciasorozat

 

ZÁRÓ KONFERENCIÁJÁRA

 

2002. november 14. csütörtökön került sor.

 

PROGRAM

 

A konferencia levezető elnöke:

Dr. BERTA ISTVÁN, a MTESZ alelnöke

 

9:30- 9:40       Elnöki megnyitó

                        Dr. ZETTNER TAMÁS  a MTESZ elnöke

 

Előadás és konzultáció

 

9:40-10.25            Magyarország tagfelvételi helyzete, az EU csatlakozási tárgyalások állása

                        Előadó: Dr. BALÁZS PÉTER, a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági

                        Államtitkárságának vezetője

 

10.25-11.10           Magyarország felkészültsége az országjelentés tükrében

                        Előadó: THOMAS GLASER tanácsos EU Európai Bizottság Magyarországi

                        Delegációja

 

11:30-12:20    A mezőgazdaság feladatai és problémái hazánk EU csatlakozásának küszöbén

                        Előadó: Dr. SZANYI TIBOR politikai államtitkár, Földművelésügyi és

                        Vidékfejlesztési Minisztérium

 

12:20-13:10    A magyar agrárium felkészítése az EU csatlakozásra

                        Előadó: Dr. SZERDAHELYI PÉTER helyettes államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

 

13:10-13:35    A reálértelmiség felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra országos konferenciasorozat tapasztalatai

                        Előadó: SZEGNER LÁSZLÓ, MTESZ szakmai igazgató, az EU Bizottság tagja

 

13:35-14:00    Zárszó

                        A MTESZ szerepe és tervei a reálértelmiség további felkészítésében az Európai Uniós csatlakozásra

                        Előadó: Dr. ZETTNER TAMÁS, a MTESZ elnöke

 

*

E4. Megtartotta első ülését az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság irányító testülete

2002. szeptember 18-19-én Brüsszelben tartotta meg első ülését a jelenleg csak ideiglenes székhellyel rendelkező Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) irányító testülete (Management Board). A testület 15 tagját az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács nevezte ki 2002 júliusában.

Az első ülés fő célja a testület működési módszerének és rendjének kidolgozása, az elnök és az elnökhelyettesek megválasztása volt. A testület elnöke a svéd Stuart Alexander Slorach lett, aki a Svéd Élelmiszer Hatóság igazgatóhelyettese. A testület jóváhagyta a pénzügyi működés rendjét, valamint a 2003 végéig az EFSA rendelkezésére álló 3 millió euró felhasználásának tervét. A testület nem foglalkozott az EFSA végleges székhelyének kérdésével. A székhelyre 4 város pályázik: Barcelona, Helsinki, Lille és Parma.

A testület megkezdte az EFSA ügyvezető igazgatója személye kiválasztásának előkészítését is. A hatóság napi működéséért felelős igazgató 2003-ban áll munkába. Személyéről az irányító testület dönt majd következő ülésén.

Az irányító testület foglalkozott a Tanácsadó Fórum felállításával is. A Fórum munkájában a tag­államok élelmiszerbiztonsági ügynökségeinek képviselői vesznek részt. Ugyancsak megkezdték a tudo­mányos tanácsadó csoportok felállításának előkészítését.

Az ülésen részt vett David Byrne, az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa is. A testületben Robert Coleman, az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság vezetője látja el az Európai Bizottság képviseletét.

 

*

E5. Az IST-MIND projekt záró rendezvénye

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Telematikai Tanszékén 2002. 11. 18-án került megrendezésre az EU 5. Keretprogramján belül futó IST-MIND projekt egyik záró rendez­vénye. A szakmai előadások és demonstrációk bemutatják a 3G/4G mobil kommunikáció területén elért eredményeket. A rendezvény célja továbbá egy kapcsolatteremtési lehetőség biztosítása egy sikeresen záruló IST projekt tagjai és a 6. Keretprogramban részt venni szándékozó kutatók között. A workshop egyik díszvendége Mr. Bartolome Arroyo Fernandez az Európai Bizottságtól, aki előadá­sában az EU 6. Keretprogramjáról és a kapcsolódó kérdésekről beszél majd.

A rendezvény időpontja és helye: 2002. november 18., BME Informatika épület

A részvétel ingyenes, részvételi szándékát kérjük, előre jelezze Bock Györgyinél (bock@ttt.bme.hu ). Részletesebb információ és az előzetes program megtalálható a www.ist-mind.org honlapon.

[BME Tudományos és Nemzetközi Igazgatóság 116. számú Hírlevele]

 

*

E6. Tudásmenedzsment és Intranet

2002. november 7-én

Ami az adatbázisok mögött rejlik c. konferenciát tartottak

Az előadások címei és az előadók a következők voltak:

Levezető elnök bevezetője

Tudásmenedzsment trendek. Az intellektuális tőke felhasználásának lehetőségei és feltételei:

Dr. Bögel György stratégiai tanácsadó, KFKI Számítástechnikai Rt.

A tudásmenedzsment beépülése a szervezetbe. A kihasználatlan lehetőségek tárháza és a beépülés nehézségei: Szelecki Zsolt elnök-vezérigazgató, Inside Rt.

A tudás hatalma. A hozzáadott érték a termékben: Fodor István elnök, Ericsson Magyarország Kft.

Esettanulmány: egy tudásintenzív cég tapasztalatai a tudásmenedzsment alkalmazásával kapcsolatban: Dr. Racskó Péter üzleti intelligencia és dokumentációs igazgató, Matáv

Intranet, portál, tudásmenedzsment, dokumentum kezelés konvergenciája: Fejér Gábor ügyvezető, Pyton Kft.

A tudásmenedzsment mint versenytényező. A tudás megszerzése, megosztása, fejlesztése a vállalati gyakorlatban: Kiss János Balázs tréner, tanácsadó, TMI Hungary Kft.

Esettanulmány: tudásmenedzsment az AAM-ben, avagy amikor a suszter cipője már nem lyukas:

Lengyel Csaba üzletágvezető, AAM Vezető Informatikai Tanácsadó Kft és Pingitzer Andrea belső projekt tag, AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft.

Esettanulmány: vállalati belsõ portálok szerepe és funkciói Lotus alapú csoportmunka eszkö­zökkel:

Papp Albert informatikai igazgató, TVK

A siker kulcsa az ember. HR-technológiák a tudásmenedzsment szolgálatában:

Gonda Géza HR igazgató, TVK, Guardian Hunguard Kft.

 

[MISz Hírlevél 22. szám]

 

*

E7. Terjed a távmunka az Európai Unióban

A Bonn Empirics nevű kommunikációs technológiával foglalkozó társaság legfrissebb felmérése szerint az európai távmunkások száma három év alatt elérte a 20 millió főt. Így jelenleg kétszer annyi távmunkás dolgozik az Európai Unióban, mint három évvel ezelőtt, de az EU még így is le van maradva az Egyesült Államok mögött.

Az EU-ban minden tizedik ember legalább egy napot tölt távmunkával a héten, de a munkaviszonnyal rendelkezőknek csupán 2 százaléka dolgozik hivatásszerűen otthonról.

Németország vezet a távmunkások számát tekintve, hisz amíg 1999-ben 2 millió, ma már közel 6 millió német tartozik ebbe a csoportba.

A távmunkások számának ilyen mértékben való megnövekedése nem a "hagyományos értelemben vett" távmunka hirtelen elterjedését jelenti, hanem azt, hogy egyre több kis cég és iroda foglalkoztat külsős dolgozókat, akik otthonról is el tudják végezni a munkájukat.

Norbert Kordey kutató szerint a távmunka fejlődését nagyban elősegíti az, hogy egyre több embernek van internetkapcsolata, e-mailezési lehetősége és olcsó notebookja. A másik jelentős változás, hogy a munkavégzési szokások egyre inkább megváltoznak, manapság a rugalmas munkaidő már széles kör­ben elfogadott.

A kutató szerint azonban Európa még mindig el van maradva az Egyesült Államok mögött. A fel­mérésben mintegy 11 800 embert kérdeztek meg: a 15 EU-tagország, Svájc és az Egyesült Államok polgárait. A kapott eredmények szerint arányaiban jelenleg kétszer annyi távmunkás van az USA-ban, mint Európában.

De az EU lassan felzárkózik. Németország mellett már Nagy-Britanniában is egyre több távmunkást tartanak nyilván. Őket követi Olaszország és Írország, nem sokkal lemaradva jön Franciaország, Spa­nyolország, Luxemburg, majd Portugália.

[http://news.zdnet.co.uk/]

 

*

E8. e-MAGYARORSZÁG, e-KORMÁNYZAT

Konferencia és kiállítás

Balatonaliga, Club Aliga Hotel


2002. november 13-14.

A konferencia programja a következő volt:

2002. november 13.

Plenáris ülés

 

 

A kormány a fejlett információs társadalomért

Kovács Kálmán miniszter, IHM

E-kormányzati stratégia
Dr. Baja Ferenc kormánymegbízott, politikai államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala

Nemzeti Fejlesztési Terv az EU-s felzárkózásért

Dr. Baráth Etele, politikai államtitkár, Miniszterelnöki Hivatal

EU-harmonizáció, e-harmonizáció az agrárgazdaságban
Dr. Szanyi Tibor politikai államtitkár, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

E-demokrácia: az internet kínálta kihívások és lehetőségek a kormányzatban
Budafoki Róbert ügyvezető igazgató, Cisco Systems Magyarország Kft

A vámigazgatás szerepe az e-kormányzat megteremtésében, szolgáltató jellegű hatósági munka az Ügyfelek Évébe
Dr. Arnold Mihály pénzügyőr altábornagy, országos parancsnok, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága

E-kormányzat, önkormányzatok

Molnár Gyula alelnök, Informatikai és Távközlési Bizottság. Országgyűlés

Fórumok (20-20 perces előadások)

FÓRUMOK

I. A magyar gazdaság versenyképességének feltételei. Az üzleti szektor ajánlásai a kormánynak

II. A megváltozott gazdaság igényei az e-kormányzattal szemben

2002. november 14.

 Kerekasztal-beszélgetések

I. Működő e-kormányzat

II. Kormány és önkormányzatok egymásért, a választások után.

További információ: Piac és Profil Kiadó Kft., Tel.: 239-8400

E-mail: konfk@piac-profil.hu

 

*

E9. Megjelent az EU Közös Kutató Kutató Központjának 2001. évi jelentése

2002. szeptember közepén hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a Közös Kutatóközpont (KKK) 2001. évi „Éves jelentését”. A jelentés szerint 2001. az átalakulások éve volt a KKK-nél. Átszervezték a KKK intézeteket. Számuk eggyel csökkent. 2001 óta a KKK korlátozottabb számú prioritási terü­letre koncentrál és erősíti együttműködését a külső intézményekkel.

 

A nukleáris biztonsággal és egyéb energetikai kutatásokkal kapcsolatos témák mind átkerültek a hol­landiai Pettenben található, „Institute for Energy” új elnevezésű kutatóintézetbe. Két új intézetet („Institute for Environment and Sustainability”, „Institute for the Protection and Security of the Citizen”) állítottak fel az olaszországi Isprában. Ezek az intézetek látják el a korábbi „Space Applic­ations Institute”, „Environment Institute” és „Institute for Systems, Informatics and Safety” fel­ada­tait.

A további 4 KKK intézet a következő:

Ø      Institute for Reference Materials and Measurement, Geel, Belgium,

Ø      Institute for Transuranium Elements, Karlsruhe, NSZK,

Ø      Institute for Health and Consumer Protection, Ispra, Olaszország,

Ø      Institute for Prospective Technological Studies, Sevilla, Spanyolország.

 

A KKK áttekintette és szűkítette 2001-ben azokat a témaköröket, amelyeket prioritásként kezel. Ezek az alábbiak:

Ø      élelmiszerbiztonság,

Ø      vegyi anyagok,

Ø      egészségvételem,

Ø      környezetvédelem és fenntartható fejlődés,

Ø      nukleáris biztonság.

 

2000-hez képest csökkent a KKK alkalmazottak létszáma. 2001 végén a KKK létszáma 1869 volt. Ebből 750-en végleges szerződéssel, 793-an 5 évre szóló, megújítható szerződéssel álltak alkalma­zás­ban. 115 dolgozónak 3 éves, nem megújítható szerződése volt, 211-en 1 éves munkaszerződéssel álltak alkalmazásban.

Ugyancsak csökkent 2001-ben a KKK költségvetése (1999 266 millió euró, 2000 263 millió euró, 2001 256,8 millió euró). Növekedett viszont a külső kutatási szerző­désekből szerzett bevétel a KKK-ben (2000-31,7 millió euró, 2001 34,8 millió euró). A KKK 1995 óta fedezi költségeinek egy részét külső forrásokból.

További információk a jelentéssel kapcsolatban az alábbi Internet címen találhatók:

http://www.jrc.cec.eu.int

[OM Nemzetközi K+F Hírlevél, 2002. november]

 

*

E10. A kormányzati adminisztrációk közötti adatcserét támogató európai program módosítása

Az Európai Unió Tanácsa 2002. szeptember 23-i ülésén két határozatot fogadott el a kormányzati adminisztrációk közötti adatcserét támogató IDA program módosításáról. Az elfogadott módosítások lehetővé teszik az 1999-ben indult program 2004-ig történő meghosszabbítását. A 2002-2004. közötti időszakban 39,8 millió euró áll rendelkezésre a kormányzatok közötti adatcsere általános irányvo­na­lainak kidolgozására és közös érdeklődésre számottartó projektek indítására. 34,2 millió euró hasz­nálható majd fel a kormányzati rendszerek adatcsere képességeinek (inter-operabilitás) kialakítására. A Tanács határozata alapján lehetővé válik nem EU tagállamok – elsősorban a tagjelölt országok – részvétele a programban. A határozatok meghozatalánál a Tanács figyelembe vette az Európai Par­lament módosító javaslatait és az eEurope akcióprogram új kezdeményezéseit is. A határozatok áta­lakították az IDA programot irányító bizottság működési rendjét is.

 

[OM Nemzetközi K+F Hírlevél, 2002. november]

 

*

E11. Az Európai Parlament nem elégedett az egész életen át tartó tanulás területén elért eredményekkel

Az Európai Parlament plenáris ülése 2002. szeptember elején vitatta meg az Európai Bizottság „AZ EURÓPAI OKTATÁSI ÉS EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ KÉPZÉSI TÉRSÉG MEGVALÓ­SU­LÁSA” című jelentését. A dokumentum elemzését Kathleen Van Brempt belga szocialista képviselő készítette el a ház számára.

A jelentés kritikusan fogalmazza meg, hogy a lisszaboni csúcstalálkozó óta nem történt semmilyen előrelépés az egész életen át tartó szakemberképzés pénzügyi alapjait megteremtő, célirányos stra­té­giák kidolgozásában és megvalósításában. Az EU tagállamok jelentős többsége minimális, vagy sem­milyen pénzügyi támogatást sem biztosított az új szakemberek gyakorlati képzéséhez.

A jelentés egyetért az egész életen át tartó képzésbe történő beruházások növelésének célkitűzésével, de nem tartja az Európai Bizottság javaslatát elég gya­korlatiasnak, konkrétnak és hatékonynak a magánbefektetések ösztönzésére. Javasolja, hogy az Európai Bizottság a tagállamok bevonásával dolgozzon ki egy európai képzési minimumrendszert, amit el kell sajátítani minden, a kötelező oktatást elvégző tanulónak. A lisszaboni és stockholmi európai tanácsi határozatok megvalósítása érdekében ki kell dolgozni a szakképzési programok és rendszerek európai általános irányvonalait, ami lehetővé teszi a szakképzési oklevelek, diplomák és egyetemi fokozatok kölcsönös elismerését és összehasonlíthatóságát.

Felhívják a tagállamok figyelmét olyan intézkedések meghozatalára, amelyek segítik mind a formális, mind a nem formális szakmai gyakorlati képzés azonosítását, értékelését és kölcsönös elfogadását, támogatják a legjobb gyakorlat azonosítását és átadását. Javasolja az elemzés a nemzeti ráfordítások cél­kitűzéseinek megha­tározását az oktatás és az egész életen át tartó képzés területén. Adókedvez­ményekkel kell támogatni a vállalkozásokat és a munkavállalókat e területen való befek­tetéseik növe­lésére. Nemzeti oktatási és egész életen át tartó képzési megállapodások kidolgozását javasolják, amelyekhez minden jelentősebb érintett szereplő csatlakozhatna biztosítva az egyértelmű költség- és felelősség-megosztást a kormányzatok, önkormányzatok, vállalkozások és a képzésben résztvevők között.

[OM Nemzetközi K+F Hírlevél, 2002. november]

 

*

E12. Összefoglaló a kutatásra fordítandó források fokozását célzó Bizottsági jelentésről

2000 márciusában, a Lisszaboni Európa Tanács értekezletén a kormány- és államfők azt a célkitűzést fogalmazták meg az Európai Unió számára, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdina­miku­sabb tudasalapú gazdasága legyen. Két évvel később, a Barcelonai Európa Tanács alkalmával a célki­tűzés megvalósításához elengedhetetlennek ítélték meg az európai K+F befektetések növelését lega­lább a GDP 3%-áig.

A jelentés célja, hogy széles körű társadalmi vitát kezdeményezzen az európai kutatási források nö­velése érdekében alkalmazható módszerekről és eszközökről.

Az Európai Unió tagállamainak helyzete és tendenciái rendkívül eltérőek, és ez a sokszínűség csak fokozódik ha a tagjelölteket is figyelembe vesszük. A tagjelöltek átlagosan nemzeti össztermékük 0.7%-át fordítják K+F-re, amely megfelel Görögország és Portugália szintjének, azonban érdemes kie­melni, hogy az üzleti szektor részesedése kifejezetten alacsony.

A kedvezőtlen trend megfordítása érdekében a következő területeken terveznek akciókat:

1. Vonzóbb keretfeltételek

Ÿ Megfelelő mennyiségű és minőségű emberi erőforrás

A TéT területén gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság. Még a jelenlegi K+F szinten is nehézséget okoz egyes tagállamokban a visszavonuló kutatók pótlása. Ez a probléma egyre jelentősebb lesz, ha az európai kutatók iránti kereslet világszerte megnövekszik, illetve ha az Egyesült Államok és Európa közti áramlás folytatódik.

Ÿ Erős állami támogatású kutatói bázis fokozottabb ipari kapcsolódással

A kiváló tudományos eredményeket felmutató kutatóintézetek körül minden típusú cég körében maga­sabb a K+F-re történő befektetésre való hajlandóság. Gyengíti ezt a hatást, hogy Európában kevésbé erősek az üzleti és az állami szektor közötti kötelékek, melyeket például a két szektor közötti mobilitás bátorításával lehetne erősíteni.

Ÿ Vállalkozói szellem a K+F-ért

A K+F befektetések növekedése az innováció területén aktív cégek erőfeszítéseinek fokozásával, új tudás-intenzív cégek alapításával, valamint eddig ezen a területen passzív cégek – például KKV-k – be­vo­násával érhető el.

A K+F szempontjából a felsőoktatási, illetve közintézmények által elért kutatási eredményeket hasz­no­sító kutatói, ún. spin-off vállalkozások különösen fontos szerepet játszanak. Az állami együtt­mű­ködési K+F programok szerepe igen jelentős ezen cégek indítása és korai növekedés során.

Ÿ A szellemi tulajdonjogi rendszerek hatékony adaptációja és alkalmazása

A területen az Európai Unió jogalkotása három területre csoportosítható:

Ÿ nemzetközi harmonizáció;

Ÿ közintézményektől, valamint az állami és a magánszféra K+F együttműködéséből származó tech­no­lógiatranszfer;

Ÿ képzési és egyéb támogató szolgáltatások.

Ÿ Kutatás- és innováció-barát szabályozás

A piaci szegmensek szabályozása elsősorban a szabványosítási gyakorlat, illetve a közbeszerzési eljárások révén gyakorol közvetlen és közvetett hatást a K+F tevé­kenységre.

Ÿ Piaci verseny és támogató versenyszabályok

A közösségi versenyszabályzás három területen gyakorol jelentős hatást a cégek K+F aktivitására:

Ÿ cégek közötti K+F együttműködés engedélyezése és támogatása;

Ÿ technológia átadási megállapodások;

Ÿ állami támogatások a K+F területén;

Ÿ Kedvezőbb pénzpiac a fejlődésük eltérő szakaszában tartó cégeknek;

Ÿ Makroökonómiai stabilitás.

 

2. A privát szektor számára folyósított közpénzek hatékonyabb felhasználása

Ÿ Közvetlen támogató intézkedések;

Ÿ Fiskális ösztönzők;

Ÿ Garanciák;

Ÿ A kockázati tőke állami támogatása;

Ÿ Az alkalmazott eszközök kedvezőbb portfoliója.

A jelentés lényegesebb mondanivalóit egyébként – pontos hivatkozás nélkül - gyakorlatilag a korábbi be­számolónkban ismertetett norvég konferencián elmondta Hugh Richardson, a Kutatási Főigazga­tó­ság ERA-ért felelős főigazgató helyettese.

[Communication from the Commission: More research for Europe - Towards 3% of GDP; 2002. szep­tember 11., COM(2002) 499]

 

[HunOR Iroda, Brüsszel]

 

*

E13. Hozzáférés a kutatási infrastruktúrákhoz, 2002, A és B kötet

Access to research infrastructures 2002. Volume A and Volume B

A legjobb európai kutatási berendezések gyakran csak a használatukra feljogosított kutatók számára elérhetők és éppen azoknak a kutatóknak nincsen lehetőségük hozzáférni, akiknek nélkülözhetetlenek, hiszen a tudomány és a technológia egyes területeinek frontvonalában dolgoznak. Az 5. KP IHP (A kutatói erőforrás javítása) program "Hozzáférés a kutatási infrastruktúrákhoz" akció keretében a kutatók nemzetközi hozzáférését támogatták. Az akció nemcsak a nemzetközi hozzáférést, hanem az együttműködési hálózatokat és a K+F projekteket is támogatta.

Ez a projektkatalógus, amelyet a fenti akció keretében finanszíroztak, két kötetből áll. Tömör, il­lusztrációkkal ellátott leírás található a 139 kutatási berendezésről, amelyhez a hozzáférést támogatják,  30 hálózatról és a 37 K+F projektről.

 

Publikáció éve:2002.

RCN: 200215347

 

*

E14. Az Európai Bizottság kutatási tevékenysége a csontritkulás megelőzése céljával

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (KKK) több szempont szerint végzendő kutatási tevé­kenységbe kezdett azzal a céllal, hogy a csontrendszert gyengítő betegség, az osteoporosis diagnózisa és szűrése tökéletesedjen. A betegség által sújtott lakossági réteg nagy többsége nő, akiknél a csont­ritkulás életük második felében jelenti a legnagyobb kockázatot. A táplálkozás és az öröklés is köz­rejátszik az okok között.

A betegség komoly hatással van az osteoporosisban szenvedőkre, valamint az EU gazdaságára. „A csonttörés az osteoporosis legkomolyabb komplikációja, különösen nagy gondot jelent a csípőcsontok és a gerinc törése” – mondotta Philippe Busquin kutatási főbiztos. A combnyaktörés „hosszas vagy állandósult mozgásképtelenséget okoz, és csökkenti az élet minőségét. A betegség kezelésének kórházi költségei egyedül több mint 3500 millió eurót emésztettek fel az EU-ban 1999-ben”. Az EU 80 évnél idősebb népessége a várakozás szerint a következő 50 évben megháromszorozódik. Ezért határozták el az azonnali cselekvést.

Ennek első lépéseként hozták létre az OSTEODIET nevű, az EU által szponzorált projektet, amelynek lényege új izotópos nyomjelző módszer kutatása a táplálkozásnak a csontvesztésre gyakorolt hatásai megismerésére. Ezt a módszert összevetik a csont már ismert ásványianyag-sűrűségi méréseivel és biokémiai jelzési módszerekkel, hogy az izotópos mérés hatékonyságát értékelni lehessen. Egy nőkből álló csoport vizsgálata Zürichben már elkezdődött.

Az új nyomjelzéses módszer előnye, hogy a csontbeli anyagcsere-változásokat kevesebb mint 2 hónap alatt azonosítani lehet, ami egy jelentős előny az eddigi eljárá­sokhoz képest, amelyeknek csaknem 2 évre volt ehhez szükségük.

Az Európai Unióban emberek milliói szenvednek csontritkulásban, de sokukban csak akkor tudato­sodik betegségük, amikor csonttörést szenvednek. Ezért egy olcsó, könnyen kezelhető módszer az osteo­porosis diagnózisára és a csontminőség monitorozására lehetővé tenné a nagyobb kockázatnak kitett betegek azonosítását, és megfelelő akciók kezdeményezését a csonttörések valószínűségének csökkentésére.  A KKK-ban elkezdett osteoporosis-kutatások célja egy ilyen módszer megvalósítása.

További információk: www.KKK.cec.eu.int/

 

[Cordis focus, 206. sz. RCN 18990]